Örkény István és a groteszk * Olvasónaplóm 2025

Örkény István neve mára szorosan összeforrt a groteszk fogalmával a magyar irodalomban. Az ő alkotói pályája és egyedi látásmódja új színt vitt a XX. századi magyar prózába, különösen a szatirikus, abszurd és groteszk irodalmi irányzatok terén. Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk, hogyan jelent meg a groteszk Örkény műveiben, miként formálta ez a műfaj sajátos világát, s hogyan vált meghatározóvá a magyar irodalom egészében. Bemutatjuk Örkény pályáját, a groteszk műfaji gyökereit és jellemzőit, s konkrét példákon keresztül világítjuk meg, hogyan alkotta meg saját abszurd univerzumát.

Az olvasók megismerkedhetnek Örkény abszurd karaktereivel, a groteszk helyzetekkel, amelyekben szereplői vergődnek, és azzal, hogy mindez hogyan szolgálja a társadalmi kritika eszközeként is. A cikk kitér arra, mi is pontosan a groteszk, melyek a fő ismérvei, majd végigvezet Örkény életútján és irodalmi fejlődésén, hogy megértsük, miként kapcsolódott össze életműve ezzel az esztétikai minőséggel. Megvizsgáljuk továbbá örökségét a mai magyar irodalomban, s bemutatjuk, hogyan formálja a kortárs prózát.

Az írás nemcsak azok számára lesz hasznos, akik most ismerkednek a groteszk fogalmával vagy Örkény munkásságával, hanem a haladó olvasóknak is új szempontokat kínálhat. Gyakorlati példákkal és irodalmi elemzésekkel segítjük az eligazodást ebben a sokrétű témában. Továbbá, a cikk végén 10 pontban összefoglaltuk a legfontosabb gyakran ismételt kérdéseket és válaszaikat, így mindenki számára átfogó képet adhatunk Örkény István és a groteszk kapcsolatáról.

Örkény István pályája és a groteszk gyökerei

Örkény István 1912-ben született Budapesten. Eredetileg gyógyszerésznek tanult, majd mérnöki diplomát is szerzett, ám már fiatalon érdeklődni kezdett az irodalom iránt. Az 1930-as években indult írói pályája, de a második világháború, majd a hadifogság, később a kommunista diktatúra évei mind-mind mélyen befolyásolták látásmódját és alkotói irányát. Ezek a sorsfordító tapasztalatok erősen hozzájárultak groteszk világlátásának kialakulásához. Már első műveiben is megfigyelhetőek a valóság abszurd, ellentmondásos, sokszor nevetséges, mégis tragikus mozzanatai.

A groteszk művészi érzékenysége azonban csak az 1950-es évektől kezdett igazán kibontakozni Örkény alkotásaiban. A személyes és történelmi traumák feldolgozását, a mindennapok társadalmi abszurditását, valamint a rendszer logikátlanságát mind-mind a groteszk formanyelvével tudta a leghatásosabban megragadni. Az 1960-as években jelentkező „egyperces novellák” például szinte tökéletes sűrítményei ennek a műfaji szemléletnek: rövidségük ellenére teljes sorsokat, univerzumokat villantanak fel, miközben egyszerre nevettetnek és gondolkodtatnak el az emberi létezés furcsaságairól.

A groteszk iránti vonzalom eredete

A groteszkhez vezető út Örkény számára nem csupán egyéni élményekből, hanem a magyar irodalom és történelem egészéből is táplálkozott. A XX. század első felének változatos irodalmi irányzatai (szecesszió, expresszionizmus, avantgárd), a háborúk és politikai elnyomás tapasztalatai mind hozzájárultak ahhoz, hogy az író a valóságot „túlírva”, ironikusan, eltorzítva, ám annál igazabbnak mutassa be. Az abszurd, a tragikus és komikus elemek keveredése, az emberi sors kiszámíthatatlansága mind-mind a groteszk poétikájának forrásai voltak Örkény számára.

Ezt a szemléletet jól illusztrálja, hogy Örkény sosem választotta el élesen a humort a tragikumtól; a humor szerinte gyakran csak egy lépésre van a rettenettől. Ebben a felfogásban a groteszk nem csupán műfaji eszköz, hanem világlátás is: egyfajta válasz az emberi lét ellentmondásaira, a történelmi-társadalmi abszurditásokra. Ez a világkép tette lehetővé számára, hogy a legsötétebb pillanatokat is képes legyen nevetségessé, ugyanakkor hátborzongatóvá tenni.

A groteszk műfaji jellemzői Örkény műveiben

A groteszk, mint irodalmi műfaj, az ellentétek, torzulások, szélsőségek világát hozza létre. Örkény műveiben ezek a jellemzők szinte minden szövegében tetten érhetők: hősei gyakran hétköznapi emberek, akik abszurd vagy lehetetlen helyzetekbe kerülnek, s a körülöttük lévő világ logikája egy csapásra felfordul. A groteszkben az ijesztő és nevetséges egyszerre van jelen, az olvasó sosem lehet biztos abban, hogy sírjon vagy nevessen – s épp ez a bizonytalanság adja a művek erejét.

A groteszk egyik legismertebb eszköze Örkény repertoárjában az eltúlzás és a torzítás. Például az „Egyperces novellák” jó része egy hétköznapi szituációból indul ki, majd a cselekmény rövid úton olyan abszurd végkifejlethez jut, ami kiforgatja a valóság megszokott kereteit. A „Ballada a költészet hatalmáról” című egypercesben például egy költő versével szó szerint meg tud ölni embereket, ezzel a mű a művészet erejét egyszerre emeli piedesztálra és forgatja ki nevetségességig.

Groteszk képi világ és stílusjegyek

A groteszk stílus Örkény írásaiban gyakran jelenik meg vizuális, szinte filmszerű képekben. Ezek a képek általában túlzóak, torzak, a hétköznapiságot ötvözik a fantasztikummal. A „Macskajáték” című drámában például két idős asszony levelezése és élethelyzete egyszerre megható és nevetséges, a valóságtól elrugaszkodott, mégis ismerős, emberi sorsokat mutat be. A groteszk képek révén a mindennapi élet abszurditása válik érzékelhetővé – így az olvasó egyszerre érez zavart, meghökkenést és katarzist.

Az alábbi táblázat összefoglalja a groteszk fő műfaji jellemzőit és ezek megjelenési formáit Örkény műveiben:

Groteszk Jellemző	Örkény-műbeli példa	Hatás az olvasóra
Eltúlzás, torzítás	„Magány” – egy ember beszélget a saját klónjaival	Zavartság, elgondolkodtatás
Abszurd helyzetek	„Az utolsó meggymag” – az egész világ meggymagból lesz	Nevetés és szorongás egyszerre
Tragikus és komikus keveréke	„Macskajáték” – öregedés, magány, humoros szóváltások	Sírás és nevetés határán
Valószerű és valószínűtlen egyesítése	„Ballada a költészet hatalmáról”	A valóság relativitásának érzete
Ironikus hangvétel	„Egyperces novellák”	A komolyság mögött rejlő abszurditás

A groteszk műfaji keretei Örkény műveiben tehát nemcsak díszítményként szolgálnak, hanem a mondanivaló részévé válnak. Ez a szemlélet teszi műveit egyszerre szórakoztatóvá és mélyen elgondolkodtatóvá.

Abszurd helyzetek és karakterek az egypercesekben

Örkény István „Egyperces novellák” című kötete a magyar irodalom egyik legtöbbet idézett, legnépszerűbb groteszk prózagyűjteménye. Ezek a rövid írások egy-egy abszurd ötletre, helyzetre, sokszor egyetlen csavarra épülnek, mégis teljes világokat, karaktereket, sorsokat villantanak fel. Az abszurd helyzetek minden esetben a valóság logikájának felforgatására törekednek: az emberi viselkedés, a társadalmi elvárások, vagy épp a hétköznapi élet szokásai válnak nevetségessé, groteszkké.

Egy klasszikus példa erre az „Informatikus” című egyperces, ahol egy ember a saját, tökéletesen informált másolatával szembesül, s a létezés értelmetlenségével, a személyiség elvesztésével szembesül. Vagy a „Tanulmány a nőkről” című novella, ahol a nőket vizsgálják, mintha egzotikus állatok lennének, így egyszerre parodizálja a tudományosságot és a társadalmi előítéleteket. Ezekben a művekben az abszurd helyzetek nem öncélúak, hanem mindig rámutatnak az emberi létezés mélyebb ellentmondásaira.

Karakterek a groteszk prizmáján keresztül

A groteszk nemcsak a helyzetekben, hanem a karakterekben is megjelenik. Örkény szereplői gyakran groteszk figurák: sokszor túlzóak, karikírozottak, mintha nem is hús-vér emberek, hanem a társadalom vagy a történelem torz tükörképei lennének. Az „Egyperces novellák” visszatérő típusa a kisember, aki tehetetlen a világ abszurditásával szemben, vagy épp önként válik részévé annak.

A „Dr. K.H.G.” című novella egy orvos történetét meséli el, aki minden ellenszolgáltatás nélkül segít másokon, míg végül ő maga is áldozattá válik. A karakter itt egyszerre tragikus és nevetséges: önzetlensége abszurd végletekig fokozott, így válik a groteszk világ jelképévé. Az ilyen szereplőket Örkény azért alkotja meg, hogy rámutasson az emberek kiszolgáltatottságára, a társadalom logikátlanságára, s hogy a nevetséges és ijesztő gyakran ugyanannak a dolognak a két oldala.

Társadalmi kritika groteszk eszközökkel

Örkény István groteszkje sosem öncélú, hanem mindig a társadalmi valóság kritikájának eszköze. Az abszurd helyzetek, eltorzított karakterek, kiforgatott világok mind-mind a környező társadalom visszásságaira, ellentmondásaira mutatnak rá. Így válik a groteszk humor, irónia és tragikum együttesen a rendszerkritika egyik legélesebb fegyverévé.

Az 1960–70-es évek Magyarországán, ahol a mindennapokat átszőtte a politikai elnyomás, az abszurditás, a bürokrácia embertelensége, az emberek számára a groteszk irodalom egyfajta lelki menedék volt. Örkény műveiben gyakran jelenik meg a kisember szembenállása a hatalommal, amely irracionális, logikátlan, de megmásíthatatlan. A „Tóték” című drámában például egy vidéki család próbál megfelelni egy őrült katonai parancsnok követeléseinek – a mű egyszerre nevetséges és szívszorító, miközben rámutat, hogyan torzítja el a hatalom az emberek közötti viszonyokat.

A groteszk, mint ellenállás

A groteszk eszköztára lehetőséget ad az írónak, hogy a cenzúra, a társadalmi tabuk ellenére is kimondja az igazságot a rendszerről. Az irónia, a túlzás, a torzítás révén a művek egyszerre szórakoztatnak és lelepleznek. A „Mindentudás” című egypercesben például egy ember mindent tud, mégis teljesen tehetetlen a világban – a tudás értelmetlenné, nevetségessé válik a rendszer abszurditása miatt.

Az olvasó számára ez a fajta kritika gyakran felszabadító: a nevetésen keresztül válik láthatóvá a valóság abszurditása, s az emberi tehetetlenség is elviselhetőbbé válik. A groteszk tehát nemcsak az egyéni, hanem a közösségi túlélés eszköze is lehetett Örkény műveiben.

Örkény groteszk öröksége a mai magyar irodalomban

Bár Örkény István alkotói pályája a XX. század második felében teljesedett ki, groteszk látásmódja máig hat a magyar irodalomra. Több kortárs író is átvette, továbbfejlesztette, vagy éppen újragondolta az általa kialakított groteszk esztétikát. A „kisember” abszurd szenvedései, az értelmetlen rendszerek elleni ironikus lázadás, illetve a tragikomikus hangvétel mind-mind tovább élnek a jelenkori prózában és drámában.

Ilyen hatást mutat például Parti Nagy Lajos groteszk szövegeiben, vagy Nádasdy Ádám abszurd humorában, de még Dragomán György műveiben is fellelhető az az irónia és fanyar látásmód, amely Örkényt jellemezte. A kortárs magyar irodalom számos alkotója hivatkozik rá inspirációként – nemcsak stílusban, hanem világlátásban is.

Groteszk a XXI. századi médiában és színházban

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Örkény öröksége nemcsak a könyvek lapjain, hanem a színházak színpadán és az újabb médiában is tovább él. A „Tóték” vagy a „Macskajáték” rendszeresen visszatérő darabok a magyar színházakban, sőt, ezek groteszk világa sokszor aktuálpolitikai áthallásokkal is gazdagodik. A groteszk, mint esztétikai kategória, a mai napig képes reflexiót nyújtani az aktuális társadalmi kérdésekre.

A kortárs televíziós és filmes alkotásokban is egyre gyakrabban találkozunk a groteszk elemeivel: abszurd helyzetek, elnagyolt karakterek, a mindennapi élet torzított ábrázolása mind-mind Örkény örökségét idézi. A következő táblázat összefoglalja Örkény groteszk örökségének előnyeit és hátrányait a kortárs magyar irodalomban:

Előnyök	Hátrányok
Aktuális társadalmi kérdések reflexiója	Elidegenítheti azokat, akik a realitást keresik
Humorral oldja a tragédiát	Néha nehezen értelmezhető, túl összetett
Egyéni és közösségi túlélés eszköze	Lehet, hogy kevésbé érint meg érzelmileg
Inspirációs forrás az új generációk számára	A túlzott irónia elrejtheti a mélyebb tartalmakat

Összességében elmondható, hogy Örkény groteszkje máig élő örökség, amely újabb és újabb értelmezéseket, feldolgozásokat inspirál a magyar irodalomban és kultúrában.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. Mi az a groteszk az irodalomban?
A groteszk az irodalomban egy olyan esztétikai minőség vagy műfaji irányzat, amely az ellentétek, torzítások, túlzások, abszurd helyzetek és karakterek révén mutatja be a valóságot. Egyszerre nevetséges és félelmetes, a komikum és tragikum határán mozog.

2. Miben különbözik Örkény groteszkje más írókétól?
Örkény groteszkje erősen kötődik a magyar társadalmi-történelmi tapasztalatokhoz, különösen a XX. század traumáihoz. Sajátos, rövid, sűrített formában, gyakran ironikus hangvétellel mutat rá a valóság abszurditásaira.

3. Hogyan jelenik meg a groteszk az „Egyperces novellákban”?
Minden egyperces novella egy abszurd, torzított helyzetet vagy karaktert mutat be, amely egyszerre nevettet és elgondolkodtat. A groteszk a hétköznapi élet abszurditásán keresztül válik láthatóvá.

4. Miért vált népszerűvé a groteszk Örkény műveiben?
A groteszk segített feldolgozni a társadalmi ellentmondásokat, elnyomást, abszurditást. Humora, ironikus látásmódja miatt az olvasók könnyebben tudtak szembenézni a valóság nehézségeivel.

5. Milyen társadalmi problémákat emel ki a groteszk Örkény műveiben?
Az egyén kiszolgáltatottságát, a hatalom abszurditását, a bürokrácia embertelenségét, és a társadalmi normák logikátlanságát.

6. Milyen előnyei és hátrányai vannak a groteszk stílusnak?
Előnye, hogy humorral oldja a tragédiát, segíti a kritikus gondolkodást, hátránya lehet, hogy néha túl elvont vagy elidegenítő, illetve nem minden olvasónak könnyen befogadható.

7. Hol találkozhatunk ma Örkény groteszk örökségével?
Színházakban (pl. Tóték, Macskajáték előadások), kortárs prózában és drámában, valamint filmekben és televíziós műsorokban is.

8. Melyek a legismertebb groteszk művei Örkénynek?
Az „Egyperces novellák”, „Tóték”, „Macskajáték”, „Rózsakiállítás”, „Voronyezs”.

9. Mit tanulhatunk a groteszkből az életünkre vonatkozóan?
A groteszk segít felismerni a valóság abszurditásait, megtanít nevetni a nehézségeken, és fejleszti az önreflexió és kritikus gondolkodás képességét.

10. Hogyan kezdhetjük el Örkény groteszk világának megismerését?
Érdemes az „Egyperces novellák” olvasásával kezdeni, majd a hosszabb művek (pl. Tóték) felé haladni, közben figyelve a humor, irónia és abszurditás finom rétegeire.

Összefoglalva: Örkény István és a groteszk szimbiózisa nemcsak a magyar irodalom egyik legérdekesebb fejezetét alkotja, hanem tanulságul szolgálhat arra is, hogy a nevetés, az irónia és az abszurd látásmód miként segíthet minket a világ ellentmondásainak feldolgozásában. Az ő öröksége ma is él, s a groteszk esztétikája aktuálisabb, mint valaha.