Rejtő Jenő: A fehér folt olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A Fehér folt Rejtő Jenő egyik legismertebb műve, amely 1938-ban jelent meg a Nova Kiadó gondozásában, P. Howard álnév alatt. Ez az író harmadik önálló kötete a kiadónál, és egyben első humoros „pengős regénye”, hiszen a cselekmény egyik szálában komolyabb humor is felsejlik.

A kötet eredetileg hosszabb, 75 oldallal terjedelmesebb lett volna, azonban a kiadó tulajdonosai, Müller Dávid és fia, Müller Pál nem bíztak abban, hogy a közönség értékelni fogja Rejtő sajátos humorát. Az író egyik leveléből kiderül, hogy a kiadó korábban más művekből is kihúzott részeket, mivel úgy vélték, a közönségnek nem kell a túlzott humor: „Ez a Howard kibírta azt is, hogy Az előretolt helyőrség legjobb részeiből 42 oldalt húzzon Troppauer Hümér költőből, mert ‘ezeknek az olvasóknak nem kell a humor, csak épp egy kicsi’. Ez kibírta A fehér folt 3×25 oldalas húzását ugyanez érv alapján a magándetektív leveleiből.”

Sajnos a kihúzott részek azóta elvesztek, így a mai olvasók már csak a szerzői szándékkal ellentétes, megcsonkított változattal találkozhatnak.

Rejtő Jenő: A fehér folt olvasónapló

A Fehér folt kezdetén úgy tűnik, mintha Rejtő Jenő ezúttal komoly regényt szeretett volna írni. A mű hosszasan, mély emberi érzésekkel mesél Afrika „fehér foltjairól” – azokról a területekről, amelyek még nem estek áldozatául a gyarmatosításnak, de hamarosan kénytelenek lesznek szembenézni a fehér ember kapzsiságával. A történet arra figyelmeztet, hogy ezek a földek előbb-utóbb véráldozatot követelnek, miközben egy nagyhatalom gyarmatbirodalmához kerülnek. Lungaország, mely szintén egy ilyen fehér folt, már az angol üzletemberek célpontjává vált. A franciák és olaszok minden lehetséges diplomáciai eszközt bevetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák az angolok terjeszkedését.

A mű egyik főszereplője, Halley, a milliárdos üzletember, szerződést köt Lungaország királyával, hogy olajat kutathasson a területen. A távlati terv szerint – a gyarmati minisztériummal egyeztetve – Halley fehér munkatársait a helyi fekete lakosság lemészárolja, így indokot adva az angolok katonai beavatkozására. Az ügyes és kegyetlenül megtervezett cselekménybe azonban váratlan zűrzavarok keverednek.

Itt kezdődik az a rész, amely már nem a komoly, hanem a valódi Rejtői regény. Halley szépséges, vonzó, ám rendkívül önfejű lánya, Lilian megszökik otthonról, mivel nem hajlandó hozzámennni az apja választotta vőlegényhez. Kalandos menekülése során természetesen Lungaországba kerül, ahol a fehérek és feketék közötti harc éppen kibontakozóban van, a korábban eltervezett véráldozatokkal.

Eközben egy magándetektív ügyetlenkedését követhetjük, akit Halley a lánya megfigyelésére fogadott fel. A detektív azonban nem Lilian nyomába ered, hiszen egy másik nő ült a lány autójában, így ő inkább őt követi. A regény három szálon fut: egyrészt Halley és a gyarmatosítók rémtetteit látjuk, másrészt Lilian kalandjait egy kemény női terepen (miközben persze beleszeret egy daliás, humánus angol katonatisztbe), harmadrészt pedig a magándetektív tudósításait olvashatjuk a világ különböző tájairól, ahol Lilian nincs jelen.

A három szál különböző színvonalú és érdeklődésű: míg az első rész, a kezdeti ígéretek ellenére, ellaposodik, a második teljesen hagyományos Rejtői mű, csupán egy fokkal gyengébb a szokásosnál, a harmadik szál pedig igazi felüdülést hoz, jó humorával és groteszk komikumával kiemelve a regényt.

Sir Geoffrey Halley, a milliomos Nyersanyagkutató Társaság vezetője Lungaország főnökének engedélyével kutatásokat végez a területen. Közben problémái akadnak lányával is, aki nem hajlandó hozzámenni ahhoz a férfihoz, akit apja választott neki, így elszökik otthonról. Halley egy ügyetlen nyomozót, Samuel Bronson-t fogadja fel, hogy megakadályozza lánya házasságát. A lány azonban indulása előtt kölcsönadja kocsiját barátnőjének, Dora Cummingsnak, így Bronson (aki nem ismeri a lányt) őt kezdi követni Európában. Minden eszközt bevetve, saját testi épségét sem kímélve próbálja megakadályozni a házasságokat, miközben végül szinte mindig orvosi segítségre szorul.

Dora nem tudja, hogy szoros határidőn belül férjhez kell mennie, mivel csak így juthat hozzá nagybátyja örökségéhez, amelynek egyik feltétele a házasság. Közben Lilian, hogy elkerüljön egy büntetést, hozzámegy Fred Marshallhoz, akinek testvérét állítólag Lilian apja ölte meg. Fred úgy dönt, Lungaországba utazik, ahol a kutatásokat végzik, és bár Lilian nem szeretne vele menni, végül kénytelen csatlakozni. Az úton egy bennszülött lázadás miatt életük veszélybe kerül. A történet két szálon fut: váltakozva olvashatunk Mr. Bronson humoros beszámolóiról Sir Halley-nek, valamint a házaspár rettenetes afrikai kalandjairól.