Robert Merle: A bálvány olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A Bálvány (L’idole) Robert Merle, Goncourt-díjas francia író 1987-es romantikus regénye, mely izgalmas és könnyed történetet mesél a 16. századi Itália két híres történelmi személyiségének, Vittoria Accoramboni és Paolo Giordano Orsini herceg szerelméről. A regény az olvasót a reneszánsz korába repíti, és egy olyan fiatal nő portréját rajzolja meg, aki minden szempontból szemben áll a korabeli társadalmi normákkal.

Vittoria, a lenyűgöző szépségű és művelt lány, egy középszerű férfihoz kerül házasságra, aki nem képes kielégíteni érzelmi igényeit. Ennek következtében beleszeret a házsártos feleségétől szabadulni próbáló Orsini hercegbe. Az események tovább bonyolódnak, amikor Vittoria férje meghal, és a nőt gyilkosság vádjával börtönbe vetik. Orsini herceg ekkor lázadást szít, hogy kiszabadítsa a nőt. A történet a történelem, a szerelem és a politika izgalmas keveréke, amely elragadó olvasmányélményt kínál.

Robert Merle: A bálvány olvasónapló

Az umbriai Gubbióban letelepedett Accoramboni család sikeresen működtetett egy majolikaüzemet és folytatott kereskedelmi tevékenységet, ezzel biztosítva magának egy jómódu polgári életet. 1570 nyarán azonban pestisjárvány sújtotta a várost, így a család egyik fivére, felesége kérésére, három gyermekükkel és unokahúgukkal a vidékre költözött.

Bár „gyávaságuk” megmentette életüket, a Gubbióban maradók mind a járvány áldozataivá váltak. Ennek következtében az üzlet hanyatlásnak indult, és a család anyagi helyzete válságba került, mivel félő volt, hogy elszegényednek.

A nagyravágyó feleség a család anyagi gondjainak megoldását tizenhárom éves, gyönyörű leányuk előnyös kiházasításában látta. Ezért az apa egyik fiával visszatért Gubbióba, hogy szorgos munkával annyi aranyat teremtsenek, amellyel fedezhetik felesége, lánya Vittoria, annak ikertestvére, Marcello és unokahúga, Giulietta Rómába költözését, valamint a gazdag frigy reményében eljátszott fényűző társasági életüket.

Azonban a várva várt eredmény elmaradt: Vittoria, aki már három év elteltével sem talált „méltó” kérőre, mindeközben a „földig omló szőke hajával” és szépségével sokáig a figyelem középpontjában maradt. Végül, amikor az apa meghal, és már nem marad idő válogatni, Vittoriát feleségül adják Francesco Perettihez, aki Montalto bíboros fogadott unokaöccse, és XIII. Gergely pápa harmadik kamarása.

Peretti figyelmes és kellemes férfi, akit „minden létező erénnyel felruházva” jellemeztek. Azonban azok a tulajdonságok, amelyek érdekessé tennék az embert, hiányoztak belőle. A mogorva bíboros, aki mindig csodálta menye műveltségét és éleselméjűségét, és a férj, aki reszkető imádattal figyelte felesége minden kívánságát, mindent elkövettek, hogy óvják és védelmezzék Vittoriát.

A nő azonban, aki hat év házasság után sem tapasztalt boldogságot, sem szerelemet, sem az anyaság örömeit, végül egy váratlan fordulatot hozott életébe: színre lépett álmai hőse, Paolo Giordano Orsini, Bracciano hercege, a Lepantói csata velencei flottájának parancsnoka. A jóízlésű, szellemes, művelt és délceg férfiú egy új fejezetet ígért Vittoria számára.

Szerelem első látásra, ám mindketten házasok – hogyan lehetnének egymáséi? 1581. március 19-én egy véletlen találkozás indítja el azt a bonyolult eseménysorozatot, amely tele van árulással, gyilkosságokkal, politikai csatározásokkal és fegyveres lázadásokkal. Merle izgalmasan bontja ki az idő fonalát, és a találkozás pillanatától kezdve hónapokra lebontva meséli el Vittoria és Paolo életének utolsó, egyben legmozgalmasabb négy évét.

Orsini herceg elrendezi felesége, Isabella de’ Medici meggyilkolását. A gyilkosság egyrészt várható lépés volt, hiszen a herceg házasságtörésen kapta feleségét, aki a kor normái szerint életével kellett fizetnie tettéért. Másrészt azonban ezzel halálos ellenségeket szerzett egykori felesége befolyásos, nagyhatalmú családja körében. A Mediciek mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a herceg újabb házasságát – nem csupán bosszúból, hanem azért is, mert félnek, hogy a hatalmas Orsini-vagyon kicsúszik a kezükből.

Az Orsini-család ifjabb, grófi ágához tartozó testvérpár, Lodovico és Raimondo Orsini kapzsiságuk vezérelte, amikor saját felemelkedésük és gazdagodásuk érdekében az ifjú Virginio herceget, Paolo Orsini és Izabella egyetlen fiát támogatták, aki a hercegi cím és vagyon várományosa volt. Ezzel párhuzamosan a Mediciek érdekeit is szolgálták. 1581 és 1585 között, látszólag nagybátyjuk ügyeinek előmozdítása érdekében, gyilkosságokkal és cselszövésekkel igyekeztek akadályokat gördíteni Paolo és Vittoria boldogsága elé. Valódi szerepük csak túl későn derült ki.

A regény cselekménye végig a pápai trón öröklésének kérdése és az egyházi hatalommal való visszaélések problémája körül forog. Az idős és sokat bírált XIII. Gergely pápa, aki nem bánik bölcsen szinte korlátlan egyházi és világi hatalmával, személyes bosszúból beavatkozik a pár szerelmi történetébe. Vittoria legelszántabb kritikusa, Peretti, Montalto bíboros menyét, valamint világi ellenfele, Orsini herceg szerelmét az Angyalvár börtönébe záratja, miközben azt hiszi, hogy ügyesen megoldotta a helyzetet.

Téved. Igazságtalan döntése káoszt és véres eseményeket indít el, majd halála (1585. április 10.) után két héttel a konklávé Montaltót pápává választja. Montalto V. Sixtus néven lép hatalomra, és ugyanazon a napon Orsini herceg és Vittoria újraházasodnak.

Omnia vincit amor? – Nem. Boldogságuk kérészéletű: 1585. december 25-én már mindketten meghalnak.