Robert Merle: Jó városunk, Párizs olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A Jó városunk, Párizs (eredeti címén Paris ma bonne ville) Robert Merle Francia história című regénysorozatának harmadik része, mely 1980-ban látott napvilágot.

A kötet Pierre de Siorac történetének folytatását kínálja, ezúttal Párizsban. A főhős először kegyelmet kér, majd hamarosan az udvari intrikák világában találja magát.

Robert Merle: Jó városunk, Párizs olvasónapló

A Jó városunk, Párizs Robert Merle korábbi történelmi regényeinek folytatása, amelyben Pierre de Siorac, a hűséges hugenotta család fia, már ismerős alak a Francia história és a Csikóéveink olvasóinak. A regényben Pierre befejezi diákéveit, Montpellierben orvosi doktorátust szerez. Kíséretével, fivérével, Samsonnal és különleges szemű szolgájával együtt, az izgalmas kalandok közepette csatlakozik hozzájuk egy olasz vívómester is.

A nagy ünnepséget követően hazafelé tartanak, ám útközben Pierre párbajban megöli családja ellenségét, Fontenacot, és ezzel veszélybe sodorja életét. Hogy megmeneküljön, ismét a királyi kegyért kell küzdenie. A négy fiatal, bátor és félelmet nem ismerő ifjú Párizs felé veszi az irányt, hogy elnyerje a király jóindulatát, miközben ámulva csodálják a város zajos, pezsgő életét. Pierre apja révén bejáratos lesz a Louvre-ba, ahol elsajátítja az udvari élet csínját-bínját, bár ez később csak újabb bonyodalmakkal jár.

A regény egyik kulcsfontosságú pillanata, amikor a hősök a Szent Bertalan éjszakáján, a történelem egyik legborzalmasabb vérfürdőjének kellős közepén találják magukat. A fiatalok, akik bátor szellemükkel és jó humorukkal a legnehezebb helyzetekből is kiverekednek, végül, apjuk örömére, sikeresen visszatérnek szülővárosukba, Mespeshbe. A regény a korabeli történelem pontos ábrázolása mellett a testi szerelem, valamint Pierre és nagy szerelme, Angelika iránti platonikus érzései is kiemelt szerepet kapnak, a szoros érzelmi kapcsolat szinte komikus hatást kelt.

A Jó városunk, Párizs könnyed stílusa és izgalmas eseményei egy igazán szórakoztató olvasmánnyá teszik.

Pierre de Siorac, miután befejezte orvosi tanulmányait, párbajban megöli családja régi ellenségét, Bertrand de Fontenac-ot. Mivel ez főbenjáró bűnnek számít, Párizsba kell utaznia, hogy IX. Károly francia királytól kegyelmet kérjen. Eközben a fővárosban zajlanak Navarrai Henrik és Marguerite de Valois, vagyis Margot esküvőjének előkészületei.

Pierre párizsi tartózkodása alatt szembesül a város katolikus lakóinak fanatizmusával, megismeri az iparosok mindennapjait, és betekintést nyer az udvari életbe is. Hugenottaként nemcsak szerelmi élete bonyolódik (hiszen egy katolikus hölgybe szerelmes), de saját élete is veszélybe kerül, különösen a Szent Bertalan éjszakáján, amikor kitör a mészárlás, és Pierre is alig éli túl.

A kötetben Pierre találkozik későbbi sógorával, de Quéribus báróval, valamint Miroulnak köszönhetően, aki egy bérgyilkos holtteste mellett drágakövet talál, Pierre annyi pénzt szerez, hogy megvásárolhassa saját birtokát.