Robert Merle: Üvegfal mögött olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

1968.március 22-én Nanterre-ben, a francia főváros melletti egyetemen egy történelmi pillanat vette kezdetét. Az ottani bölcsészkaron már hónapok óta érezhető volt a diákok elégedetlensége, amikor egy csoportjuk végleg elhatározta, hogy aktívan kifejezi politikai álláspontját. Az elégedetlen hallgatók elfoglalták az egyetem épületeit, és létrehozták saját önkormányzatukat, melyben minden diák szavazati jogot kapott. Az események egy nap alatt szinte teljesen megváltoztatták az egyetem és talán az egész francia társadalom politikai térképét.

Robert Merle: Üvegfal mögött olvasónapló

A diákok nem csupán a rendszerellenesség, hanem az önállóság és a közvetlen demokrácia eszméjét is képviselték. Az elfoglalt épületekben folyó gyűléseken különböző politikai nézetek és ideológiai irányzatok találkoztak: voltak maoisták, mérsékelt szocialisták, tanárok és tanársegédek, akik minden szinten támogatták a diákokat, illetve a francia társadalom más részeihez tartozó, különböző politikai és társadalmi státuszú emberek.

A lázadás élén egy német származású egyetemista, Chon Bendit állt, aki a következő hónapok során egyre nagyobb hatással lett a francia politikai életre. A diákfelkelés Nanterre-ben kezdődött, de hamar elérte Párizs belvárosát is, ahonnan a sztrájkok és tüntetések hullámai elérték az ország egész területét.

A diákok célja nem csupán az oktatási rendszer reformálása volt, hanem egy szélesebb politikai és társadalmi változás előidézése is. A felkelők a francia egyetemi élet elavult struktúráit támadták, és olyan új, szabadabb gondolkodásmódot képviseltek, amely ellentétben állt a hagyományos értékekkel. Az események előzményei az 1960-as évek végére vezethetők vissza, amikor az egyetemi diákság már nem csupán tudományos kérdésekkel, hanem a társadalom nagyobb problémáival is foglalkozni kezdett.

A március 22-i történések nemcsak Nanterre-ben, hanem az egész francia társadalomban mély hatást gyakoroltak. A regény, amely dokumentarista hatású, de mégis regényként is élvezhető, aprólékosan bemutatja a lázadás minden résztvevőjét, a diákokat, tanárokat és munkásokat egyaránt. Az író, Merle, a politikai és morális állásfoglalásokat is érzékletesen ábrázolja, így nemcsak egy történelmi eseményt rögzít, hanem annak társadalmi és emberi vonatkozásait is feltárja.

Ma már, húsz év elteltével, egyre világosabb, hogy az 1968-as diáklázadások nemcsak a francia belpolitikát, hanem az egész társadalmi rendszert is átalakították. A diákok célja nem csupán a felszíni változtatás, hanem egy mélyebb, radikális átalakulás volt, amely ugyanakkor számos pozitív és negatív következménnyel is járt. A regény tehát nemcsak egy történelmi pillanatot örökít meg, hanem annak örökségét is, amely azóta is formálja Franciaország politikai életét.