Schwajda György: A legényanya olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A magyar folklór egyik ismert népmesetípusához, a rátótiáda sajátos világához vezet vissza Schwajda György A rátóti legényanya című kisregénye. A mű humoros, anekdotikus elbeszélésmódot alkalmaz, és olyan képtelen történetek sorozatából építkezik, amelyek vérbő poénokkal, szójátékokkal és helyzetkomikumokkal tálalva kínálnak röhögtető szórakozást. Az irónia és a társadalomkritika pedig mindvégig jelen van, miközben a történet egy-egy emberi gyarlóságot, visszásságot tár fel és figuráz ki.

A mű sajátosságainál fogva remekül alkalmas arra, hogy a társadalmi anomáliákat, a politikai demagógiát, és a provinciális kivagyiságot éleslátó gúnnyal ábrázolja. Schwajda művében egy fiktív falu, Rátót közössége áll a középpontban, ahol egy fiatal nő, aki teherbe esett, szembeszáll a társadalom elvárásaival. A történet akkor veszi igazán komoly fordulatát, amikor a falu vezetői – a tanácselnök, a párttitkár, a plébános és az iskolaigazgató – a fiatal nő ellen lépnek fel, hogy megőrizzék a közösségük tisztaságát és becsületét.

A rátótiáda hagyományait követve Schwajda stílusa lendületes és szellemes, könnyedén magával ragadja az olvasót. A társadalomkritikát szarkasztikus humorral fűszerezi, miközben a falu politikai és társadalmi életének feszültségeit is képes érzékeltetni. A kisregény a legkülönbözőbb társadalmi problémákat célozza meg, miközben szórakoztató olvasmányélményt biztosít.

A mű alapjául szolgáló történetből 1988-ban készült film, A rátóti legényanya, amely 1989-ben került bemutatásra. A fekete-fehér vígjáték politikai szatírája szintén maróan kifigurázza a helyi politikai és társadalmi viszonyokat. A filmet a Komárom-Esztergom megyei településeken forgatták, ezzel is erősítve a helyi színezetet és atmoszférát.

Szereplők:

Józsi, a legényanya
Rozi, az anyja
Béla, az apja
Béla, tanácselnök
Ágika
Béla, az igazgató
Béla, a pap
Béla, az orvos
Józsi fia
Béla, a TSZ-elnök
Béla, a patikus
megyei Tanácselnök
Tanácselnök titkára
kislány a Parlamentben

Schwajda György: A legényanya olvasónapló

A falu különös világát egy furcsa, szinte mesébe illő történet formálja, amelyben minden férfit Bélának hívnak, és mivel nem akad dolguk, a helyi kocsmában töltik az idejüket. Az igazi zűrzavart Rozi érkezése hozza el, aki miután megszüli gyermekét, a falubeliek kérésére sem Bélának, hanem Józsinak adja a keresztnevet. A kis Józsi idővel különc fiatalemberré válik, aki nem érdeklődik a lányok iránt, ami tovább fokozza a falu kíváncsiságát.

Rozi, aggódva fia jövője miatt, imákat mormol a Szűzanyához, aki meghallgatja kérését, és elküldi Józsi életébe Ágikát, aki hamarosan várandós lesz. A falu lakói, tanácstalanul, a megye vezetőjéhez fordulnak segítségért, ám egy félreértés következtében azt az utasítást kapják, hogy kövezzék meg Józsit. Rozi elkeseredetten a királyhoz könyörög fia védelméért, és bár a király azt tanácsolja, hogy vigyázzanak a fiúra, a falu népe mégis végül végrehajtja a szörnyű döntést.

Józsi, aki ekkor már követ hord, nem éli meg fia születését, mivel a rátótiak végül megölik őt. A történet egy szomorú és groteszk társadalmi tükröt tart a falu közössége elé, miközben a szereplők döntéseinek következményeit és az emberi viszonyokat a legvadabb formában ábrázolja.

Schwajda György: A legényanya olvasónapló

Idézetek:

„Béláim az Úrban” – Béla, a pap
„Na akkor gondolkodjunk!” – Béla, az igazgató
„Józsi lesz, legalább nem lesz olyan hülye, mint te” – Rozi
„Nincs az a nehéz munka, ami nem érné meg, ha eredménye van” – Béla, tanácselnök
„Túltoltuk, rátoltuk, túltoltuk, rátótiak, túltoltuk” – Béla, tanácselnök
„Talán a székben van valami hiba vagy valami másban” – az Anya