Shakespeare: II. Richárd olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A II. Richárd (Richard II) Shakespeare egyik fontos történelmi drámája, amely az író négyrészes történelmi sorozatának első darabja. Ezt a sorozatot összefoglaló néven „második tetralógiának” (second tetralogy) nevezik, és a 14. és 15. századi angol történelem legmeghatározóbb eseményeit dolgozza fel. A tetralógia további részei: IV. Henrik, első és második rész, valamint V. Henrik.

Szereplők:

Angol szöveg	Spiró György-fordítás	Szász Károly-fordítás
King Richard II	II. Richárd király	II. Richard király
John of Gaunt, Duke of Lancaster	John of Gaunt, Lancaster hercege	Gaunt János
Duke of York	Edmund of Langley, York hercege	Langley Edmund
Henry Bolingbroke – Duke of Hereford, son of John of Gaunt, later King Henry IV	Henrik Bolingbroke, Herefordhercege, John Gaunt fia, később IV. Henrik király	Bolingbroke Henrik
Duke of Aumerle	Aumerle hercege, a yorki herceg fia	Aumerle herczeg
Thomas Mowbray, Duke of Norfolk	Thomas Mowbray, Norfolk hercege	Mowbray Tamás
Duke of Surrey	Surrey hercege	Surrey herczeg
Earl of Salisbury	Salisbury grófja	Salisbury gróf
Lord Berkeley	Lord Berkeley	Berkley gróf
Bushy, Bagot, Green	Bushy, Bagot, Green: Richárd hívei	Bushy, Bagot, Green: Richard király teremtményei
Earl of Northumberland	Northumberland grófja	Norhumberland gróf
Henry ’Hotspur’ Percy	Henry Percy, a fia	Percy Henrik, fia
Lord Ross	Lord Ross	Lord Ross
Lord Willoughby	Lord Willoughby	Lord Willoughby
Lord Fitzwater	Lord Fitzwater	Lord Fitzwater
Bishop of Carlisle	Carlisle püspök	Carlislei Püspök
Abbot of Westminster	Westminster apátúr	Westminsteri Apátúr
Lord Marshall	Lord Marsall	Lord-Marshal
Sir Stephen Scroop	Sir Stephen Scroop	Scroop István
Sir Piers Exton	Sir Pierce of Exton	Exton Pierce
Welsh Captain	Walesi kapitány	Egy walesi csapat kapitánya
Queen	Királyné	Királyné, Richard király neje
Duchess of York	York hercegné	York herczegné
Duchess of Gloucester	Gloster hercegné	Özv. Gloster herczegné
Queen’s ladies	Hölgyek	Hölgyek, a királyné kíséretében
Two heralds, gardener, gardener’s man, Keeper, Groom	Urak, küldöncök, tisztek, katonák,kertészek, börtönőr, lovász, kísérők	Lordok, Hírnökök, Tisztek, Katonák, Kertészek, Börtönőr, Lovászlegény s más Kíséret

Shakespeare: II. Richárd olvasónapló

1. felvonás

1. szín
Richárd király unokatestvére, Henry Bolingbroke súlyos vádakkal illeti Thomas Mowbrayt: árulással, összeesküvéssel és Gloucester hercege, Thomas meggyilkolásával gyanúsítja. Mowbray párbajt követel a vádak tisztázására. A harcot mind Richárd, mind Bolingbroke apja, John Gaunt ellenzi, ám végül mindkét fél elkötelezi magát a párbaj mellett, így Richárd kénytelen kitűzni a harc időpontját.

2. szín
Thomas Gloucester hercege, valamint özvegye, a gyászoló hercegnő, a férje halálának megtorlását követeli. John Gaunt, Thomas apja azonban elutasítja a bosszút, hivatkozva arra, hogy a gyilkosságot maga a király parancsolta, aki Isten képviseletében cselekszik, tehát a megbosszulás jogát kizárólag Isten gyakorolhatja. A hercegnő az imádságokban azt kéri, hogy Mowbray haljon meg a párbajban.

3. szín
Mowbray és Bolingbroke már készülnek az összecsapásra, ám a király az utolsó pillanatban mindkettejüket száműzi: Bolingbroke-ot tíz évre, Mowbray-t örökre. Indulás előtt Mowbray kijelenti, hogy idővel kiderül Bolingbroke hűtlensége a király iránt. Richárd, látva Gaunt bánatát, lerövidíti fia száműzetését hat évre, ám Gaunt csupán annyit válaszol, hogy már nem élheti meg azt. A király távozik, Gaunt pedig próbálja felvidítani fiát, de sikertelenül.

4. szín
Aumerle hercege, aki Bolingbroke tettetett barátja volt, értesíti a királyt, hogy a nemes elhagyta az országot. Richárd elismeri, hogy irigyli Bolingbroke népszerűségét. Sir Henry Green figyelmezteti a királyt egy írországi lázadásra, és Richárd elhatározza, hogy sereget vezet a helyszínre. A hadjáratot abból kívánják finanszírozni, hogy vállalkozóknak adják el az adószedés jogát, és kényszerkölcsönöket hajtanak be a nemesektől. Közben érkezik a hír, hogy Gaunt súlyosan beteg, és találkozni akar a királlyal. Richárd már Gaunt halálában reménykedik, hogy elkobozhassa pénzét az ír hadjárat költségeire.

2. felvonás

1. szín
A haldokló Gaunt fivérével, Duke hercegével osztja meg kívánságát: szeretné, ha Richárdot tanácsokkal láthatná el még halála előtt, és elítéli a király pénzteremtési módszereit. Richárd nemesek társaságában érkezik, Gaunt pedig szemrehányást tesz neki. A király válaszul emlékezteti, hogy bármikor megöletheti őt. Gaunt Gloucester meggyilkolásával vádolja a királyt, és kijelenti, hogy a szégyen, amit Richárd a családra hozott, végül őt is elpusztítja.

Ezután visszatér ágyába, és kijelenti, hogy hamarosan meghal. Northumberland grófja érkezik a hírrel, hogy Gaunt valóban elhunyt, mire Richárd azonnal magáénak tekinti Gaunt vagyonát. York, meglepődve, trónbitorláshoz hasonlítja a királyi elkobzást, de Richárd figyelmen kívül hagyja a kritikát, és kormányzónak nevezi ki York-ot, míg ő Írországban tartózkodik. Az ott maradt nemesek, Northumberland, Ross és Willoughby, a király igazságtalanságát és az arisztokráciát fenyegető veszélyt vitatják meg. Northumberland elárulja, hogy Bolingbroke sereggel Anglia felé tart, és a nemesek úgy döntenek, hogy mellé állnak.

2. szín
A királynő Bushy-val és Bagot-tal beszélget szomorúságáról, miszerint Richárd Írországban tartózkodik. Greene érkezik, és hírt hoz, hogy Bolingbroke partra szállt Angliában, és már több nemes is csatlakozott hozzá. York is megérkezik, panaszkodva, hogy Richárd az egész haderejét magával vitte.

Ekkor újabb hír érkezik: Gloucester hercegnője elhunyt, akitől York pénzt akart kérni. A szomorú hír hallatán York azt kívánja, bárcsak lefejeztette volna a király, hogy ne kellene két oldal között választania. York távozik a királynővel, míg Bushy, Bagot és Greene a menekülés mellett döntenek.

3. szín
Bolingbroke és Northumberland menetelés közben találkoznak Northumberland fiával, Harry Percyt, aki arról értesíti őket, hogy York egy kisebb hadsereggel a közeli Berkeley várban tartózkodik. Berkeley hamarosan megérkezik, és közli York követelését, miszerint Bolingbrokénak magyarázatot kell adnia, miért tartózkodik Angliában. Y

ork személyesen is követi őt, és szemrehányást tesz unokaöccsének hűtlensége miatt. Bolingbroke azt válaszolja, hogy csupán apja, Gaunt birtokait szeretné visszaszerezni. York továbbra is árulásnak tekinti Bolingbroke tetteit, de mivel nincs elég ereje szembeszállni vele, semlegességet ígér, és felajánlja menedékként a kastélyt. Bolingbroke azonban előbb Bristolba indul, hogy elfogja Bushy-t és Bagot-ot.

4. szín
Egy walesi kapitány Salisbury grófjának jelenti, hogy katonái egyre inkább dezertálnak, mivel hosszú ideje nem kaptak hírt a királytól. Pletykák terjednek, miszerint Richárd meghalt, és több jel is arra utal. Salisbury előre látja az uralkodó bukását.

3. felvonás

1. szín
Bushy és Greene Bolingbroke fogságába kerülnek, aki halálra ítéli őket, mivel úgy véli, hogy félrevezették a királyt. Bolingbroke azt hiszi, hogy a száműzetése és a távollétében történt lopások mind az ő tevékenységük következményei.

2. szín
Richárd, miután Írországból hazatér, értesül Bolingbroke cselekedeteiről, és amikor megtudja, hogy York is csatlakozott hozzá, kénytelen lemondani a koronáról, elismerve vereségét.

3. szín
Bolingbroke, értesülve arról, hogy a király hajlandó lemondani a trónról, Northumberland-ot küldi hozzá, hogy megüzente Richárdnak, hajlandó hűséget esküdni neki, amennyiben visszakapja Gaunt birtokát és visszavonja száműzetését. A király elfogadja Bolingbroke feltételeit, mintha saját erejéből győzött volna.

4. szín
A királynő a kertben bujkálva meghallja a kertész és segédei beszélgetését, akik Bushy és Greene kivégzéséről és Richárd lemondásáról beszélnek. Dühödten követel magyarázatot, ám a kertész csak annyit válaszol, hogy a történtek már egész London előtt is ismertek. A királynő kétségbeesésében elhagyja a várost.

4. felvonás

1. szín
Bolingbroke tárgyalást tart, amelyen Bagot azt állítja, hogy Aumerle gyilkosságot tervezett Gloucester hercege ellen. A vitát elnapolják, amikor York érkezik a hírrel, hogy Richárd hajlandó lemondani a trónról. A Carlisle-i püspök nem támogatja az Isten által kiválasztott uralkodó leváltását, attól tartva, hogy ez polgárháborúhoz vezethet. Ennek ellenére letartóztatják, és a Westminsteri apátra bízzák. Richárd megérkezik, és vonakodva átadja koronáját és jogarát Bolingbroke-nak. Távozásuk után Aumerle, Carlisle és az apát összeesküvést szerveznek Bolingbroke ellen.

2. szín
Richárd, miközben úton van a börtön felé, találkozik királynőjével, aki próbálja felvidítani. Northumberland érkezik új utasításokkal: Richárdot Pomfret várába kell szállítani, a királynőt pedig Franciaországba száműzik. Miután belenyugszanak sorsukba, a királyi pár búcsút vesz egymástól.

5. felvonás

1. szín
York hercege beszámol hercegnőjének Bolingbroke Londonba vonulásáról. Miután megtudja, hogy fia, Aumerle egy királyellenes összeesküvés részese, elhatározza, hogy figyelmezteti a királyt. A hercegnő nem tudja lebeszélni erről, ezért inkább Aumerle-t küldi el, hogy előbb érjen Bolingbroke-hoz, és könyörögjön kegyelemért.

2. szín
Bolingbroke saját fia viselkedésén gondolkodik, amikor Aumerle érkezik, bűnbocsánatért esedezve. York is követi őt, és szigorú büntetést követel fiával szemben. Végül a hercegnő lép be, aki könyörög a király kegyelméért, amit Aumerle meg is kap.

3. szín
Sir Piers Exton úgy véli, hogy az új király meg akarja öletni Richárdot, és elhatározza, hogy ő vállalja el a feladatot.

4. szín
Richárd, cellájában ülve, vereségén és sorsán töpreng. Egy régi lovászfiú érkezik, hogy felvidítsa, de az ételt hozó börtönőr elkergeti. A börtönőr, Exton parancsára, nem hajlandó előkóstolni az ételt, amiért Richárd megüti. Erre Exton, csapatával érkezve, megöli a volt királyt. Lelkiismereti bűntudat gyötri tettéért.

5. szín
A Bolingbroke elleni összeesküvés meghiúsul, a Carlisle-i püspököt láncra verve hozzák elé, de ő megbocsát neki. Sir Exton koporsóban hozza Richárd testét, hálát várva, ám Bolingbroke nem örül a tetteknek. Bánkódva, hogy szavai Richárd halálához vezettek, keresztes hadjáratot szervez a szentföldre, remélve, hogy így vezekelhet a volt király haláláért.