Shakespeare: V. Henrik olvasónapló

Shakespeare: V. Henrik olvasónapló
Shakespeare: V. Henrik olvasónapló

Shakespeare 1599 körül írt „V. Henrik” című drámája a négy részes királydráma-sorozat záró darabja. A mű a százéves háború időszakában, 1415-ben zajló azincourt-i csata előtt és után követi V. Henrik angol király történetét.

Szereplők:

Alexander Court Court – katona Udvaros
Alice, a gentlewoman attending on Katherine Alice – udvarhölgy a hercegnő kíséretében Alice, a herczegnő udvarhölgye
Bardolph Bardolph Bardolph
Bishop of Canterbury Canterbury érsek Canterbury érsek
Bishop of Ely Ely püspök Ely püspök
Boy Fiú Fiú
Captain Fluellen Fluellen – tiszt a király seregében Fluellen
Captain Gower Gower – tiszt a király seregében Gower
Captain Jamy Jamy – tiszt a király seregében Jamy
Captain MacMorris Macmorris – tiszt a király seregében Macmorris
Chorus Kórus Kar
Constable of France Franciaország királyi várkapitánya Francziaország Constable-je
Dauphin (i.e., Prince) of France Lajos – a dauphin Lajos, koronaherczeg
Duke of Brittany Bretagne herceg
Duke of Burgundy Burgundia – herceg Burgund, Bourbon herczeg
Duke of Orléans Orléans herceg Orleans, Bourbon herczeg
Duke of York York herceg – a király unokabátyja York herczeg, a király rokona
Earl of Cambridge Cambridge – gróf Cambridge gróf
Earl of Salisbury Salisbury – gróf Salisbury gróf
Earl of Warwick Warwick – gróf Warwick gróf
Earl of Westmoreland Westmoreland – gróf Westmoreland gróf
English heralds Egy hírnök Hírnök
French ambassadors to England Követek Anglia királyához Angliába küldött követek
Governor of Harfleur Harfleur parancsnoka Harfleur parancsnoka
Henry V, King of England V. Henrik – angol király V. Henrik Király
Hostess Quickly Egy esastchaepi kocsma fogadósnéja, azelőtt Sürge asszony, most Pistol felesége Fürgéné, kocsmárosné
Humphrey, Duke of Gloucester Gloster herceg – a király öccse Gloster herczeg
John Bates Bates – katona Bátor
John, Duke of Bedford Bedford herceg – a király öccse Bedford herczeg
Katherine, Princess of France Katalin – Károly és Izabella lánya Katalin, Károly és Izabella leánya.
King of France VI. Károly – Franciaország királya VI. Károly, franczia király.
Lord Grandpré Grandpré francia úr Grandpré, franczia főúr
Lord Rambures Rambures francia úr Rambures, franczia főúr
Lord Scroop of Masham Lord Scroop Lord Scroop
Lords, Attendants, Soldiers, French Prisoners, Messengers Urak, hölgyek, tisztek, francia és angol katonák, polgárok, hírnökök, és kíséret Urak, hölgyek, tisztek, franczia és angol katonák, hírnökök és kiséret
Michael Williams Williams – katona Villám
Montjoy, French herald Montjoy francia hírnök Montjoy, franczia hírnök
Nym Nym Nym
Pistol Pistol Pistol
Queen Isabel of France Izabella – Franciaország királynéja Izabella, franczia királyné.
Sir Thomas Erpingham Sir Thomas Erpingham Erpingham Tamás
Sir Thomas Grey Sir Thomas Grey Grey Tamás
Thomas, Duke of Exeter, uncle to the King Exeter herceg – a király nagybátyja Exeter herczeg, a király nagybátyja

Shakespeare: V. Henrik olvasónapló

Prológus
A darabot a Kórus indítja, aki elnézést kér a közönségtől, amiért „méltatlan deszkákra” kell hozni egy ilyen dicső történetet. Kéri a nézőket, hogy képzeljék el a színteret: Angliát, Franciaországot és a hadsereget.

Első felvonás

Első szín
A cselekmény Londonban kezdődik, a királyi palotában. Ely püspök és Canterbury érsek beszélgetéséből kiderül, hogy Henrik király a fiatal, impulzív ifjúból érett, megfontolt és bölcs férfivá vált. A püspök és az érsek egy törvény ellen próbálnak lépéseket tenni, amely csorbítaná az egyházi vagyonokat, és arra akarják rávenni Henriket, hogy hivatkozzon az örökösödési törvényekre, így szerezve meg a francia trónt, amely pénzügyileg is megoldaná Anglia problémáit.

Második szín
Az érsek megerősíti, hogy Henrik trónkövetelésének jogi és vallási alapja is van. Exeter a skót támadásoktól tart, míg az angol erők Franciaországban harcolnak, ezért a maradás mellett érvel. Canterbury azonban sikeresen meggyőzi Henriket a francia hadjárat szükségességéről. Francia követek érkeznek, akik a dauphin üzenetét hozzák: a francia trónörökös nem kívánja tovább hallgatni Henrik igényét, aki több francia hercegséget követel. Gúnyos gesztusként a dauphin egy hordó teniszlabdát küld ajándékba. Henrik hadat üzen a dauphinnek.

Második felvonás

A Kórus elmondja, hogy a közelgő hadjárat teljesen lázba hozta Angliát: a király hívei földjeiket eladják lovakért, hogy Henrik oldalán harcolhassanak.

Első szín
London egyik utcáján Bardolph és Nym találkozik. Pistol feleségül vette Nym volt jegyesét, Sürge Dollyt, így kapcsolatuk megromlott. Bardolph szeretné kibékíteni őket. Ekkor belép Pistol és felesége; Nym és Pistol kardot rántanak, és heves szóváltásba keverednek. Bardolph próbálja megnyugtatni őket, mivel együtt kell Franciaországba menniük, így végül kibékülnek. Ezután meglátogatják a súlyosan beteg Falstaffot.

Második szín
Henrik elfogja Cambridge, Grey és Scroop leveleit, amelyekben kiderül, hogy a három férfi a francia oldalra szegődött, és a király meggyilkolását tervezik. Bár a király továbbra is bizalmat szavaz nekik, egy foglyot, aki korábban sértegette őt, szabadon enged. Cambridge, Scroop és Grey azt tanácsolják Henriknek, hogy inkább büntesse meg a foglyot, hiszen a bizalom és irgalom helyett most szigorra van szükség. Henrik azonban meglepő lépést tesz: odaadja nekik a leveleket, ezzel leleplezve az összeesküvést. Az árulók még mindig bíznak a király irgalmában, ám Henrik felrója nekik, hogy saját maguk ölték meg a király irgalmát. A három férfit hazaárulásért letartóztatják, majd Henrik útnak indul Franciaországba.

Harmadik szín
Falstaff elhunyt. Pistol, Nym, Bardolph és a fiú búcsút vesznek a kocsmárosnétól, majd útnak indulnak Franciaországba.

Negyedik szín
Franciaországban, a királyi palotában VI. Károly király, a dauphin, a várkapitány és a francia nemesek az ország védelméről tárgyalnak. A király elrendeli a várak megerősítését, míg a dauphin úgy véli, nem szükséges háborúra készülni, és hogy nem szabad félelmet mutatni. A dauphin nem tartja különösebben erősnek az angol királyt, azonban a várkapitány figyelmezteti, hogy tévesen ítéli meg Henriket. Károly arra emlékezteti tanácsosait, hogy az angolok már korábban is súlyos vereséget mértek a franciákra, és felidézi a Fekete Herceg győzelmét a Crécy-i csatában. Ekkor megérkezik Exeter, Henrik hadüzenetével, amelyben a király azt közli, hogy már Franciaország területén tartózkodik – vagy megkapja a francia koronát, vagy háborút indít.

Harmadik felvonás

A Kórus bejelenti, hogy az angol flotta megérkezett Harfleur kikötőjébe. A francia követ Henriknek Katalin királylány kezét és néhány jelentéktelen francia hercegséget kínál fel. Henrik azonban ágyúval válaszol, és elindítja Harfleur ostromát.

Első szín
Henrik király lelkesíti katonáit a közelgő csatához.

Második szín
Bardolph, Nym, Pistol és a fiú az ostrom alatt életüket féltik. A fiú gyávának és hitványnak tartja Pistolt, Nymet és Bardolphot, akik csak beszélnek, de harcolni nem képesek, inkább lopnak. Fluellen a háború fegyelmét próbálja megvitatni Jamyval és Macmorris kapitánnyal, de az utóbbi inkább a cselekvés mellett érvel. A város a tárgyalásokat kezdeményezi az ostromló angolokkal.

Harmadik szín
Henrik ultimátumot ad a harfleurieknek: vagy megadják magukat, vagy porig égetik a várost. A város parancsnoka, mivel nem kapott segítséget a dauphintól, úgy dönt, hogy megadják magukat. Az angol hadsereg bevonul Harfleurba, majd másnap Calais felé veszi az irányt.

Negyedik szín
Rouen palotájában Katalin angolul tanul Alicetől, az udvarhölgyétől, aki már járt Angliában.

Ötödik szín
A francia király, a dauphin és a francia hercegek megbeszélik a hadállást. A király parancsot ad, hogy a francia urak támadjanak vissza, és ejtsék foglyul Henriket. Mivel Henriknek kevés és legyengült katonája van, a franciák bizakodóak.

Hatodik szín
Az angol hadsereg Picardiában táborozik. Fluellen elégedetten beszél Gowernek Exeter herceg kitűnő fegyelméről és vitézségeiről, amivel sikeresen tartja a hidat. Emellett említi Pistolt is, akitől szintén lenyűgözve van. Pistol megérkezik, és kéri Fluellent, hogy beszéljen Exeter herceggel Bardolph érdekében, akit akasztásra ítéltek egy szentségtartó ellopása miatt. Fluellen azonban elutasítja a kérését, mivel a diszciplínát nem lehet megszegni.

Fluellen kezdi úgy érezni, félreismerte Pistolt. Fluellen beszámol Henriknek, hogy veszteség nélkül sikerült elfoglalniuk a hidat. Henrik egyetért Bardolph kivégzésével, és elrendeli, hogy Franciaországon átvonuljanak anélkül, hogy fosztogatnának, rabolnának vagy megsértenék az embereket. Megérkezik Montjoy, a francia hírnök, aki azt követeli, hogy Henrik térítse meg a francia veszteségeket, és hagyja el az országot. Henrik szabad utat kér legyengült seregének.

Hetedik szín
Azincourt közelében, a francia táborban a dauphin és a nemesek készülnek a reggeli rajtaütésre. Fegyverkeznek, és hajnalban támadnak.

Negyedik felvonás

A Kórus arra kéri a közönséget, hogy képzeljék el, ahogyan éjszaka, sötétben a franciák közelednek az angol tábor felé. A francia hadsereg vidám és könnyelmű, alábecsülik az angolok erejét, míg az angol sereg Henrikből merít bátorságot és erőt, és készen állnak a franciákkal való összecsapásra.

Első szín
Az angolok kilátásai nem túl biztatóak. Henrik álruhában járkál a táborban, és katonáival beszélget. Kiderül, hogy a katonák kilátástalannak tartják a helyzetet, és szerintük jobb lenne, ha a király egyedül vívná meg a csatát, mivel így legalább az emberek életben maradnának. A király talán fogságba esne, de azt is kiváltanák. Williams szerint csatában nem lehet keresztényi módon meghalni. Henrik elmagyarázza, hogy a király nem azért hívja szolgálatba az embereit, hogy azok meghaljanak, hanem hogy kötelességük teljesítése mellett megőrizzék a lelki tisztaságot.

A katonák nem kell, hogy azon aggódjanak, hogy rossz ügyért halnak meg, mert az a király lelkét terheli. Miután Henrik beszéde megnyugtatja őket, a katonák készen állnak a harcra. Williams azonban még mindig kihívja Henriket. Kesztyűt cserélnek, hogy a csata után megismerjék egymást. Henrik kérésére Erpingham összehívja a nemeseket, és Henrik Isten segítségét kéri, hogy bátorságot adjon katonáinak.

Második szín
A francia táborban a dauphin és a francia főurak készülnek a csatára. A hírnök arról tájékoztatja őket, hogy az angolok készen állnak. A franciák bizakodóak, mivel úgy vélik, Henrik serege fáradt és gyenge.

Harmadik szín
Az angolok félnek, hiszen mindössze 5000 katonájuk áll szemben a francia 60 000 fős seregével. Henrik úgy véli, hogy ha veszítenek, legalább kevesen halnak meg, de ha győznek, annál nagyobb lesz a dicsőség. Kihirdeti, hogy aki fél és távozni akar, pénzt és engedélyt kap a visszavonulásra. A franciák már hadrendben állnak. Ekkor megérkezik Montjoy, a francia várkapitány hírnöke, aki még egy utolsó esélyt ad tárgyalásra, és hangsúlyozza a francia erőfölényt, de Henrik elutasítja az ajánlatot. Elkezdődik a csata.

Negyedik szín
Az azincourt-i csata – kortárs miniatúra
A csatatéren Pistol nagyszájúságával próbálja vitéz harcosnak mutatni magát, és egy kis pénzért cserébe elenged egy megrémült francia katonát, akit kegyelemként említ, de valójában csak azért, hogy ne kelljen vele harcolnia.

Ötödik szín
A francia főurak már belátják, hogy el fogják veszíteni a csatát. Az örök szégyent elkerülendő, összeszedik maradék erejüket és visszatérnek a csatatérre.

Hatodik szín
Az angolok nyerésre állnak, de a franciák még nem adják fel. York és Suffolk elesett. Henrik elrendeli, hogy a hadifoglyokat öljék meg.

Hetedik szín
A franciák lemészárolták az angol poggyászt őrző fiúkat, kirabolták és felgyújtották a királyi sátrat. Fluellen Henriket Nagy Sándorhoz hasonlítja. Ekkor újra megérkezik Montjoy, aki engedélyt kér, hogy összegyűjtsék a csatatérről a halottakat, és eltemessék őket. Sok francia nemes elesett. A csata véget ér, és Henrik elnevezi az ütközetet azincourt-i csatának.

Williams keresi az előző estéről szóló megállapodás szerint kihívott „csirkefogót”, hogy vívjanak. Henrik úgy tesz, mintha nem tudná, kiről beszél a katona. A király elküldi Williamst Gowerért, majd Fluellen sipkájába tűzi Williams kesztyűjét, hogy azt higgye, vele kötötte meg a megállapodást. Henrik Fluellen után küldi Warwickot és Glostert, hogy gondoskodjanak róla, hogy Fluellen és Williams ne bántsák egymást.

Nyolcadik szín
Fluellen és Williams összetalálkoznak, és Williams felismeri kesztyűjét Fluellen sipkáján. A megállapodás szerint megüti a férfit. Fluellen felháborodik, és árulónak kiáltja a katonát. A nemesek és Henrik közbelépnek; Williams védekezik, mondván, hogy csak az esküjét tartotta be. Henrik tréfája lelepleződik, Williams bocsánatot kér, a király pedig pénzt ajánl neki.

Megérkezik a hírnök egy jegyzékkel az elesett francia katonákról. A foglyok között több előkelőség is akad, köztük Orléans és Bretagne hercege. A jegyzék szerint tízezer francia, köztük 126 nemes esett el, míg az angolok közül csupán négy nemes és huszonöt közember vesztette életét. Henrik Istennek adja a győzelem dicsőségét. Az angolok készülnek visszaindulni Calais-ba, majd onnan az anyaországba.

Ötödik felvonás

A Kórus utazásra hívja a közönséget, időben és térben; mivel mindezt nem lehet színpadra vinni, arra kéri a nézőket, hogy képzeljék el, amint Henrik először Calais-ba, majd Londonba érkezik, és mindenütt ünneplik győzelmét. A király azonban nem saját magának, hanem Istennek tulajdonítja a győzelmet. Emellett megtudjuk, hogy a császár segített békét kötni Anglia és Franciaország között. Henriket most Franciaországban találjuk.

Első szín
Franciaországban, az angol táborban Fluellen elpanaszolja Gowernek, hogy az előző napon Pistol megsértette őt. Fluellen walesi nemzeti szimbólumot, hagymát visel, míg Pistol sértő módon kenyeret és sót hozott neki. Fluellen megfogadja, hogy visszavág. Mikor Pistol könnyekre fakad, Fluellen hagymát ad neki, majd megüti. Pistol azt ígéri, hogy visszatér Angliába és tolvaj életet kezd, a Fluellentől kapott sebeire pedig azt fogja mondani, hogy a francia csatában szerezte.

Második szín
Troyes-ban találkoznak az angol és a francia király, valamint a nemeseik a békekötés céljából. Henrik világossá teszi Burgundiának, hogy a békét meg kell vásárolniuk, és teljesíteniük kell az angol követeléseket, melyeket pontokba szedtek. A francia király, felesége, Burgundia és az angol nemesek elvonulnak, hogy megvitassák a békeszerződés részleteit. Henrik egyedül marad Katalinnal és Alicével. Henrik szeretné elnyerni Katalin szerelmét, és a nyelvi akadályokat Alice segít áthidalni. Katalin akkor megy hozzá, ha apja úgy kívánja. Visszatér a francia király, aki minden feltételt elfogad, beleegyezik a házasságba, és elkezdik az esküvő előkészületeit.

A darabot a Kórus zárja, összefoglalva az eseményeket. VI. Henrik csecsemőként mind angol, mind francia király lett, de Franciaország nem maradt sokáig angol kézen.

Shakespeare: V. Henrik olvasónapló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük