Shakespeare: VIII. Henrik olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A VIII. Henrik (angolul The Famous History of the Life of King Henry the Eighth vagy egyszerűen Henry VIII) William Shakespeare egyik utolsó királydrámája, amely a 1600-as évek elején keletkezett és 1613-ban került először színre. A mű Anglia egyik legismertebb uralkodójának, VIII. Henriknek életét mutatja be, aki 1509-től egészen 1547-es haláláig uralkodott. Henrik nevéhez fűződik a reformáció Angliában való elterjedése, bár Shakespeare drámájában ez csupán néhány utalás formájában jelenik meg. A mű középpontjában inkább a király egyik legbefolyásosabb tanácsadója, Thomas Wolsey bíboros ármánykodásai és bukása áll.

A darab ősbemutatója különleges módon történt, ugyanis a Globe Színház a bemutató után nem sokkal leégett, valószínűleg egy álarcosbáli jelenet közben, az első felvonás végén. Bár 1613-ban bemutatták, vita övezi, mikor is íródott meg a kézirat, valamint hogy valóban Shakespeare egyedül dolgozott-e rajta, vagy esetleg együttműködött utódjával, John Fletcherrel. Az utóbbi feltevést alátámasztja a mű történelmi hitelességre való szigorúbb fókuszálása, illetve a stílusában tapasztalható eltérések Shakespeare többi királydrámájához képest.

Szereplők:

Eredeti	Szász Károly fordítása	Weöres Sándor fordítása
Henry VIII – King of England	VIII. Henrik király	VIII. Henrik
Cardinal Wolsey	Wolsey bíbornok, yorki érsek	Wolsey
Katherine of Arragon	Katalin királyné, Henrik király neje	Katalin
Anne Bullen (Boleyn)	Bullen Anna, udvarhölgye	Anne Bullen
Duke of Buckingham	Buckingham herceg	Buckingham
Thomas Cranmer	Cranmer, canterburyi érsek	Cranmer
Stephen Gardiner	Gardiner, kanczellár, winchesteri püspök	Gardiner
Lord Chamberlein	Lord kamarás	Lordkamarás
Duke of Norfolk	Norfolk herczeg	Norfolk
Duke of Suffolk	Suffolk herczeg	Suffolk
Earl of Surrey	Surrey gróf	Surrey
Cardinal Campeius	Campejus bíbornok, pápai követ	Campeius
Caputius	Capucius, V. Károly császár követe	Capucius
Sir Thomas Cromwell	Cromwell, Wolsey titkára	Cromwell
Lord Sands	Lord Sands	Sands
Lord Abergavenny	Lord Abergavenny	Abergavenny
Lord Chancellor	Lord kancellár	Lordkancellár
Bishop of Lincoln	A lincolni püspök	Lincoln
Sir Thomas Lovell	Sir Lovell Tamás	Lovell
Sir Henry Guildford	Sir Henrik Guildford	Guildford
Sir Nicholas Vaux	Sir Nicolas Vaux	Vaux
Sir Anthony Denny	Sir Antony Denny	Denny
Dr. Butts	Doctor Butts, a király orvosa	Butts
Griffith	Griffith, Katalin királyné udvarmestere	Griffith
Garter King-of-Arms
Buckingham’s Surveyor	Buckingham herczeg sáfára
Brandon	Brandon, őrtiszt	Brandon
Serjeant-at-Arms	Fegyveres őr	Őrmester
Porter	Kapus	Kapus
Old Lady	Egy agg hölgy, Bullen Anna barátnéja	Öreg lady
Patience	Patience, a királyné szolgáló hölgye	Patience
Doorkeeper of the Council Chamber	Ajtónálló a tanács-teremnél	Ajtóőr
First Secretary		Titkár
Second Secretary		Titkár
First Scribe		Írnok
Second Scribe		Írnok
Crier	Kikiáltó	Kikiáltó
Gardiner’s Page	Gardiner apródja	Apród
Three Gentlemen	Három Nemes	Első Nemes, Második Nemes, Harmadik Nemes
Lord Chamberlain’s Servant
Porter’s Man	Kapus Legénye	Legény
Messenger	Hírnök

Shakespeare: VIII. Henrik olvasónapló

Első felvonás

I. szín
Buckingham, Norfolk hercege, mélyen felháborodik Wolsey bíboros hatalmán, és árulással vádolja őt. Amikor szemtől szembe találkozik a bíborossal, Wolsey sértegeti, így Buckingham elhatározza, hogy bizonyítékot szerzi Wolsey bűnösségére. Alig egy pillanattal később őrök jelennek meg, és letartóztatják őt árulás vádjával.

II. szín
A trónteremben megjelenik a király és Wolsey. Röviddel utánuk Katalin királyné érkezik, és rossz híreket hoz: a nemesek fellázadtak a Frank Háború miatt kivetett, súlyos adóterhek ellen. A király válaszul visszavonja a rendeletet, és bocsánatot ígér a lázadóknak. Wolsey mindezt úgy állítja be, mintha neki köszönhető lenne. Ekkor érkezik Sáfár, aki esküszik, hogy bosszút áll az urán elkövetett árulásért.

III. szín
A kamarás, Sands és Lovell a korabeli divatot bírálják. Amikor szóba kerül Wolsey bíboros, kiderül, hogy nekik köszönhetik jómódjukat, és dicsérni kezdik őt. Ezután elindulnak vacsorázni hozzá.

IV. szín
Wolsey bíboros házában rendezett vendégség, ahol főként a szegény sorból felemelkedett nemesek vannak jelen. A vacsorát váratlanul érkezett vendégek szakítják meg, akik nem beszélnek angolul. A titokzatos jövevények táncolni kezdenek a már ottlévőkkel, mielőtt végre felfednék kilétüket: a vendégek nem mások, mint a király és udvartartása. VIII. Henrik a táncpartnere, Bullen Anna, és beleszeret.

Második felvonás

I. szín
A város utcáin Buckinghamot kísérik, miközben beszédet mond. Hangsúlyozza ártatlanságát és hűségét, kijelentve, hogy nem haragszik sem VIII. Henrikre, sem Wolsey bíborosra, hanem inkább a rendszerre, amely lehetővé tette, hogy ártatlanul halálra ítéljék.

II. szín
Norfolk és Suffolk beszélgetnek a király bánatáról, aki bátyja özvegyét vette feleségül. Miután rányitnak a szomorkodó királyra, hidegen fogadja őket, de Wolsey érkezése után azonnal felderül. A beszélgetés hamarosan a válás kérdésére terelődik, mivel a király el szeretné válni feleségétől. Wolsey pedig látszólag mindent elrendezett.

III. szín
Bullen Anna és az Agg Hölgy a királyné hálószobájában beszélgetnek. Anna szomorúan megjegyzi, hogy a királyné, aki hűséges és szeretetteljes feleség volt, milyen rossz sorsra jutott. A beszélgetés később arra terelődik, hogy miként viselnék a nemesi rangot, és Anna határozottan kijelenti, hogy ő sosem fogadná el. Ekkor Lord Kamarás érkezik, és közli, hogy a király Annát Pembroke grófnőjévé tette, évi ezer font járadékkal. Anna meglepődve fogadja a hírt, míg az Agg Hölgy cinikusan megjegyzi, hogy hát végül is elfogadta a magasabb rangot. Anna aggódik a jövőt illetően.

IV. szín
A király és a bíborosok összegyűlnek, hogy hivatalosan is jóváhagyják és végrehajtsák Henrik és Katalin válását. A királyné könyörög a kegyelemért, hivatkozva idegenségére és húszéves hűségére. Henrik megmutatja, hogy megbánta döntését, de végül nem változtat. Katalin vádolja Wolseyt, hogy ő bujtotta fel a királyt a válásra, saját céljait szolgálva, majd esküt tesz, hogy a pápához fordul segítségért. Wolsey bűnösnek vallja magát, tudva, hogy a király ártatlannak fogja ítélni. Henrik hosszú beszédben próbálja megmagyarázni döntését, többek között arra hivatkozva, hogy Katalintól született fiaik mind meghaltak. Az ülést végül berekeszti.

Harmadik felvonás

I. szín
Katalin királyné lakosztálya a Bridewell-palotában. Két bíboros, Wolsey és Campejus érkeznek hozzá, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni. Katalin őszintén hiszi, hogy ők uszították a királyt ellene, azonban a két bíboros azt állítja, hogy békítő szándékkal jöttek. Bár a beszélgetés végére a királyné mintha enyhülne, gúnyos szavai azt sugallják, hogy nem sikerült meggyőzniük.

II. szín
Norfolk és Suffolk Wolsey lelepleződéséről beszélgetnek: a király birtokába került egy levél, amelyet Wolsey írt a pápának, és amelyben a válás elhalasztását kéri, valamint egy lista a bíboros teljes vagyonáról. Wolsey, aki már tud a király és Bullen Anna közötti kapcsolatfelvételről, megérkezik. Henrik szembesíti Wolseyt azzal, hogy tisztában van minden apróbb ügyével, és hogy tévedett, amikor bízott benne.

Bár azonnali ítéletet nem mond, Wolsey tisztában van a bukásával. Norfolk és Suffolk felszólítják, hogy járuljon a király elé, hogy felette ítélkezzenek, de a bíbornok ezt elutasítja. Kiderül, hogy Wolsey helyére a király More Tamást nevezte ki. Végül Cromwellnek azt kéri, hogy legyen ő az egyetlen, aki emlékezni fog rá, mint arra, aki őt nemesi sorba emelte, amikor már ő a föld alatt lesz, és nevét elfelejtették. Cromwell, aki eddig hűségét többször is bizonyította, nem fog kegyvesztetté válni.

Negyedik felvonás

I. szín
Két nemes beszélget Westminster utcáin, Henrik és Anna esküvőjét tárgyalva, miközben előttük elvonul az ünnepi tömeg. Ekkor egy harmadik nemes érkezik, és részletesen beszámol az esküvő eseményeiről.

II. szín
Katalin királyné haldoklik. Halálos ágyán Griffith tájékoztatja a bukott Wolseyről és annak haláláról. Katalin elítéli Wolseyt, de Griffith enyhítő szavakkal emlékezik meg a néhai bíbornokról. Katalin látomásba merül, miközben betegsége egyre inkább eluralkodik rajta. Ekkor egy hírnök érkezik a király nevében, hogy jókívánságait hozza, és mielőbbi gyógyulást kíván. A válaszként Katalin üzenetet küld Henriknek, hogy nevelje lányukat szeretetben. A hírnök távozása után nem sokkal Katalin elhunyt, és testét Patience és Griffith viszik el temetni.

Ötödik felvonás

I. szín
Gardiner és Lovell a királyné vajúdásáról beszélgetnek. Gardiner nem titkolja rossz véleményét a királynéról, és azt is megjegyzi, hogy nem kívánja, hogy túlélje a szülést. Lovell figyelmezteti, hogy ilyen kijelentésekkel veszélybe sodorhatja magát. Ekkor érkezik a király Suffolkkal, aki hamarosan távozik. Sir Denny bevezeti Cranmer érseket, akit Henrik azért hívott, hogy megvédje őt a felhozott árulói vádakkal szemben. Cranmer esküszik hűségére, és Henrik hisz neki, bízik benne, hogy nem ítélik el. A király biztosítékul gyűrűt ad neki. Ekkor érkezik egy agg hölgy, aki közli, hogy Henriknek ismét lánya született.

II. szín
Cranmer az ítélőszék előtt áll. Az ügye nem áll jól, eretnekséggel vádolják, és látszólag egyhangúlag elítélik. Azonban a király gyűrűje megvédi. Henrik maga is megjelenik, és beül a bírák közé, hogy megvédje Cranmer-t. Felszólítja a többieket, hogy baráti szándékkal közelítsenek hozzá. Ezt követően felkéri Cranmer-t, hogy keresztelje meg újszülött lányát.

III. szín
Zűrzavar az udvarban. Az udvarnép izgatottan készül a keresztelőről érkező vendégek fogadására, miközben próbálják kint tartani a tolvajokat. A kamarás érkezik, és rendet teremt a helyszínen.

IV. szín
Megérkeznek az ünneplők. Az újszülött kislányt Erzsébetnek keresztelik. Cranmer hosszú beszédet mond, áldást kér rá, és azt jósolja neki, hogy hosszú, dicsőséges életet él, békét hoz a birodalomba, és szűzi tisztaságával példát mutat népének. A király megtiltja, hogy bárki hazamenjen, és ünnepnappá nyilvánítja ezt a napot. Lányát elsőszülöttjének nyilvánítja.