Címke: Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső „Boldog, szomorú dal” című verse különleges kettősséget ábrázol: a boldogság és szomorúság egyszerre jelenik meg benne, miközben a költő saját életének mélységeit tárja fel.

Kosztolányi Dezső Marcus Aurelius című verse filozofikus mélységekkel bír. Az író az idő múlását, az emberi lét törékenységét és a belső béke keresését járja körül érzékeny hangon.

Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verse a létezés mélységeit tárja fel. Az éjszaka és hajnal határán az emberi élet értelmén töpreng, miközben a csodálat és a melankólia is megjelenik.

Kosztolányi Dezső „Mint aki a sínek közé esett” című versében az elidegenedés és a kiszolgáltatottság érzése jelenik meg. Az elemzés feltárja a költemény mély érzelmi rétegeit és szimbólumait.

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye a Horthy-korszak társadalmi viszonyait tárja fel, miközben Anna sorsán keresztül bemutatja a kiszolgáltatottság, elnyomás és lázadás örök emberi kérdéseit.

Kosztolányi Dezső „Szeptemberi áhítat” című verse a nyár elmúlását és az ősz csendes áhítatát jeleníti meg. Az elmúlás szépségét, a természet változását és a lírai én belső békéjét ragadja meg.

Kosztolányi Dezső „Októberi táj” című verse érzékletesen ábrázolja az ősz melankóliáját, a természet változásait és az elmúlás gondolatát, miközben finom leírásokkal teremti meg a hangulatot.