Závada Pál: Hajó a ködben olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Závada Pál 1954. december 14-én született Tótkomlóson. A József Attila-díj (1998) és a Kossuth-díj (2005) kitüntetettje, kiemelkedő magyar író, szerkesztő és szociológus. 1990 és 1994 között a Hiány című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, majd 1990-től 2014-ig a Holmi szerkesztőjeként tevékenykedett a lap megszűnéséig. 2009 óta a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Első jelentős műve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg, míg első regénye, a Mielőtt elsötétül, 1996-ban került a nagyközönség elé. Igazi áttörést hozott számára a 1997-es Jadviga párnája című regény, amelyből 2002-ben film is készült. Ezt követően 2002-ben Milota, majd 2004-ben A fényképész utókora című regényei jelentek meg. Legújabb nagyregénye, a Természetes fény 2014-ben, az Egy piaci nap pedig 2016-ban látott napvilágot.

Závada Pál: Hajó a ködben olvasónapló

Závada Pál legújabb regényében ezúttal nem a vidéki zsidóság tragédiáját, mint az Egy piaci nap című művében, hanem az ország egyik legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek történetét állítja középpontba. A cselekmény 1944 tavaszán játszódik, amikor a család kiterjedt rokonsága – javarészt zsidó származású – a huszadik század egyik sorsfordító történelmi pillanatának súlya alatt kerül válságba. A gazdasági, politikai és szellemi élet ismert alakjai ekkorra már nemcsak barátok, hanem riválisok és ellenfelek is lesznek, miközben a családon belüli viszonyok is bonyolulttá és feszültté válnak.

A Hajó a ködben című regénnyel Závada ismét egy nehéz történelmi korszakot tár fel. Érezhető a szerző alapos kutatómunkája, amelynek köszönhetően a műben a fikció és a valóság szervesen és meggyőzően fonódik össze.

A regény megírásakor Závada Pál a család korábbi tagjainak emlékirataira is támaszkodott, így a Weiss, Kornfeld, Chorin és Mauthner családok sorsa szorosan összefonódik a történelmi eseményekkel. Az idő múlásával az emlékek egyszerre szépülnek és fakulnak, ám mind a férfi, mind a női karakterek jelentőséggel bírnak. Különösen kiemelkedő Weiss Judit és Chorin Ferenc alakja, akik a regény egyik legmarkánsabb szereplői.

Valósághű, izgalmas és mozgalmas történetet tár elénk ez a sokszereplős regény, amely a második világháború előtti Magyarország leggazdagabb családjainak világába enged betekintést. A korabeli ipar és kereskedelem egyik meghatározó szereplője volt a Weiss Manfréd által irányított vállalatbirodalom, amely a magyar nehézipar jelentős részét birtokolta, emellett számos egyéb üzleti ágazatban is jelen volt.

Weiss Manfréd, a hazai nehézipar egyik alapító atyja, üzleti érzékével, okos döntéseivel és vagyonával teremtette meg ezt a birodalmat. A gazdagság és siker azonban nemcsak elismerést, hanem irigységet is szült, és a bevezetett zsidótörvények mindenkit érintettek, így a családok sem élvezhettek mentességet a nehézségek alól.

A regényben a rokoni kapcsolatok szövevényes hálója elevenedik meg, amelyet a történelmi korszak fájdalmas valósága feszültséggel tölt meg. A korhű, tárgyilagos történelmi eseményábrázolás adja a mű erejét, amely mély hatással van a szereplők életére. Ez a letűnt korszak – mai szemmel nézve – rémisztő és embert próbáló volt, az élet újraépítése és a túlélés pedig szerencse kérdése volt. Napjaink politikai helyzetét figyelve úgy tűnik, a regény mondanivalója még ma is aktuális, és ez adja meg a mű szomorú, mégis jelentős üzenetét. Az olvasás közben többször eszembe jutott a napjainkban kirobbant szolnoki műtrágya-gyár körüli botrány.

Ne feledjük, a regény cselekménye a második világháború végső szakaszában, a német megszállás idején játszódik. A németek kiemelt figyelmet fordítottak a Weiss Manfréd cégre: a csepeli gyárban már korábban is fegyvereket és repülőgép-alkatrészeket gyártottak a Harmadik Birodalom és Magyarország számára, így az üzem stratégiai jelentősége vitathatatlan volt.

Závada regényének központi témája éppen ez az esemény, valamint az a cserébe kínált szabadság, amelyet a családtagok kaptak. A szerző élénk, izgalmas képet fest a korabeli viszonyokról, amelyek valós történelmi alapokon nyugszanak. Bár a politika hagyományosan a férfiak terepének számít, a műben a nők is meghatározó, döntő szerepet kapnak, így a történet nemcsak izgalmas, hanem gazdag és árnyalt jellemrajzokat is kínál.

A regény könnyedebb elemei enyhítik a drámai valóság súlyát. A történetben helyet kapnak szerelmi kalandok, apró titkok és kicsapongó szenvedélyek, amelyek időnként mosolyt csalnak az olvasó arcára. A szöveg letisztult, szikár, párbeszédekben szűkmarkú, ugyanakkor elkerülhetetlenül gazdag politikai tartalommal bír. A szereplők személyisége és tettei tovább erősítik, hogy melyik oldal mellett állnak. Embernek maradni, megőrizni a gondolatok és tettek tisztaságát, valamint a méltóságot a regény hősei számára komoly kihívást jelent.

A korhű nyelvezet és változatos stílus tökéletesen visszaadja a korszak hangulatát és szokásait. A sok szereplő és név miatt különösen fontos a figyelem, hiszen a családtagok élete a bizonytalanság közepette pillanatok alatt gyökeresen megváltozik. A világ meginog, és sarkaiból kifordulni készül. Az eszmék árnyékában az emberi butaság és elvakultság még megrázóbbá válik. A regény azt is hangsúlyozza, hogy félelemben nem lehet élni – egy olyan történelmi feltárás, amely napjainkban is aktuális. Nehéz, elgondolkodtató és fontos olvasmány.