Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Főszereplők	Mellékszereplők	Történelmi személyek
Veres István	Dobosné, debreceni gazdasszony	I. Apafi Mihály
Veres László	Dobos bácsi, hentes	II. Rákóczi Ferenc
	Krucsay, a „Nyírség királya”	Bercsényi Miklós
	Piskárkosi-Szilágyi Márton, professzor	Vak Bottyán
	Szilágyi Magdolna	Teleki Mihály
	Beke Miklós, diák	Leopold császár
	Boglányi József, nagytiszteletű úr	Hannibal Heister
	Dráva, fehér juhászkutya	Ocskay László
	Bodri, fekete juhászkutya	Bezerédj Imre
	Apor István, erdélyi főúr
	Boér Kristóf, erdélyi főúr
	Schmidt István, Thököly Imre követe
	Petky Gábor, erdélyi nemes
	Nesselroth Tamás, Pest polgármestere
	Nesselroth Ágnes
	Nagy Gergely, kocsmáros
	Boncz Márton, „Habakuk próféta”
	Hajdú János, Jóska apó kuruc katonatársa

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák olvasónapló

Dobos néni és diákjai

A 17. század végén Debrecen legkedveltebb kosztolóhelyét Dobosné asszony vezette. A városban jól ismert vendéglátó tíz diákot fogadott térítés ellenében, emellett két árvagyermeket is gondozott ingyen. Dobosné, aki korábban elvesztette két saját fiát, jószívűségből fogadott örökbe két fiúcskát.

Hol vette a néni a két koldusdiákot?

Amikor a „Nyírség királya” néven emlegetett Krucsay úr egyik jobbágyát halálra korbácsoltatta, a megözvegyült Dobosné, aki üzleti ügyei kapcsán éppen a Nyírségben tartózkodott, magához vette az elhunyt jobbágy árván maradt két fiát.

Dobosné a saját elhunyt gyermekei emlékére adott új nevet a fiúknak: Veres Pali Laci és Veres Feri Pista névre keresztelte őket. A két fiú hamarosan engedelmes, szófogadó gyermekké vált. István kiválóan tanult, bár érzékeny természetű volt, míg László bár tanulmányilag kevésbé jeleskedett, erős és kemény kötésű fiatalemberként nőtt fel.

Csata a Nagyerdőn

A debreceni Református Kollégium két árva diákja, Veres Pista és társa, pünkösd másnapján részt vettek a kollégium hagyományos „magyar-török” csatájában, amely puszta ököllel vívott küzdelemként zajlott. Veres Pista a legerősebbnek járó díjért küzdött meg, amelyet Szilágyi Magda, a neves Piskárkosi-Szilágyi Márton professzor lánya készített a győztes számára.

Sohasem köthetsz kardot

A Debreceni Református Kollégium diákjai között zajló hagyományos pusztaöklű küzdelem során Veres Pista váratlan győzelmet aratott, legyőzve Beke Miklóst, az előző év legjobbját.

A díj, egy díszes kardkötő, amelyet Szilágyi Magda készített, azonban nemcsak elismerést hozott a győztes számára. Boglányi József megjegyzése, miszerint Pista, mint nem nemes személy, sosem viselheti a kardkötőt, komor árnyalatot adott az ünneplésnek. Az eset kiverte a biztosítékot sokaknál, hiszen Pista bátorsága és erőfeszítései ellenére társadalmi helyzete megakadályozza abban, hogy teljes mértékben elfogadják.

Kire marad a bolt?

Veres István, a Debreceni Református Kollégium egykori diákja, a kardkötő látványától inspirálva, elhatározta, hogy nemesemberré válik. Az évek múltával azonban a Dobos család tragédiája bekövetkezett: több évtizedes sikeres működés után csődbe mentek, mivel jelentős adósságot halmoztak fel Krucsaynál, aki nem mutatott irgalmat.

Az adósságok miatt kénytelenek voltak elárverezni boltjukat, házukat és minden vagyonukat. A házaspár egyetlen batyuval elhagyta Debrecen városát, és Szegedre költözött. A két, immár legénnyé serdült árva fiú, akiket nem vihettek magukkal, Debrecenben maradtak. Ők a helyi szegények konyháján étkeztek, és szállást a kollégium biztosított számukra.

A fehér és a fekete kutya

A fiatal Veres testvérek, Pista és Laci, kalandos útra keltek, cél nélkül felfedezve a világot. Egy este egy kis faluba érkeztek, ahol egy öregasszony megkérte őket, hogy segítsenek megírni végrendeletét. Pista jegyzetelte le az asszony szavait, aki rokonaira bármit hagyott, a fiúknak két kutyát és néhány tallért ajándékozott.

Lacié lett Dráva, a fehér szőrű juhászkutya, míg Pistáé Bodri, a fekete kutya. Az öregasszony a testamentum megírása után nem sokkal elhunyt, így a testvérek továbbindultak. Másnap, egy Dráva által fogott nyúlpecsenyét élvezve, egy fáradt vándor, Rozsomák János csatlakozott hozzájuk. Rozsomák tanácsára a testvérek úgy döntöttek, hogy elválnak útjaik; a döntésüket pénzfeldobással hozták meg. Pista Rozsomákkal Bécs felé vette az irányt, míg László Erdély felé indult gyalog.

A fejedelem délután

Gyulafehérváron, az erdélyi fejedelem, I. Apafi Mihály udvarában heves vita robbant ki Apor István és Boér Kristóf között, akik a túlvilági titkokról érveltek. A fejedelem Thököly Imre követét, Schmidt István urat kérte fel döntnöknek, aki világi és egyházi ügyekben egyaránt jártas volt.

Schmidt úr meghallgatta a feleket, ám válasza nem elégítette ki a fejedelmet. Ekkor Apafi Mihály a palota előtt arra járó embereket hívatta magához, hogy ítélkezzenek. Végül egy szakadozott diáktógában járó fiatalembert, Veres Lászlót állították elé, aki kutyájával együtt érkezett. A zavartan álló diákot először borral kínálták, majd tájékoztatták arról, mi lesz a feladata.

Hírnök a másvilágról

Gyulafehérvári palotában a vitás kérdés eldöntésére László egy illő példamesét osztott meg a jelenlévőkkel, melyben kifejtette, hogy a túlvilág teljesen eltér attól, ahogy mi, földi halandók elképzeljük. A történet hatására a két vitatkozó főúr egyetértett a szegénylegény megállapításaival és bólintottak beleegyezésük jeléül.

I. Apafi Mihály fejedelem elismerve László bölcsességét és a történet találó jellegét, egy opálköves karddal jutalmazta. Továbbá, hogy méltón viselhesse a kardot, díszes ruhába öltöztette és nemesi adománylevelet, valamint címert (fehér kutya zöld mezőben ábrázolva) is kiállított számára. Ezzel Fáradi Veres Lászlóvá avanzsálódott a fiatalember.

A kincs

László, bár megkapta a nemesi címet, pénz híján nem sokat ért. Megpróbálta újra felkeresni a fejedelmet, de a kapuőrök nem engedték be, és még Teleki Mihályhoz sem jutott el. A fejedelmi székhelyen kóborolva, egy kertben Dráva, a kutya egy szilvafa alatt kezdett kaparni, ahol előkerült egy kormos üst tele aranypénzekkel, gyémántokkal, igazgyöngyökkel és smaragdokkal.

Laci az elámulástól majdnem összeesett a kincsek láttán. Teletömte a zsebeit, majd az Aranymedve kocsmába sietett enni. Ott egy vidám vadásztársaság tagjai közé csöppent, ahol hihetetlen történeteket meséltek. Laci is megosztott egy esetet, amikor két medve támadt rá egyszerre, amitől a társaság nagyot koppant.

Az est folyamán, amikor kiderült, hogy a legkevesebb pénze a lenézett vendégnek van, a vadászok igazán meglepődtek, amikor László zsebéből előkerültek az aranyak és drágakövek. Petky Gábor éjjeli szállást ajánlott fel neki. László, miután másnap lovat vásárolt, Kolozsvár felé vette az útját.

Nesselroth Ágnes

László eredetileg Bécsbe indult, hogy felkutassa testvérét, de Kolozsváron megtudta, hogy Leopold császár Budára látogat. Ezért Pestre utazott, remélve, hogy ott találkozik majd a bátyjával. A sors azonban más terveket szőtt: Nesselroth Ágnest mentette meg, akivel első látásra egymásba szerettek.

László a Griff szállóban álmodozott arról, hogy együtt élnek egy palotában: Pistával, annak kedvesével, Szilágyi Magdolnával, Dobos nénivel és saját szerelmével, Ágnessel. Az álmodozás közepette Rozsomák Jánossal futott össze, aki először nem ismerte fel, majd örömmel üdvözölte, mint Bercsényi Miklóst. Egy váratlan hír érkezett egy lovas futártól: II. Rákóczi Ferenc megszökött a bécsújhelyi börtönből Lengyelországba.

Az eltűnt szerencse

Miközben Rákóczi zászlai diadalmasan haladtak előre Felső-Magyarországon, László Pesten megkérte Nesselroth Ágnes kezét. Ám az apja, a nyárspolgár, a házasságot ranghoz és vagyonhoz kötötte. László emiatt visszatért Gyulafehérvárra, hogy megszerezze a kincs másik felét. Közben értesült arról, hogy bátyja, Pista Sárospatakon börtönben van, de a kincskeresés lázában nem azonnal indult a kiszabadítására.

Egy pillanatnyi haragjában még rúgást is mérte Drávára, amikor az észak felé indult volna. László, aki már majdnem minden pénzét elköltötte a kincsek keresésére, Pesten felfogadta Boncz Mártont, aki segített neki a kutatásban. Dráva, a kutya is eltűnt, és Laci hiába kerestette. Végül, egy címeres gyűrűvel és kevés pénzzel a zsebében Mártonnal együtt Sárospatak felé vette az útját.

A rab

Veres István a sárospataki vár tömlöcében szenvedett, ahol hiába kínozták és vallatták, nem ismerte be a lopást. Bercsényi Miklós emberei Sátoraljaújhelyről hozták őt, teljesen vasban, és a strázsák mellett egy fekete kutya is őrizte. Bercsényi a várban tartózkodott, de Laci nem tudott hozzáférkőzni, mert a nagyurat köszvény kínozta, aki csak jósokat és javasasszonyokat fogadott.

László a kincsből megmaradt gyűrűt felhasználva titokban kiváltotta testvérét, Pistát a fogvatartásból. Krucsay, a várnagy, a gyűrűn Rákóczi címerét vélt felfedezni, és a hordozót a fejedelem bizalmas emberének gondolta. István elmesélte Lászlónak, hogy a megdézsmált kincs valójában Rákóczié volt, amit Bercsényivel (Rozsomákkal) együtt rejtett el Gyulafehérvárott.

Amikor a szabadságharc kitört, már csak a kincs felét találták meg a rejtekhelyen. Laci azt tanácsolta testvérének, hogy ebben a helyzetben álljanak át a labancok oldalára, de István határozottan elutasította ezt az ötletet.

Akit a golyó nem fog

A Rákóczi-szabadságharc kiemelkedő alakjai között említést érdemel Ocskay László, Vak Bottyán, és Bezerédj Imre, de ezeket a neveket Magday István teljesítménye még felülmúlta. Magdayt, akit „a katonák kedvence, a népdaloknak tárgya, Bottyán hadának szeme fénye”-ként ismertek, Érsekújvár ostroma után léptették elő közlegényből hadnaggyá, később pedig egy egész csapat parancsnokává nevezték ki.

Mint igazi harcos, az ütközetekben oroszlánként küzdött, szerénységével és áldozatkészségével vívott ki tiszteletet. Szentgotthárdnál majdnem sikerült elfognia Heister Hannibál generálist egy párbajban, amiért az osztrák hadvezér is felfigyelt rá. Később Magday vezetésével ezer lovas fosztogatta Bécs külvárosait. Simontornyánál tanúsított hősies magatartásáért Rákóczi egy fekete mént ajándékozott neki, amit Bercsényi Miklós szállított Bottyán táborába.

Ekkor a sátorba belépő Magdayban felismerte Veres Istvánt, akit korábban lopás és szökés miatt halálra ítélt a fejedelem. István, elkerülve a vesztét, az ajándék lóval, Fekete László közvitézzel – aki valójában Veres László volt – együtt megszökött, és a testvérek átálltak a labancokhoz. Ott Heister portyázó csapatot bízott rájuk, amely után István egyike lett a legkiválóbb császári vezéreknek.

A vérpad

Rákóczi fejedelem 200 aranyat tűzött ki Magday István fejére, akit élve vagy halva, de minél előbb meg kellett fogni. Fél évvel később az iblói mezőn Jóska apó vezetésével harcoló csapatok győzelmet arattak, és harminc foglyot ejtettek, köztük egy osztrák vezérlő tiszttel, akit maga Jóska apó fogott el.

Az öreg harcos számára ismerősnek tűnt a császári tiszt, aki kiderült, hogy Veres (Magday) Pista volt. Az ütközetet Jóska apó, vagyis Dobos bácsi nyerte meg, aki korábban Pista kosztolója volt. Jóska apó megdöbbenve szembesült azzal, mi lett egykori kosztos diákjából, ezért a fogoly tiszt Sárospatakra szállítását és a kifizetendő 200 aranyat Hajdú Jánosnak adta át.

Jóska apó Sárospatakra utazott, hogy kegyelmet kérjen II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől Veres István számára. A fejedelem elé Pest és Debrecen küldöttsége is hivatalos volt; előbbieket Nesselroth Tamás, utóbbiakat Szilágyi Márton vezette. A fejedelem előtt szintén megszólalt Veres László, aki elmesélte árva életük történetét.

Rákóczi Ferenc megkegyelmezett Veres (Magday) Istvánnak, és a két város kérését is teljesítette, halasztást engedélyezve az adófizetésre. Az uralkodó egyetlen feltétele az volt, hogy cserébe két lányt adjanak: Ágnest Lacinak és Magdolnát Istvánnak. Közben Pista fekete kutyája bánatában elpusztult a tömlöc alatti várárokban, míg Laci Dráva nevű kutyája visszatért gazdájához.

Végül Krucsay uramat is a fejedelem elé idézték, aki megtörten kért bocsánatot korábbi gonosztettéért. A sors is megbüntette őt az elmúlt időkben, hiszen három fia meghalt. A várnagy birtokait a Veres fiúkra hagyományozta.