Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Szereplő neve	Szerep
Báthory Gábor	Erdély fejedelme
Bethlen Gábor	Főkapitány, majd később Erdély fejedelme
Géczy András	Báthory egyik embere, később fejedelem-aspiráns
Imreffy	A kancellár és Báthory bizalmasa
Palotsay Anna	Báthory felesége
Imreffyné	A kancellár felesége és Báthory szeretője
Török Katalin	Báthory szeretője
Károlyi Zsuzsanna	Bethlen Gábor felesége

Történelmi előzmények

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

A török hódítások következtében 1526-ban Mohácson vereséget szenvedett Magyarország területén Szulejmán szultán vezette sereg tört be, majd a Duna mentén előrenyomulva jelentős részeket foglalt el az országból. A hódítások csúcspontjaként 1541-ben Buda is török kézre került. Az el nem foglalt északi és nyugati részeket a Habsburgok, I. Ferdinánd vezetésével szereztek meg, míg a magyaroknak csak a keleti területek maradtak meg. Erdélyben az önállóság alapjait az utolsó magyar király, Szapolyai János halála után Martinuzzi Fráter György, II. János gyámja tette le, aki politikai hatalommá fejlesztette a térséget.

Erdély hűbérviszonyban állt a szultánnal, és területein etnikai sokszínűség jellemezte a lakosságot: a magyarok a középső részeket, a németajkú szászok a déli városokat, míg a székelyek az elszegényedett keleti részeket lakták. A Partiumban és az Alföldön a hajdúk, egy nincstelen, katonaviselt réteg telepedett le, akik fegyveres támogatást nyújtottak fizetségért. Erdély vallási életében is megfigyelhető volt a pluralizmus: a 1568-as tordai országgyűlés négy vallást ismert el hivatalosan. II. János halálát követően a rendek Báthory Istvánt választották vajdának.

Báthory Zsigmond uralkodása alatt kezdetben bőség és béke jellemezte Erdélyt, de miután 1576-ban lengyel királlyá választották, kénytelen volt elhagyni a fejedelemséget. Utódja, bátyja Báthory Kristóf lett, majd 1588-ban Kristóf fia, Zsigmond került trónra. Azonban sokan Zsigmond bátyját, Boldizsárt részesítették volna előnyben, ami belső ellentéteket szült. Zsigmond 1594-ben letartóztatta és kivégeztette a trónkövetelőket, köztük Boldizsárt. Az uralkodó feleségül vette I. Rudolf császár unokahúgát, aki ezután adományozta neki a fejedelmi címet.

Zsigmond 1595-ben csatlakozott Rudolf által indított, tizenöt éves háborúhoz. A törökkel szembeni kezdeti sikerek után azonban 1596-ban a mezőkeresztesi csatában súlyos vereséget szenvedtek. A császár pénzügyi gondjait enyhíteni hivatott Básta György Erdélybe küldése, valamint a gyűlölt Mihály vajda és Básta szövetsége általános felháborodást váltott ki.

A helyzet tarthatatlansága miatt Zsigmond háromszor is lemondott a trónról, ám mindig visszatért, amikor erre kérés érkezett. Végül 1602-ben végleg elhagyta Erdélyt, helyét rövid időre Székely Mózes vette át. Az országban uralkodó anarchiát Bocskai István nagybirtokos vezette felkelés zárta le. Bocskai 1604-ben, a hajdúk támogatásával diadalmaskodott az álmosdi csatában, majd hamarosan kiűzte Erdélyből a császári csapatokat. 1605-ben fejedelemmé választották, és török segítséggel meghódította a Felvidéket és a Dunántúlt is.

A 1606-os bécsi és zsitvatoroki békekötések zárták le a harcokat. Bocskai azonban nem élvezhette hosszú távon a győzelem gyümölcseit, mivel korai halálát valószínűleg mérgezés okozta, amiben Kátai Mihály kancellár aktív szerepet játszott. Utóda Rákóczy Zsigmond lett, akinek uralkodása alatt 1608-ban II. Mátyás kényszerítette Rudolf császárt a trónról való lemondásra. Rákóczy halála közelében Homonnay Bálint volt a jelölt utód, de a hajdúk támogatásával Báthory Gábor szerezte meg a fejedelmi címet 1608-ban.

A mű 1613-ban játszódik. Báthory Gábor, az „utolsó Báthory” hatéves, dicstelen, erdélyi fejedelemségének történéseit meséli el egészen haláláig, az eseményeket az utolsó esztendőbe sűrítve (tehát azok időpontja nem valósághű!). Ezenkívül nyomon követhetjük utódjának, Bethlen Gábornak, a későbbi „nagy fejedelemnek” hatalomra jutását a török segítségével.

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

Első könyv
1.

Báthory Gábor, az erdélyi fejedelem, a kolozsvári palotájában készülődött, amikor váratlanul belépett szobájába legújabb szeretője, Imreffyné, a kancellár felesége. A fejedelem hosszú ideje nem találkozott feleségével, Palotsay Annával, aki Kamuthy Ádám szászlónai várában várakozott. Báthory saját döntése volt, hogy a fejedelemasszony ne lépjen Erdély területére, így neki több lehetősége nyílt az udvarban az elcsábítandó hölgyek közül válogatni. Imreffyné kulcsokat adott át a fejedelemnek, melyek egy titkos folyosón keresztül az ő lakosztályába vezettek. Még aznap este a fejedelem elhatározta, hogy elszökik vele.

A díszes menet később Szászlóna felé vette az irányt, ahol Palotsay Anna már várta férjét a vár ablakából. A találkozás azonban váratott magára, a hivatalos ceremóniák során a fejedelem gondolatai már a jövőbeli tervein, egy lehetséges háborún forogtak. Bethlen Gábor, Báthory főkapitánya azonban nyíltan ellenezte a háborús törekvéseket, figyelembe véve az ország nehéz helyzetét.

2.

Aznap este Báthory mégis megszökött Imreffynével Sólyomkőre, az asszony birtokára. Három nap elteltével azonban csalódott a kapcsolatban, főleg miután megismerte a kancellárné húgát, akit nővére bántalmazott. Báthory elhatározta, hogy visszatér Kolozsvárra, de Imreffyné megjósolta, hogy még aznap visszafordul hozzá. A fejedelem visszatérése azonban már nem szerelem, hanem politika miatt történt: nem akarta, hogy a hajdúk kapitánya utána jöjjön Kolozsvárra és leleplezze terveit.

3.

A fejedelemasszony, Palotsay Anna mély elkeseredésben szenvedett, miután férje, Báthory Gábor ismét elhagyta őt. A kolozsvári udvarba látogatott sógorával, Bebeknével, azonban rövid időn belül hazaküldte őt, tekintettel arra, hogy az asszony ne hagyja magára újszülött gyermekét. Egy este a fejedelemasszony a Biblia felolvasásával próbálta erősíteni reményeit férje visszatérésére, ez jelentette számára az egyetlen vigaszt e nehéz időkben.

Később a fejedelemasszony érdeklődött Báthory Gábor nevelőapja, Báthory István országbíró iránt, aki Gábor nagybátyja volt. Azonban az idős nő, aki elmesélte a történetet, nem nyújtott neki megnyugvást. Elmondása szerint a nagybátya is hasonlóképpen érzéketlen volt a saját feleségéhez, és élete utolsó öt évében egyáltalán nem beszélt hozzá. Az események súlya alatt a fejedelemasszony továbbra is magányosan és reménykedve várta férje esetleges visszatérését.

4.

Bethlen Gábor a kolozsvári utcákon sétált, ahol szembesült a nyomorúságos állapotokkal. A szegénység és a gyenge terméshozam mellett a városban tartózkodó több ezer katona ellátását is a helyi lakosságnak kellett biztosítania. Ezt megtudva, Bethlen a fejedelemasszonyhoz, Palotsay Annához sietett, hogy megbeszélje vele a helyzetet. Elmesélte neki Erdély történelmét, a nagy Báthory Istvántól kezdve, Báthory Zsigmondon és Bocskai Istvánon át, Báthory Gábor elődjéig, Rákóczy Zsigmondig.

Palotsay Anna, aki korábban nem vett részt aktívan a politikai életben, ráébredt, hogy fejedelemasszonyként nagy felelősség hárul rá, és az emberek segítségét várják tőle férje távollétében. Ebben a kritikus pillanatban hirtelen csatazaj törte meg a csendet: a város szegényei megtámadták a gazdag szászok házait. Anna átadta a helyzet kezelését Bethlennek, aki gyorsan lecsillapította a felkelést. A főkapitány azonnal intézkedett: utasította a bírót, hogy süttessenek kenyereket, amelyeket a fejedelemasszony nevében szétosztanak a szegények között. Ezenkívül megígérte, hogy a katonaság még aznap elhagyja a várost, ezzel enyhítve a helyi lakosság terheit.

5.

Bethlen Gábor megtartotta ígéretét és minden lehetséges módon igyekezett segítséget nyújtani az elnyomottaknak Kolozsvárban. A következő nap a fejedelemasszony, Palotsay Anna külön hívatta őt egy fontos megbeszélésre. Anna tisztában volt azzal, hogy Bethlen erős és mélyen vallásos emberként ismert, aki nem retteg a haláltól. Ez azonban nem teljesen felelt meg a valóságnak, hiszen a fejedelemasszony nehéz helyzete, férje távolléte és a halál közelsége mélyen megviselték őt; ilyen érzéseket korábban csak édesapja sírjánál tapasztalt.

Bethlen őszintén sajnálta Annát, és megértette nehézségeit. A megbeszélés végén Anna bejelentette, hogy nem kíván tovább maradni Kolozsvárban, és még aznap este visszavonul vidéki birtokára, Görgénybe.

6.

Közben Sólyomkőre új vendégek érkeztek Báthory Gáborhoz. A látogatók között volt Nagy András és Csonka Bálint hajdúkapitányok, Foktűi Máté református lelkész, valamint Géczy András. A fejedelem különösen élvezte hajdúi társaságát, akik jó zsákmány reményében támogatták katonai törekvéseit. Géczy András, bár nem a hajdúk közül került ki, idővel a fejedelem egyik legmegbízhatóbb emberévé vált, hiszen minden vagyonát és címét Báthorytól kapta ajándékba.

Az est folyamán Imreffy is megérkezett friss hírekkel: tájékoztatta a fejedelmet arról, hogy a havasalföldi oláh vajda, Serbán Raduly megtámadta az erdélyi adófizetőt, a moldvai goszpódot, aki éjszaka kényszerült menekülni családjával és szolgáival együtt. E hírek hallatán Báthory azonnal visszaküldte Imreffyt, hogy szólítson össze egy tanácskozást az erdélyi főurakkal.

7.

Reggel a fejedelem, Báthory Gábor, az előző esti italozás hatásaitól kissé kábultan ébredt, de még az urak megérkezése előtt elkezdett háborút szervezni. Elsőként Géczy Andrással tárgyalt, akinek felajánlotta a tövisi udvarházat. Cserébe arra kérte, hogy utazzon Brassóba, kémkedjen a szászok között, majd utazzon tovább Konstantinápolyba, hogy a Portán kieszközölje a szultán engedélyét hadai külföldre viteléhez. Tudta, hogy a jelenlegi követ, a háborúellenes Bethlen Gábor, sosem vállalná ezt a feladatot.

Ezután Báthory Gábor Nagy Andrást kérette magához, akit azonnal kinevezett generálisnak, és utasította, hogy mozgósítson minél több hajdút. Nagy ehhez jelentős mennyiségű gabonát kért, de a fejedelemnek nem állt szándékában ezt biztosítani. Ehelyett megnyugtatta a generálist, hogy a hadjárat után a katonái szabadon foszthassák ki a legyőzötteket.

8.

A fejedelmi levél a Bánffy Pál tulajdonában lévő bonchidai kastélyban érte utol a főurakat, ahol az emlékezetes szászlónai események után Kamuthy Farkas, Kendy István, Kornis Boldizsár és Kornis György mulatozott, utóbbi kivételével mindegyikük a feleségét is magával hozta. Hiába voltak vonakodóak az utazástól, a fejedelem akaratával nem mertek szembeszegülni, így végül elindultak Sólyomkőre.

Délelőtt érkeztek meg, és Báthory Gábor azonnal tanácskozásra hívta őket. Az ülésen Imreffy ismertette a legfrissebb eseményeket. Az urak meglepően higgadtan fogadták a híreket, és Kamuthy kivételével senki nem szavazott a megtorlás mellett. A fejedelem azonban határozott volt, és behívatta a hajdúkat. Nagy András a fejedelem kérdésére hatvanezer katonát ígért, ami aggodalmat keltett az urak körében, akik a saját birtokaik biztonságától tartottak a rablóbandáktól.

A helyzetet Foktűi Máté református pap heves prédikációval próbálta enyhíteni. Végül abban maradtak, hogy a közelgő országgyűlésen fogják meghatározni a további lépéseket Báthory tervével kapcsolatban.

9.

Az ülés alatt gyorsan telt az idő, és mire a főurak befejezték a megbeszéléseket, az ebéd már készen állt. Két asztalt terítettek meg: egyiken a főurak, másikon a hajdúvezérek foglaltak helyet. A bőséges étkezés után Báthory Gábor különösen jókedvű lett, ami ilyenkor gyakran előfordul, kezdte birtokokat és címeket osztogatni a jelenlévők között. Ennek ellenére a hangulat nem javult jelentősen, mivel sokan kevesebbet kaptak, mint amire számítottak, vagy éppen irigykedtek mások nagyobb jutalmára.

A beszélgetés során a téma a vadászatra terelődött, és Kamuthy Farkas felajánlotta a fejedelemnek, hogy látogasson el Tordára, ahol hamarosan vaddisznóhajtást rendeznek. Kamuthy kedvessége mögött azonban személyes érdek húzódott meg, mivel régóta vágyott Gyalu vára megszerzésére. Báthory Gábor örömmel fogadta a meghívást, részben mert Kamuthy fiatal feleségére fűzött személyes terveket…

Második könyv
1.

A fejedelem a tordai erdőben várta a vadat, amikor egy vaddisznó tűnt fel. Rövid küzdelem után sikerült leterítenie az állatot. A vadászat során azonban egy tragédia is történt: egyik hű katonája, a vén Sárkány életét vesztette, ami mélyen elkomorította Báthory Gábort, így ő visszatért a kastélyba. Ott váratlanul találkozott unokahúgával, a mindig vidám Török Katalinnal, akinek jelenléte kissé felvidította, mivel már nem találta vonzónak a háziasszonyt.

Katalin friss híreket hozott: elmondta, hogy Bethlen Gábor a saját búzáját szállítja Székelyföldről Kolozsvárra a fejedelemasszony nevében, továbbá tájékoztatta, hogy Magyarország nádorától követek érkeznek, akik találkozni szeretnének Báthoryval. A fejedelem gyorsan cselekedett: utasította Kamuthy Farkast, hogy szállíttassa át Bethlen búzáját a saját raktárába, míg ő maga Gyulafehérvárra indult, hogy találkozzon a követekkel.

2.

A gyulafehérvári palotában a főurak egyik termében társaságban iszogattak, miközben egyre növekvő harag gyűlt bennük Báthory Gábor iránt. Kendy István végül nyíltan felvetette, hogy megszabaduljanak a fejedelemtől. Másnap Kornis Boldizsár a borbélynál találkozott Kolosváry János főbíróval, aki szintén bírálta a fejedelem könnyelmű életmódját. Ebben a pillanatban megjelent Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor felesége, aki egész éjszaka hidegben és veszélyek között utazott, hogy találkozzon férjével és beszámoljon neki a Székelyföldről érkező búzával kapcsolatos eseményekről.

A fejedelem aznap számos tárgyalást folytatott és fogadta a követeket. Különös módon az egész délelőtt folyamán csak egy embert, Kornis Boldizsárt tartotta maga mellett. Délután az urak közösen ebédeltek a fejedelemmel, majd elindultak Besztercére, az országgyűlés helyszínére. Báthory Gábor bejelentette, hogy este Radnóton, Kornis Boldizsár birtokán fognak megszállni.

3.

Másnap hajnali kettőkor Báthory Gábor a kürtszóra ébredt, mely jelezte a továbbindulást. Már éppen készült távozni, amikor eszébe jutott, hogy még nem búcsúzott el a háziasszonytól. Ebben az időben Géczy és Imreffy Kornis Boldizsárt távol tartották, azzal az indokkal, hogy a fejedelem levelet ír. Amikor Báthory és kísérete elindult, Kornis távolról követte őket. Az estét Széken töltötték, ahová Kornist előre küldte a fejedelem a helyszín biztosítására. Kornis ezt örömmel fogadta, mert tervezte, hogy megbosszulja felesége meggyalázását.

Kornis Újvárra lovagolt, ahol találkozott Kendy Istvánnal, és megszervezték a gyilkosságot. Basa János lovászmestert bízták meg a tett elkövetésével, azonban őt a fejedelem emberei elfogták és átállt Báthory oldalára. Amikor a fejedelem megtudta a tervezett merényletet, kíméletlen megtorlást rendelt el. Halomra ölette az ellenséges urakat, de Kornist élve elfogatta.

Báthory továbbvonult Besztercére, ahol Kornist, Kolosváry Jánost és a többi összeesküvőt a főtéren kivégeztette. Ez a drámai esemény hatására a megrémült országgyűlés minden döntését jóváhagyta. A cselekedetek indokoltak voltak, mivel Báthory hadai már Kelet-Erdélyben tartózkodtak…

4.

Besztercén a fejedelem kísérete, köztük Imreffyné, sógoránál szállt meg, de rövid idő után továbbálltak. Báthory Gábor Géczy Andrást Konstantinápolyba küldte, hogy a szultánnál közbenjárjon az előzetesen megbeszélt ügyekben. A fejedelem maga Tasnádra utazott, ahol a nádorral, aki Trencsénből érkezett Szatmárra, találkozott. Eleinte egyikük sem hajlandó volt elhagyni saját szállását, így végül a királydaróci mezőn jöttek össze.

A találkozó udvarias köszöntéssel kezdődött, majd a felek egy sátorba vonultak megbeszélésre. A nádor azzal az üzenettel érkezett, hogy szeretnék egy szerződést kötni Magyarország és Erdély között, amely elismeri Erdély függetlenségét és kölcsönös segítségnyújtást ígér mindkét fél részéről. Báthory azonban kiderítette, hogy ez a segítség csak külső ellenségekkel szemben érvényes.

A fejedelem csalódottan értesült arról, hogy a magyarok nem kívánnak támogatást nyújtani az országon belüli konfliktusokban és a lázadások leverésében, ezért visszautasította a javaslatot. A nádor így eredmény nélkül tért vissza Magyarországra.