Homérosz: Iliász olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Az Iliász, Homérosz ókori görög eposza, a világirodalom meghatározó alkotásai közé tartozik. A mű, melyet azonnal az első sorokból ismerhetünk fel („Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, / vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak”), nem a teljes trójai háború történetét meséli el, hanem csupán egy kiemelt epizódot: Akhilleusz dühének és annak pusztító hatásainak eseményeit. Az eposz címét Trója ókori neve, az Ilion adja.

Homérosz: Iliász olvasónapló

A trójai háború kitörésének oka a gyönyörű Heléna elrablása volt, aki Meneláosz spártai király felesége, de Parisz trójai herceg szerelmébe esett és vele szökött el. A konfliktus kezdetétől fogva a görögök tíz éven át hiábavalóan ostromolták Tróját, amikor is Apollón isten dögvészt küldött rájuk, büntetve őket egy papjuk megsértéséért.

A helyzet tovább fokozódott, amikor Akhilleusz a hadi gyűlésen követelte, hogy Agamemnón adja vissza a foglyul ejtett papnőt, elfogadva a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban megtagadta ezt a kérést és elvette Akhilleusz kedvenc papnőjét, Briszéiszt. Emiatt Akhilleusz visszavonult a harctól, hangsúlyozva, hogy nélküle Agamemnón nem remélhet győzelmet. Akhilleusz, aki félig isteni eredetű, anyja, Thetisz segítségével arra kérte Zeusz főistent, hogy a görögöket sorozatos vereségek sújtsák, amíg méltó elégtételt nem kap a történtekért.

Kezdetben a görögök még valahogy boldogultak a trójai háborúban, részben Diomédész és Héra istennő közbenjárásának köszönhetően, de hosszú távon nem tudtak érvényesülni Zeusz akarata ellen. Hektór, a trójai herceg, sikeresen visszaverte a görög támadásokat és ellencsapást mért a hatalmas ellenségre. Sőt, a trójaiak képesek voltak elfoglalni a görögök táborát védő erődöt is, és megkezdték a görög flotta hajóinak felgyújtását, megakadályozva ezzel, hogy a görögök visszatérjenek hazájukba.

Agamemnón, a görög vezér, rájött, hogy Akhilleusz támogatása nélkül tehetetlen, de még így sem volt hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Végül beleegyezett abba, hogy Patroklosz viselje az ő páncélját és szálljon szembe az ellenséggel. A trójaiakat ideiglenesen visszaszorították a város falaiig, de Hektór szembeszállt, legyőzte és megölte a fiatal harcost, majd elvette annak fegyvereit.

Akhilleusz haragja lángra lobban, miután Patroklosz, a legjobb barátja, akit gyermekkora óta ismert, elesik a harcban. A gyászt követően bosszút esküszik. Thetisz, Akhilleusz anyja kérésére Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít számára isteni fegyvereket. Akhilleusz e fegyverekkel kegyetlen öldöklésbe kezd, ami még az isteneket is felháborítja. Végül megöli Hektórt, a trójaiak legnagyobb hősét, és megszentségteleníti annak holttestét: a kocsija után köti, és végighúzza a porban.

Akhilleusz tudatában van annak, hogy cselekedete nem maradhat következmények nélkül. Az ő döntése volt, hogy fiatalon, de örök dicsőséggel társított névvel haljon meg, ahelyett, hogy idős korában, ismeretlenül élje le életét.

Éjszaka, a sötétség leple alatt Priamosz trójai király Akhilleusz sátrába lopózott, hogy könyörögjön fiának, Hektórnak a testéért. Emiatt a görögök és trójaiak 12 napos fegyverszünetet hirdettek Hektór temetésére.

Akhilleusz pajzsa kiemelkedő jelentőséggel bír, nemcsak mert Héphaisztosz, az istenek kovácsa készítette, hanem mert a pajzson az élet számos területét ábrázoló képeket kalapált bele, köztük vitákat, harcokat és táncokat. Akhilleusz halálát végül Parisz herceg okozza, aki egy mérgezett nyilat lő az ő egyetlen sebezhető pontjába, a sarkába. A halálos nyíl Apollóntól származott.

Az események döntő fordulatot vettek, amikor a görögök egy hatalmas falovat építettek, melybe harminc legjobb harcosuk rejtőzött el. A trójaiak, amikor a tengerparton találták a lovat, istenek ajándékának vélték, és ünneplő hangulatban bevontatták a városba. Laokón trójai pap azonban figyelmeztette őket, hogy óvakodjanak a görögöktől még ajándék esetén is, de figyelmeztetését figyelmen kívül hagyták.

A trójaiak győzelmi ünneplésbe kezdtek, míg a görög hajók menekülést színleltek. A borral átitatott ünnepség során, mikor mindenki elaludt, a görög harcosok kikúsztak a lóból, kinyitották a kapukat társaiknak, és elfoglalták a várost. A csellel végrehajtott haditerv Odüsszeusz ötlete volt, melynek köszönhetően erőszak helyett fortélyos megoldással sikerült véget vetniük a hosszú háborúnak.

“Szólt; s a szavára azok fogták be az ökröt, az öszvért

mind szekerekbe, s a város előtt sebesen gyülekeztek.
Hosszu kilenc napon át hordták oda egyre a szálfát:
ám hogy a Hajnal jött sugarát terjesztve tizedszer,
hozták már ki a harcos Hektórt, könnyeket ontva,
és tették tetemét tetejébe a máglya tüzének.
És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
nagyhírű Hektór máglyája köré seregeltek.
Majd miután oda gyűltek s együtt volt valamennyi,
máglyatüzét oltván legelőször lángszinü borral
végig, ahol csak a tűz pusztított, ennek utána
tiszta fehér csontját testvérei, társai szedték
össze kesergés közt, s arcukról hullt a kövér könny.
Drága aranyládába helyezték csontjait aztán,
és betakarták lágy bíbor takarókkal utána;
majd a kivájt sírboltba betették, és tetejébe
roppant sziklákat seregestül hengeritettek.
Halmot emeltek gyorsan; az őrök körben ügyeltek,
hogy ne rohanhassák meg a jólábvértes akhájok.
Majd, mikor állt a halom, hazamentek: s ennek utána
szép rendben gyülekezve, dicső lakomát lakomáztak
házában Priamosznak, a Zeusz-táplálta királynak.