Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán: olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Kemény Zsigmond, a magyar romantikus regényirodalom egyik jelentős alakja, Jókai Mór kortársaként ismert. Ő a kor és a stílus egyik meghatározó képviselője. Legújabb regényében számos újítást és modern regényírási technikát alkalmaz. Az író három különböző cselekményszálon keresztül mutatja be, milyen kegyetlen tud lenni a sors.

Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán: olvasónapló

A gróf, Jenő Eduárd, jellemét tekintve felülmúlja Kolostory Albert bárót. Törekszik parasztjai anyagi és szellemi fejlődésére, ám törekvései nem hoznak eredményt.

Villemont Raudon gróf, akinek Jenő Eduárd birtokának közepén állt háza és 150 hold földje, súlyos válságot élt meg, ami sok kortársát is megrázta. Főnemesként részt vett a Bastille ostromában és teljes mértékben azonosult a forradalommal. A jakobinus terror kényszerítette ki külföldre, és Napóleon diadalai csak megerősítették abban, hogy helyesen döntött. Élete végén, amikor szembesült Jenő gróf társadalmi reformjaival, nem támogatta azokat, és ellenszegült minden változtatásnak. Nem volt hajlandó eladni apró birtokát, ezzel gátolva a nagyobb terület átszervezését. Csalódottan szemlélte a felvilágosodást, és bár követője volt, kritikusan szemlélt minden új kezdeményezést, Jenő Eduárd terveit felületesnek és alulmunkáltnak tartva.

Jenő Eduárd feleségül veszi Raudon gróf lányát, Stephaniát. Raudon gróf minden vagyonát fiára, Florestánra hagyja.

Várhelyi, aki Cecil barátjaként azonosítja magát, a történet jelentős részét ő meséli el nekünk. Kiderül, hogy Cecil korábban Villemont Florestán felesége volt, akit később elhagyott, és akiről mindig Ameline néven emlékezik meg. Később Cecil a tanácsos feleségeként folytatja életét. Várhelyi lenézően viszonyul a tanácsoshoz, és megvetéssel tekint arra a tényre, hogy Cecil egy, a szemében alantasnak tartott emberrel kötött házasságot.

Jenő Eduárd életének utolsó éveiről Cecil jelenlegi férje, a tanácsos számol be.

Florestán egy találkozót tervez Ágnes, a komornával, de Ágnes értesíti erről Florestán feleségét, Amelinet. Ameline úgy dönt, hogy ő maga megy el a megbeszélt találkozóra. Florestán viszont nem személyesen jelenik meg, hanem inasát, Don Jágót küldi a vörös szobába. Később, amikor Florestánnak gyermek születik, a gróf gyűlölettel fordul a gyermek felé, mégis kénytelen elismerni, hogy az ő fia. Ezenkívül Jenő Eduárd menedéket nyújt Márton Adolfnak, a 12 éves rokonnak, akinek apját sikkasztás vádjával börtönbe zárták.

A regény nyelve bonyolult és nehezen érthető, tele van belső konfliktusokkal és lelki mélységekkel. Az olvasása kihívást jelent, a karakterek gyakran szembesülnek próbákkal, beleértve a saját belső harcaikat is. A sors által hozott körülmények miatt, bizonyos értelemben, a főszereplők a történet áldozataivá válnak.