Maupassant: A szépfiú olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Guy de Maupassant második regénye, a „Bel Ami” – magyarul „Szépfiú” – 1885-ben látott napvilágot, és megjelenése utáni első négy hónapban rendkívüli népszerűségnek örvendett, amit a 37 kiadás is igazol.

Szereplők:

George Duroy
Clotilde de Marelle
Madeleine Forestier
Charles Forestier
Laroche-Mathieu
Virginie Walters
Comte de Vaudrec

Maupassant: A szépfiú olvasónapló

Guy de Maupassant „Bel Ami” című regényében Georges Duroy, a szegényes körülmények között élő fiatalember élettörténetét tárja elénk. Duroy kezdetben nem tűnik túl ígéretes alaknak: kudarcot vall tanulmányaiban és katonai karrierjében egyaránt, miközben Párizs utcáin fillérekkel a zsebében bolyong.

Ambíciói meglehetősen szerények: egy forró párizsi estén csak egy sörre és egy kis szórakozásra vágyik, amit pénz hiányában nem engedhet meg magának. Fordulatot hoz életébe, amikor véletlenül találkozik régi bajtársával, Forestier-rel, aki mára már sikeres újságíróvá vált. Forestier felajánlja, hogy finanszírozza néhány esti kikapcsolódását, sőt, lehetőséget kínál neki, hogy bekapcsolódjon az újságírás világába.

Georges Duroy, aki eddigi életében keveset ért el, lelkesen fogadja Forestier ajánlatát, és rövid időn belül már egy neves párizsi napilapnál találja magát. Kezdetben ugyan bizonytalanságokkal küzd – például amikor egy katonaéveiből származó élménybeszámolót kellene megírnia, de fogalma sincs, hogyan álljon neki.

Forestier feleségét kéri meg a feladatra -, hamarosan azonban egyre magabiztosabbá válik. Georges gyorsan átlátja a korabeli politikai, pénzügyi és társasági viszonyokat, és rájön, hogy a legjobb módszer az előrejutásra, ha jó kapcsolatokat épít ki a megfelelő nőkkel. Ebben pedig nincs hiány, hiszen vonzereje és sima modora révén számos nő kedveli őt.

Guy de Maupassant „Bel Ami” című regényében szatirikus és gúnyos stílusban tárja fel az 1870-es évek francia elitjének és az elitbe vágyó törekvőknek az életét. A történetben számos manipuláció és játszma kerül bemutatásra, amelyek az akkori társadalmi viszonyokat világítják meg. Olvashatunk egy állítólag mélyen hívő, erényes hölgyről, aki bár külsőségekben hibátlan, titkon nem riad vissza attól, hogy megcsalja férjét – mindezt ráadásul egy templomban.

A regényben a cinikus újságírók is szerepet kapnak, akik nem erőltetik meg magukat azzal, hogy tényleges interjút készítsenek; helyette inkább kitalált beszélgetéseket írnak meg, amelyek garantáltan elnyerik az olvasók tetszését. Emellett szó esik egy népszerű, jótékonysági céllal szervezett összejövetelről is, amely bár csekély bevételt hoz, a résztvevők számára mégis nagy siker, hiszen lehetőséget biztosít számukra, hogy bemutatkozhassanak és kellemes délutánt tölthessenek el együtt.

Guy de Maupassant „Bel Ami” regénye bár Georges Duroy karrierjének és erkölcsi lejtmenetének történetét követi, nem állítható, hogy a főszereplő egy erkölcsileg tiszta környezetben viselkedne amorálisan. Sőt, Duroy magatartása még csak nem is tűnik ki a többiek közül, hiszen a regény számos szereplője hasonlóan élelmesen és kreatívan alkalmazkodik a változó körülményekhez.

A főszereplő ügyeskedése, bár kicsinyes és átlátszó, nem nevezhető a regény legcinikusabb vagy legamorálisabb cselekedetének. Georges módszerei, amelyek során új női kapcsolatokkal próbál magasabb társadalmi rétegekbe emelkedni, inkább a korabeli társadalmi dinamikákat tükrözik. Végül is, minden olvasó maga dönti el, hogyan ítéli meg a karakterek viselkedését és a történet morális vonatkozásait.