Mikes Kelemen Törökországi levelei, melyek a szerző legismertebb művének számítanak, egy 207 fiktív levélből álló gyűjtemény. Az első levél 1717. október 10-én, míg az utolsó 1758. december 20-án kelt. Mikes Kelemen, a bujdosó író, ezeket a leveleket Konstantinápoly mellett lakó kitalált P. E. grófnéhoz címzett.
A levelek részletesen beszámolnak a száműzöttek mindennapjairól, Mikes Kelemen érzelmi állapotairól, valamint számos történelmi és kortörténeti adalékot is tartalmaznak. Szerb Antal szerint Mikes Kelemen levelei „a lélektörténet új fejezetét kezdik a magyar irodalomban: a zordonan vallásos és izzóan heroikus lelkek után ő vezeti be a humánum korát.”
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
Régi irodalmunk egyik kiemelkedő alakja volt Mikes Kelemen, akinek Törökországi levelek című műve méltán vált híressé. Ezt a művet nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi fejedelem inasaként írta, ösztönzésére. Eredeti címe nem Törökországi levelek volt; ezt Kulcsár István találta ki 1794-ben, amikor kiadta a művet.
A leveleskönyv szerkezete nem tervszerűen elrendezett, mivel minden levél egy önálló egységet alkot Mikes Kelemen szavai szerint: „Leveleket írok, nem könyvet.” Mikes Kelemen műve nem hatalmas, monumentális alkotás, és vallásos témájú részek sem dominálnak benne. Bár barokk kori író volt, alkotása inkább a rokokó stílusjegyeit mutatja.
Témájuk szerint a leveleket három nagy csoportra oszthatjuk:
- Lelkesedést és a hazatérés vágyát kifejező levelek.
- Érzelmi hullámzást bemutató levelek.
- Teljes reménytelenséget kifejező levelek.
Mikes Kelemen Törökországi levelei nem csupán irodalmi értéket képviselnek, hanem érzékletesen festik le a száműzött életét és érzelmi világát, valamint jelentős kortörténeti adalékokkal gazdagítják a magyar irodalmat.
Mikes Kelemen: Törökországi levelek tartalma
A Törökországi levelek Mikes Kelemen legfontosabb műve, mely a bujdosás eseményeit és a levélíró érzelmi életének hullámzásait örökíti meg. Az első 111 levél, melyek még II. Rákóczi Ferenc életében születtek, tele vannak a közeli hazatérés reményével. Az idő múlásával és a fejedelem halálával (112. levél) ezek a remények elhalványulnak. A temetés és a gyász leírása után (113–121. levél) Rákóczi József érkezése (122. levél), majd általa szervezett hadjárata (133–143. levél), valamint halála (144. levél) után a moldvai és havasalföldi kiküldetés (146–156. levél) jelent mozgalmasabb időszakot.
A további levelek (157–207. levél) már nagyobb időközönként keletkeztek, és az Isten által rendelt sorsba való belenyugvást tükrözik. A levelekben részletesen leírásra kerülnek a törökországi szokások, mint a szultán hatalma, a nagyvezérek, a portai korrupció, a hárem élete, a heréltek szerepe, házasság és válás kérdései, valamint a nők helyzete. Mikes saját elmélkedéseivel egészíti ki ezeket a leírásokat, és gyakran anekdoták, elbeszélések és történeti kuriózumok színesítik a későbbi, eseménytelen időszak leveleit.
Az összes levél meghatározó eleme a fiktív címzettel, P. E. grófnéval való gyengéd és kedves évődés, amely mélyíti és humánussá teszi Mikes Kelemen művét.
A 37. levél Mikes Kelemen Törökországi leveleiben az első csoportba tartozik, és kiemelkedő alkotása ennek a kategóriának. Az író ebben a levélben törökországi tapasztalatairól, élményeiről és személyes gondolatairól ír. Számos szempontból érdekes és érzékletes részleteket oszt meg olvasóival: a száműzöttek egyhangú életéről, a rodostói udvar rendjéről, törököknél tett látogatásairól, árvizekről, földindulásokról stb.
A levél felépítése előre eltervezett és jól strukturált. Kezdetben távolról közelíti meg a tájat és a várost, például így: „Lóháton innét Konstantinápolyban könnyen el lehet menni.” Ezután részletesen bemutatja az utcát és az ottani életet, beleértve saját költözésük körülményeit és a szomszédokkal való kapcsolatukat. Lassan haladva ér el a levél tulajdonképpeni témájához: az ottani élet egyhangúságának bemutatásához.
Mikes Kelemen levélírói képességei és részletező stílusa révén életszerűen festi le törökországi élményeit, és e levél is példája annak, hogyan képes a mindennapi élet apró mozzanatain keresztül mélyebb értelmeket és érzelmeket közvetíteni olvasóinak.
A 112. levél Mikes Kelemen Törökországi leveleinek a harmadik csoportjába tartozik, és rendkívüli fontosságú alkotás, mivel Rákóczi halálát írja le benne. Kezdetben egyszerűen közli a tényt, majd részletesen kifejti, hogyan távozott az élők sorából ez a nagy alak történelmünk színpadáról. A levélben sokkal nagyobb az érzelmi kitörés, mint például a 37. levélben, ami érthető, hiszen Rákóczi halála hatalmas belső űrt hagyott maga után, és mély fájdalmat okozott.
Mikes Kelemen levelei fiktívek, vagyis nem valós személynek, hanem egy kitalált személynek, Konstantinápolyban élő öreg erdélyi hölgynek, Édes Nénémnek írta őket. Ezekben a levelekben megfigyelhető a klasszikus francia levelezés és a rokokó stílusjegyei: a félmagán jelleg, amely titkon reméli a nyilvánosságot, a könnyed társalgási hangnem („De tréfa nélkül édes néném”), valamint a csapongó gondolatszövés, amelyben részletesen leírja életkörülményeit, környezetét, a török gazdaságot stb.
Ugyanakkor megtalálhatók a könnyedség és az irónia képei is („úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágonyt”). Fontos jellemzőjük továbbá, hogy valós keltezéssel rendelkeznek.
Mikes Kelemen Törökországi levelei nemcsak irodalmi értékükkel, hanem stílusteremtő jelentőségükkel is kiemelkednek a magyar irodalom történetében, hiszen egyedi módon ötvözik a történelmi eseményeket, személyes élményeket és irodalmi formai elemeket.
Mikes Kelemen Törökországi leveleinek megfogalmazási és leírási stílusa rendkívül pontos és szinte tökéletesen ábrázolja mind a természetet, mind az érzelmi életet. Minden Törökországban szerzett tapasztalatát összehasonlította hazai megfelelőivel, például a bortermelésről is írt. Ezáltal erős honvágyát fejezi ki, bár mindezt gyakran átszői szokásos iróniájával. Stíluseszközeinek intenzív használata teszi Mikes Kelemen művét színesebbé. Tapasztalt érdekes eseteit gyakran anekdotikusan jeleníti meg a levélformába ágyazott társalgó előadásban.
Gyakran használ erőteljes érzelmi töltésű jelzőket, például Rodostót „kedve elunt városának” vagy „édes keserű laktunk helyének” nevezi. Hagyományos levélzáró részét jelzőhalmozással teszi játékossá: „… ezzel maradok kend köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája.” Kedveli az alliterációt (például: „holnap az a holnap hat holnapra halad”), a szójátékokat, a megszemélyesítést és a hasonlatokat („úgy halt meg, mint egy gyermek”).
Mikes Kelemen kevésbé értékelte saját Törökországi leveleit, mint a Mulatságos napok című műfordítását. Az utókor számára azonban a Törökországi levelek történelmi mondanivalója miatt sokkal értékesebb alkotásnak számít.
Mikes Kelemen: Törökországi levelek ki a címzett?
Az idők során több kísérlet történt arra, hogy azonosítsák „P. E. grófné”-t, noha már az egyik első Mikes-értő, Toldy Ferenc 1861-ben érvek sora mellett állt, amelyek szerint a levelek kitalált címzettnek szóltak. A Rákóczi-szabadságharc résztvevő P… családnevű grófjai közül csak Pekry Lőrinc jöhetett volna szóba, ám neki nem volt E… keresztnevű lánya.
Thaly Kálmán 1888 és 1892 közötti helyszíni kutatásai során háromszoros keresztapaságot állapított meg Mikes Rodostóban, és a keresztanya kétszer Elisabeth Spax volt, azaz Paksy Erzsébet. Thaly azonban nem azonosította Paksy Erzsébetet a levél címzettjével, ezt először Miklós Ferenc tette meg 1904-ben. Szóba került továbbá Pesselier Ernestine, aki Tóth András francia kormányszolgálatban álló felesége volt Konstantinápolyban.
A legelfogadottabb nézet szerint Mikes Kelemen „P. E. grófné” alakját több nő vonásából formálta meg, idealizált képpel pótolva az otthon hiányzó hangulatát, míg Láng Gusztáv az ideális olvasónak tekintette a felvilágosult, nyitott szellemű grófnő alakját. Általánosan elfogadott nézettel szemben Bene Sándor szerint „a filológia inkább belefáradt, mintsem megoldotta” ezt a kérdést.
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
Olvasónaplóm:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztályos kötelező olvasmányok
- 3-4. osztályos kötelező olvasmányok
- 5. osztályos kötelező olvasmányok
- 6. osztályos kötelező olvasmányok
- 7. osztályos kötelező olvasmányok
- 8. osztályos kötelező olvasmányok
- 9. osztályos kötelező olvasmányok
- 10. osztályos kötelező olvasmányok
- 11. osztályos kötelező olvasmányok
- 12. osztályos kötelező olvasmányok
- 1-4. osztály kötelező olvasmányok
- 5-8. osztály kötelező olvasmányok
- 9-12. osztály kötelező olvasmányok
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések
- Versek gyerekeknek