Mikszáth Kálmán: A gavallérok olvasónapló * Olvasónaplóm

Szereplők:

Az író
Csapiczky Endre
Bajnóczy Katalin
Az ifjú pár szülei
násznép

Helyszínek:
Lazsány; Gortva; Eperjes

Mikszáth Kálmán „A Gavallérok” című művében a dzsentri életforma különböző aspektusait tárja fel, hol vonzó, hol pedig kritikus szemszögből mutatva be azt. A regény egy autentikusan ábrázolt esküvőt ír le Sáros megyében, miközben azt vizsgálja, hogyan térnek el a szereplők megjelenített arcai a valóságtól.

A gazdagság látszatának gondosan szervezett játéka kezdetben meggyőzi az olvasót a nem létező valóságról, ám a történet végére mindenki szembesül az igazsággal.

Mikszáth Kálmán: A gavallérok olvasónapló

A regény cselekménye akkor veszi kezdetét, amikor Csapiczky Endre újságíró-társa, az írót meghívja, hogy legyen az esküvőjén násznagy. A menyasszony, Bajnóczy Katalin, akit előző nyár folyamán Bártfán ismert meg, szülővárosában, Lazsányban mondja ki az igent. Katica édesanyja és második férje, Lazsányi István a családi házban várják az ünnepséget. A szőke hajú Katalin szépsége Csapiczkyt teljesen elbűvölte.

Csapiczky maga is egy elegáns megjelenésű férfi, akin a ruházat mindig tökéletesen áll, mintha csak a szabó adta volna át neki. Ezért választották meg közös munkahelyükön, hogy ő legyen a báli tudósító. Gazdagságot azonban ez nem jelent; Csapiczky csak ügyesen tudta leplezni anyagi helyzetének hiányosságait.

Az esküvő napja elérkezett, és Csapiczky, a felkért násznagy, először Eperjesen találkozott társával, ahonnan a nagy nap reggelén indultak tovább Lazsány felé. Útjuk során egyre többen csatlakoztak hozzájuk, és mire a negyedik falut érték, a vendégsereg már hosszú kígyózó sorba rendeződött. A jókedvű társaságban mindenki hozott magával konyakosüveget vagy szivartárcát, és az út során, ha valakinek meg kellett állnia, az egész menet megpihent, ilyenkor pedig körbejártak az említett italok.

Eközben Keviczky úr, a vadászat hevében, a felröppenő fácánokat látva előkapta puskáját és lelőtt egyet. A hölgyek körében azonban ez nem aratott osztatlan sikert, így a férfi, magát megszégyellve, az elejtett madarat az első arra járó cigánynak ajándékozta.

Közben Pruszkay és Vidaházy úr pénzért játszottak, így vidáman telt az idő a násznép számára. Gortván egy újabb megállóponthoz érve, Csapiczky családja is csatlakozott a társasághoz, miután a vendégsereg kis időt töltött Csapiczky apjának kastélyában.

A családi birtok csendes, nyugodt helyet biztosított a pihenésre, ahol Madame Wraneau, a nevelőnő, a vendégek ellátásáról gondoskodott. A kínálatban minden megtalálható volt, amire csak vágyhattak: kitűnő ételek, fenséges borok, valamint számos sütemény és frissítő szörpök. A folyamatosan érkező fogások miatt a násznép már-már lázadni készült, annyira jól érezte magát.

Az idő múlásával a vőlegény egyre inkább aggódni kezdett, látva, hogy a társaság nem hajlandó továbblépni. Egy inast feliratoztak azzal, hogy „Menjünk, uraim, mert kikapok”, ami egyik vendégben annyira sértésnek hatott, hogy heves indulatokat váltott ki. Az esetet végül sikerült lecsillapítani, és az incidenst követően a társaság folytatta útját.

A kisebb út után a vendégsereg végre megérkezett Katica otthonához, ahol az udvar már megtelt kocsikkal és a hangulat vidám volt. Endre, a vőlegény, ekkor még nem láthatta menyasszonyát, a találkozásra az esküvőn került sor. Ahogy egyre többen gyűltek össze, a terem egyre szűkösebbnek tűnt. Végre megjelent a díszbe öltözött vőlegény, és a vendégek, főleg az asszonyok, készülődéssel töltötték az időt. A menyasszony megérkezése mindenkit lenyűgözött; Katica szépsége káprázatos volt.

A násznép ezután átvonult a templomba, ahol az esküvői ceremónia után megkezdődött a lakoma. Az este során senki sem maradt éhes. A friss házasok, izgalmukban, alig bírtak enni, és megilletődötten ültek egymás mellett. A lakodalom vidám hangulatban telt, tréfálkozásokkal és tósztokkal, és a szülők is átadták ajándékaikat az ifjú párnak.

Ahogy beesteledett, kávék kerültek az asztalra. Az ifjú házasok felkészültek az útra, míg a vendégek kártyázni kezdtek és a nők csevegni vonultak félre. Az indulás előtt a násznép búcsút vett a pártól, majd a mulatság folytatódott a tánc, az evés és ivás jegyében, egészen hajnalig, amikor a kakasok szólalása jelentette a véget.

Az ünneplés véget ért, és az emberek szétszéledtek; a hintók egyenként hagyták el az udvart. Még hazafelé tartva is megálltak egy pillanatra, amikor egy cigányzenekarral találkoztak az úton. A brácsa és a hegedű hangjai mellett egy kis pálinka is előkerült, hogy még egy utolsó alkalommal felidézzék a lakodalom hangulatát.

Így, miközben lassan mindenki elindult a maga útjára, már a következő lakodalomra, az újabb nagy mulatságra kezdtek el készülni.