Móricz Zsigmond: Isten háta mögött olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Veres Pál – tanító
Felesége
Veres Laci – tanító öccse
Dvihally – Veres kollégája
Dvihallyné
Albíró
Káplán
Pap
Kopó – tanár
Njámnjám – igazgató
Víg Pista – a rossz diákok vezére
Gacsal – Laci barátja
Marica – gazdatiszt leánya

Móricz Zsigmond: Isten háta mögött olvasónapló

Móricz Zsigmond regénye egy felvidéki kisváros életének eseményeit dolgozza fel. A történet középpontjában egy fiatal és szép tanítónő áll, aki vágyakozik a szürke, kispolgári életből való kitörésre. Míg azonban a cselekmény látszólag csupán egy házasságból kiszabadulni vágyó nő és egy idős férj kapcsolatát boncolgatja, Móricz műve mélyebbre nyúl.

Az író Gustave Flaubert „Madame Bovary” című regényének nyomdokaiban járva vizsgálja a különbségeket egy francia szépasszony és egy poros, szürke kisvárosban élő, álmodozó tanítónő sorsa között. Emma Bovary rövid időre megtapasztalhatta az izgalmasabb életet, míg a szegény tanítónő kitörési kísérletei inkább szánalmasak és nevetségesek maradnak. Móricz műve egy zárt közösség mindennapi pletykáin keresztül mutatja be Ilosva nyomorúságos és sivár légkörét, mindössze 48 óra alatt, hitelesen és részletesen.

Veres tanító az újonnan érkezett káplánnak szeretné bemutatni fiatal feleségét, így útnak indul, hogy megtalálja. Útközben találkozik a szomszéd falu tanítójával, és együtt térnek be a kocsmába, ahol már az albíró is jelen van. A vacsorára meghívják az albírót is a káplán tiszteletére. Veres tanító sietne haza, de közben összefut feleségével, és együtt térnek haza.

A vacsorán részt vesz Laci, Veres tanító érettségire készülő öccse is, kellemesen elbeszélgetnek, miközben a káplán elragadtatja a fiatal és szép asszony szépsége. Laci is érez valamit sógornője iránt, és nyugtalan lesz. Nem marad otthon, hanem elindul barátjához, Gacsalhoz. Útközben találkozik az igazgatóval és egy tanárral, akik az utcákat járják a diákok ellenőrzése végett. Laci kifogásokat talál, hogy miért van még az utcán ilyen későn.

A leghírhedtebb diáktanyára megy, ahol meglepődik társai nyersességén és szókimondásán, valamint az érzelmek kezelésének bonyolultságán.

Az események során a tanító és a káplán teljesen berúgnak, és a káplán szerelmet vall a tanító feleségének. Az ittas állapotban lévő fiatalember próbálja meghódítani az asszonyt, aki nehezen tudja lerázni az ittas férfit, és dulakodás közben két gombját is elveszíti, miközben Laci szobájába viszi a káplánt. Reggel Laci találja meg a gombokat, és tanácstalanul áll az események előtt, mivel nem tudja, mit gondoljon sógornőjéről.

Az asszony, hogy helyzetét mentse, úgy meséli el Lacinak, mintha ő tette volna le a káplánt, és neki esett volna le a gomb a ruhájáról.

Reggel az igazgató azonnal magához hívja a tanítót, és elmondja neki, hogy tudomása van Lacival való találkozásáról, és arról is, hogy a diák éjszakai kimaradáson járt, mégpedig egy hírhedt diáktanyára. Lacit be akarják zárni az iskolából.

A tanító gyanakodni kezd a felesége körül, és az utcán találkozik az albíróval, aki „Bovary”-nak szólítja. Beszélgetésük során az albíró figyelmezteti a tanítót, hogy tartsa titokban az eseményeket, és ígéri, hogy ő maga kivizsgálja a helyzetet.

Laci ügye gyorsan terjed a városban, Dvihally és mások is értesülnek róla. A tanító meghívja az albírót ebédre, aki szintén megkapja a fiatalasszony tetszését. Ebéd közben elgondolkodik, hogy még soha nem volt dolga ilyen tisztességes kispolgári asszonnyal. Közben hazaér Laci a káplánnal, és az albíró elgondolkodik, hogy mi köze lehet ennek a két férfinak az asszonyhoz.

Érzi, hogy vetélytársai ülnek vele az asztalnál, és elhatározza, hogy mindenképpen megszerzi az asszonyt. Hamarosan csatlakozik hozzájuk a pap és Dvihally is. Az albíró észreveszi, hogy mindenki az asszony kedvéért van jelen, még az öreg pap is gyengéd érzelmeket táplál iránta.

A tanító és az öccse összeszólalkoznak, miközben az asszony közli, hogy ha Lacit kicsapják, elhagyja a várost. Erre minden férfi egymást túllicitálva igyekszik segíteni.

Dvihally felesége is megérkezik, miközben az uradalmi gazdatiszt leánya is átjön, és a tanítóné látványa a lány családjáról saját helyzetére emlékezteti. Elkeseredetten gondol arra, hogy milyen nagy tervei voltak és milyen helyen kötött ki, egy szürke kisvárosban, egy középszerű ember feleségeként. Elkeseredésében leszólja, sőt, vén disznónak nevezi a vigasztalni próbáló papot, aki bevallja érzéseit iránta.

A pap és a káplán távoznak. A csalódott asszony mindenkit megsért, és a vendégek – az albíró kivételével – elhagyják a helyszínt. A tanító siet utánuk, hogy kiegyenesítse a helyzetet. Az albíró pedig egyedül marad az asszonnyal, hevesen udvarol neki, és az asszony hajlandó engedni neki. Ekkor lép be Laci a szobába, és a feszültség érzékelhetővé válik mindenki számára. Az albíró megkönnyebbül, hogy nem történt semmi, mert túl könnyen és túl gyorsan szerezte volna meg az asszonyt, már a közjegyző feleségére gondolva.

A tanító gyanakodva tér vissza, de amikor látja a helyzetet, megnyugszik. Hiába próbálja megtartani az albírót, az gyorsan távozik, míg a tanítóné hidegen és kimérten búcsúzik tőle.

Amikor a tanító és az albíró elhagyja a szobát, az asszony megcsókolja Lacit, majd elbocsátja aludni.

Amikor a tanító hazaér, feleségevel összeveszik. Az asszony hibáztatja őt az elrontott életéért, haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elcsábítani, amikor tudta, hogy nem tud neki boldogságot nyújtani. Nagy elhatározásra jut, és bemegy Lacsi szobájába, ám a fiú nincs otthon. Sejti, hová mehetett. Reggelre úgy érzi, hogy minden véget ért, magát egy öregasszonynak érzi, akinek nincs már reménye az élettől.

A tanári kar nem kezdi nagy ügynek, a fiúk bűnbocsánatot nyernek. Laci is elvégezheti az érettségit társaival, bár Kopó tanár úr tisztában van vele, hogy hol töltötte az éjszakát.

Laci borzasztóan érzi magát az éjszakai kaland után, úgy érzi, hogy ez nem lehet a szerelem, mélyen csalódott.

Eközben a tanító az utcán és a vendéglőben is meghallja a legújabb híreket. A közjegyző felesége lakásánál találta az albírót, aki aztán ölte meg a nőt, majd súlyos sérülésekkel kijött az ablakon és most a kórházban van. Hirtelen minden figyelem a tanítóra irányul, hiszen az éjszaka folyamán nála volt a férfi.

Közben érkezik hozzá a hír, hogy amikor felesége megtudta, mi történt, ő is kiugrott az ablakon, ám szerencsére csak ülepére esett, és nincs komolyabb baja. A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint elhagyja otthonát, mindig történik valami. Nem érti, hogy az albíró, akinek nevét még csak nem is ismeri, miért szólította mindig valamilyen idegen néven.

„Biztosan nem tudta a nevét sem. Ő se tudta az enyémet. Mindig csak Bovary úrnak szólított, holott többször mondtam neki, hogy Veres Pál vagyok. Ez azért nagy különbség!”