Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló * Olvasónaplóm

Szereplők:

Turi Dani (zsellérsorsból felemelkedett gazda)
Takács Erzsi (Dani felesége)
Takács Gyuri (ellentétben áll a főhőssel, Erzsibe szerelmes, s bár ostromolja az assznonyt, az még mindig a hűtlen férjét szereti)
Karay László gróf
Helén grófnő
Bora (Dani szeretője)
gyerekek, napszámosok, zsellérek

Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló

Kiskara, egy csinos kis alföldi magyar falu, ahol a történetünk játszódik, alig száz házból áll. A rendezett, hosszú telkekkel szabdalt település közepét egy impozáns fatorony uralja, amely, mint egy dárda, az ég felé tör. A torony csúcsán egy kakas szobor áll, jelezve, hogy a falu református, tehát színmagyar népességű. Ezt a települést a Karai grófi család nevével fémjelzik, akik a reformáció korában az új hitre tértek át, nem lelki meggyőződésből, hanem hogy bosszantsák a bécsi udvart. Később, amikor ismét divatba jött a katolizálás, a Karayak visszatértek régi hitükhöz, a császár kedvéért, de a nép már megszokta az új vallást és nem követte őket.

A falu és a földesúr közötti viszony történeti gyökerei mélyre nyúlnak. A terület nagy részét, közel 7400 holdat, a Karay grófok birtokolják, míg a maradék hatszáz hold a kisbirtokosoké. A szabadságharc leverése után Karay Pál gróf került a birtokok élére, aki első intézkedéseként kiűzte a református jobbágyokat, helyettük katolikus svábokat telepített be, remélve, hogy az új lakosok nem fordulnak ellene.

Az újonnan telepített népesség ma már közel két évszázada él Kiskarán, főként állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoznak. A termőföldeken elsősorban búzát termesztenek, de helyet kap a kukorica, napraforgó, krumpli, cirok és egyéb konyhakerti növények is. Bár régen faekékkel művelték a földeket, ma már modern vascsoroszlyák állnak rendelkezésre.

Kiskara faluban él Turi Dani, egy helyi „vállalkozó”, akinek minden vállalkozása sikeresnek bizonyul. Dani a múlt évben búza helyett repcét, idén pedig káposztát ültetett az apósától örökölt tiszaparti földekre. A számos földterület műveléséhez önmaga kevés lett volna, azonban az asszonyok körében nagy népszerűségnek örvendett, így a falubeli nők segítségével mindig gondosan megműveltette a földjeit. A búza kevés hasznot hozott, de a káposzta nagy sikernek örvendett a piacokon.

Dani, aki négy éve házas, feleségét Erzsinek hívják, és két gyermekük van. A faluban élő asszonyok közül sokan Dani szeretői voltak fiatal korában, köztük Erzsi anyja is. Dani jelenleg azt tervezi, hogy bérbe veszi a grófi birtok egy részét. Stratégiája, hogy a grófné kegyeit elnyerve éri el célját, mivel a gróf maga nem szeret üzleti ügyekkel foglalkozni és inkább az eladást részesíti előnyben. A gróf már megállapodott egy Lichstein nevű bérlővel a parlagon heverő területek eladásáról, azonban váratlan fordulat történt: Lichstein hazafelé tartva lóhátról leesett és meghalt.

Ezután Dani, felismerve az adódó lehetőséget, Takács Gyurihoz sietett, aki felesége unokatestvére, és elkérte tőle a legszebb lovát. Ezzel a lóval felkereste ügyvédjét a városban, aki tájékoztatta a bérleti szerződés kapcsán felmerülő új helyzetről. Az ügyvéd tanácsára Dani most azt fontolgatja, hogy átvegye az egész bérletet, és ezt közösen kezelje a falu lakóival.

A grófnő érkezése nyüzsgést hozott a kis faluba. A kastély északi oldalán dolgozó asszonyok jelenléte nem zavarta, a szalonból kihallatszó kacagások és pletykák ellenére is. A grófnő, aki már huszonhat éves és hét éve házas, nem szereti férjét, helyette sógora, László gróf iránt érzett vonzalmat.

A dolgozó nők között volt egy lány, Bora, akiről az asszonyok úgy vélekedtek, hogy olyan szemérmes, mint egy csirke. A beszélgetések központi témája Turi Dani volt, akit a helyi nők szívében elfoglalt helye miatt Helén grófné is érdeklődéssel figyelt. Bora végül elárulta, hogy Danit a faluban „hunszép Dani”-nak hívják, bár ezt titokban kellett tartania.

A grófnő Borát kérte meg, hogy üzenjen Daninak: jöjjön el a kastélyba egy találkozóra a föld ügyében. Dani megjelent, és a falu nevében jussot kért az őseiktől elvett földből, de a gróf felháborodott Dani bátor szavain, és távozásra kényszerítette. Távozásakor Dani bókokkal illette a grófnőt, aki örült a figyelemnek. Bora is a kastélyban tartózkodott, és bár Dani örült, hogy van valaki a saját népéből ott, nem vett róla tudomást.

Dani a földekre ment, ahol a munkásokkal együtt dolgozott az aratáson. Pétert, egy munkást, pálinkáért küldte el, mivel a munka este is folytatódott. A munkások dalolva és nevetgélve végezték munkájukat a holdfényben, miközben Péter érkezett vissza a pálinkán kívül szárkolbásszal, szalonnával, szárazoldalassal és kenyérrel.

A falusi aratás zárásaképpen, a munkások nagy riadallal ültek neki a vacsorának. Ekkor Julcsa, a falu egyik vonzó lánya, és Dani, a helyi vállalkozó, nem csatlakozott a többiekhez. Dani a munkába menekült, hogy elkerülje a konfrontációt a lánnyal, aki láthatóan készen állt arra, hogy közelebb kerüljön hozzá. Az est folyamán, amikor Julcsa bekötötte az utolsó kévét is, Dani már nem tudta visszafogni magát, és levezette rajta a grófnő iránt érzett feszültségét.

Dani hazatérve feleségével, Erzsivel töltötte az estét, aki ezen durva bánásmódra vágyott. Azonban Dani hirtelen rádöbbent, hogy valójában nem a feleségét, hanem Helén grófnét szereti. Egy hirtelen felindulásból kiabálva felszólította Erzsit, hogy menjen el a grófnőhöz, majd erőszakosan megrázta, és kihajította az ágyból. Erzsi komoly fájdalmat érzett a vállában és gyomrában, úgy érezte, mintha valami megszakadt volna benne.

Az incidens után Erzsi a gyerekeivel együtt szülei házához menekült, ahol azonban hideg fogadtatásban részesült. Az anyja elmondta neki, hogy ő is hasonló helyzetben volt, de semmit sem tudott tenni ellene. Végül a szülei rábeszélték, hogy térjen vissza a férjéhez. Az utcán találkozott Takács Gyurival, aki felajánlotta, hogy oltalmazza őt, de Erzsi elutasította a férfi ajánlatát. Dani, amikor látta a grófi párt hintóban elhaladni, dühösen gondolt arra, hogy semmi sem maradt neki, csak a „rongy falu, a rongy nép és a rogy élet”. Azon töprengett, hogy mi az élet értelme, és rádöbbent, hogy csak sár.

A téli időszak beálltával vastag hótakaró borította a vidéket. A helyi szegény emberek a gazdák napraforgóját kezdték lopni, hogy legyen mivel tüzelniük. Dani, a falu egyik vállalkozója, a nyár óta fokozottan munkamániás lett, teljes mértékben a pénzszerzésre koncentrált, családjára és a környezetére alig figyelt, egyedül dolgozott tíz ember helyett. Eközben a grófi család Afrikába utazott, és semmiféle szándékuk nem volt a birtok bérbeadására.

Egy nap Dani kihajtott a lovakkal a földjére, ahol észrevette, hogy eltűnt egy kórókazal. Friss nyomokat fedezett fel, amiket követve egy sötét foltot vett észre a távolban. A követett szán vezetője, aki nem más volt, mint Dani apja, nem is sejtette, hogy fia üldözi. Dani utolérte és megállította őt, majd vasvillával a kezében szembesült vele. Szülei rendkívül szegények voltak, így Dani úgy döntött, hogy megtartja az apja által lopott kórót, és helyette ellop egy másikat Takács Gyuritól.

Hazafelé menet találkozott egy zsidó kereskedővel, akitől egy selyemkendőt vásárolt. Az üzlet során a kereskedő megpróbálta átverni a visszajáróval, de Dani rájött a trükkre, és a visszajáróból annyit adott neki, amennyivel meg akarta csalni. A kereskedő mérgében a hóba rúgta a pénzt, és Dani felajánlotta, hogy adja oda az apjának. Dani dühös reakciója következtében végül a kendőt Borának adta, amit Takács Gyuri is látott.

Este Dani családjával ritkán megtörténő eseményként meglátogatta szüleit, akik szegényes körülmények között éltek a falu végén. Anyja éppen napraforgókévét tördelt az udvaron, és Dani szomorúan vette tudomásul, hogy anyja még öregebbnek és szegényebbnek tűnt, mint korábban. Az asszony fogatlansága még öregebbé tette, bőre zsíros és füstszagú volt. Dani elszomorodott a látványtól, de anyja örült a látogatásuknak. A szomszéd, a báró is átjött, aki egyedül élt, miután húsz évvel ezelőtt elkergette a feleségét és gyerekeit. Az öreg Turi büszkén beszélt unokáiról és érdeklődött Dani gyerekei iránt is.

Hazafelé menet Dani elhatározta, hogy betér a helyi tanítóhoz kártyázni. Útja során találkozott Borával, akinek átadta az üzenetet: mondja meg az apjának, hogy másnap jöjjön el hozzá, mert átadja neki a tiszafarki káposztást. Bora hálásan fogadta az ajánlatot.

A tanító Dani keresztkomája, aki teológiát tanult, de az utolsó vizsga előtt otthagyta az egyetemet. Mivel nem kapta meg a főtanítói állást, eldöntötte, hogy a Dunántúlra költözik, ahol már beadott egy pályázatot. A tanítónak öt lánya és egy fia van. A kártyaesten részt vett Vincellér, a helyi nagygazda Takács Gyuri, Kása és Kis is. Mariska, a legidősebb lányt elküldték a zsidóhoz borért, kenyérért és szalonnáért. A rosszul meszelt, gyengén megvilágított szobában hamarosan bűnbarlangszerű hangulat uralkodott el, és kezdetét vette a kártyajáték. Dani sorra nyerte a játszmákat.

Egy ponton Takács Gyuri felajánlotta apai örökségét tétnek Dani ellen. Dani kezdetben vonakodott beleegyezni, de Gyuri gyávasággal vádolta, így végül beleegyezett. Dani győzött a kártyacsatában. Az újonnan szerzett vagyont Dani nem tartotta meg, hanem felajánlotta Borának. Az adományozást írásba is foglalták, két tanú jelenlétében, akik aláírták a dokumentumot.

Dani elvitte a szerződést Borának, aki behívta a sötét házába. A lány a szülőket az ólba küldte, mivel nem volt több hely a házban. Dani és Bora a jutalomként eltöltöttek együtt egy éjszakát, amely Bora számára az első intim tapasztalat volt az életében.

Gyuri meglátogatta Erzsit, aki éppen tésztát gyúrt, mivel tervezett sütni. A gyerekek már aludtak. A férfi megosztotta az asszonnyal, hogy férje éppen Bora ágyában tölti az éjszakát, majd közeledni próbált hozzá, és erőszakoskodott. Erzsi azonban harapással válaszolt, amely csak tovább fokozta Takács vágyát. Végül ellökte az asszonyt, és megfogalmazódott benne az elhatározás, hogy bármi áron birtokba veszi. Erzsi ekkor a kézbe fogott tésztával vágott vissza, ami annyira elborította Gyuri arcát, hogy nehezen kapott levegőt, és a zajra egyik gyerek is felébredt. Gyuri szégyenében távozott. Erzsi azonnal a fiahoz sietett, aki epilepsziás rohamot kapott.

Másnap reggel Dani undorodva fordult Borához, akit megköpött és durván megszólított. Bora közben elmondta, hogy a gróf a faluban tartózkodik és írt egy levelet, amelyben arra kéri, hogy Dani menjen el hozzá.

Dani ezután hazatért, ünneplő ruhát vett magára és megborotválkozott. A borotválkozás közben az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében, de amikor eszébe jutott a grófnő, a sötét gondolatok elillantak.

Az események drámai fordulatot vettek, amikor Dani két szerződést talált az asztalon: az egyik a falu és ő maga számára, a másik kizárólag neki szólt. Mindkét dokumentumot Dani aláírásával kellett érvényesíteni. Az egyik szerződés lehetővé tette számára, hogy megvásárolja Pallagpusztát rendkívül kedvezményes áron, azonban a vételárat azonnal ki kellett fizetnie.

A grófné gúnyos megjegyzése – „No Turi Dániel, a Kiskaraiaknak nem lehet panaszuk a hazaárulóra” – után Dani dühében megtámadta a grófnőt, ami végzetes kimenetelű lett: a grófnő a helyszínen életét vesztette. A kastélyból való távozása során Dani találkozott László gróffal, akit szintén agyonvert. Ekkor bukkant fel Takács Gyuri, aki egész nap követte Danit, és Dani habozás nélkül őt is megölte vadászpuskával.

Dani ezután hazament, és bevallotta tetteit feleségének, aki vigasztalódásképpen azt mondta neki, hogy majd kiszabadul, és újrakezdhetik az életüket. Hamarosan azonban vasvillás emberek érkeztek érte, és elvitték. Bora, aki a házból kirohant, mindent magára vállalt, állítva, hogy ő bérelte fel Danit. Egy ember erőszakosan bántalmazta, amiért Dani bosszút akart állni, de az emberek lefogták és megverték. Végül a községháza fáskamrájába zárták, két őrt állítottak az ajtó elé, és csendőrt hívtak a helyszínre.

Kiskara bemutatása

Kiskara, egy csinos kis alföldi magyar falu, mindössze száz házból áll, amelyeket jól szabott, hosszú telkek határolnak. A település szívében magasodik a pompásan megépített fatorony, amely mintegy dárdaként tör az ég felé. A torony csúcsán díszelgő kakas arról árulkodik, hogy a falu lakói reformátusok, vagyis mélyen gyökerezik bennük a magyar kultúra. A Karai grófi család birtokának központja ez a település, amelynek története szorosan összefonódik a reformáció idejével, amikor a Karay család az új hitre tért át, nem lelki meggyőződésből, hanem a bécsi udvar bosszantására. Később, amikor ismét divatba jött a katolizálás, a család visszatért régi hitéhez, ám a falu népe már nem kívánta követni őket.

A település és a földesúr közötti kapcsolatot a múlt századok eseményei formálták meg. A falu területe összesen nyolcezer hold, ebből hatszáz hold a kisbirtokosoké, a többi a grófi család tulajdonában van. A szabadságharc leverése után Karay Pál birtokba vette a földeket, és első intézkedéseként kiűzte a református jobbágyokat, helyükre pedig katolikus svábokat telepített, akik nem fordultak ellene.

Az itt élő magyarok már majdnem két évszázada foglalkoznak állattenyésztéssel és földműveléssel. A megművelt gabonafélék között elsősorban a búza, de emellett kukorica, napraforgó, krumpli, cirok és egyéb konyhakerti növények is megtalálhatóak. Bár régen faekével szántottak, ma már modern vascsoroszlyákat használnak a földműveléshez.

Turi Dani bemutatása

Turi Dani, Kiskara falu nevezetes „vállalkozója”, ismert arról, hogy minden vállalkozása sikerrel zárul. Eredetileg zsellérfiúból lett a falu egyik leggazdagabb embere, részben ügyességének, részben gazdag feleségének köszönhetően. Az előző évben búza helyett repcét vetett az apósától örökölt tiszaparti területen.

A birtok nagysága miatt egyedül nem bírta volna megművelni a földet, de jó kapcsolatai révén az asszonyok segítségével mindig rendben tartotta a földeket. Még a faluvégén élő cigányasszonyokat is megcsókolta, hogy műveljék földjét. Bár a búza nem hozott jelentős hasznot, a káposzta annál inkább, amit bárhová vitte, kapós lett a piacon.

Dani négy éve házas, feleségét Erzsinek hívják, és két gyermekük van. A falubeli asszonyok közül sokan, még Dani legénykorában, szeretői voltak, köztük Erzsi édesanyja is. Dani most azt tervezi, hogy a grófi birtok egy részét bérelné. E célból a grófné kegyeit kívánja elnyerni, hiszen – mint mondja – ő is csak egy asszony.

Turi Dani felemelkedésének akadálya

Turi Dani életpályája dinamikusan ível felfelé Kiskara faluban, azonban a jellemzően nem ügyessége vagy leleményessége emeli ki, hanem a csillapíthatatlan és kielégíthetetlen testi vágyai. A helyi nők körében olyannyira népszerű, hogy sokan egy egyszerű „csókért” cserébe hajlandóak ingyen dolgozni neki.

Dani szereleméhsége azonban nem korlátozódik a helyi asszonyokra; kívánságai magasabbra, a falu fölött álló arisztokráciára, pontosabban a grófnőre irányulnak. Sikerül is elérnie célját, és magáévá tenni a grófnőt, de ez a győzelem végül katasztrofális és embertelen tettekhez vezet. Dani brutális módon végez szerelmi riválisaival: agyonveri a grófnő sógorát, Karay Lászlót, és hidegvérrel agyonlövi Takács Gyurit, a felesége egykori udvarlóját.