Patrick Ness: Soha nincs vége olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Patrick Ness kiváló író, aki elsősorban ifjúsági regényeivel aratott sikereket. Magyarországi könyvfesztiválon volt alkalmam találkozni vele, részt vettem a sajtótájékoztatón és a dedikáláson is. Egy barátságos, közvetlen embert ismertem meg személyében, aki őszinte és nyitott módon élvezi a saját bőrében való létezést.

Műveiben az élet nagy kérdései és a kamaszok felnőtté válásának kihívásai állnak középpontban: az önbizalom, a szeretetlenség, a helyünk megtalálása a világban, valamint az, hogy hogyan éljünk úgy, hogy közben másokra is odafigyeljünk és mi magunk is boldogok legyünk. Szülőként különösen elgondolkodtató volt számomra, bár nem vagyok a könyv elsődleges célközönsége.

Ennek ellenére felkeltette az érdeklődésemet a téma. Patrick Ness úgy mutatja be a generációs problémákat, hogy messze áll az egyszerű fiatalos panaszkodástól: „jajj, nem értenek meg a szüleim”. Írása ennél sokkal mélyebb: feltárja, hogyan és miért válunk felnőttekké, mi játszik szerepet a személyiségünk fejlődésében a genetika mellett, és mennyire meghatározó a gyerekkor és a családi háttér.

Patrick Ness: Soha nincs vége olvasónapló

Ebben a könyvében a történet egy rendkívül erőteljes és drámai képpel kezdődik. Seth, a tizenhat éves főszereplő, öngyilkosságot követ el – meglepő és különleges módon sétál be a jeges óceánba. A hideg bénítja meg izmait, mielőtt elveszítené az eszméletét, és mi az utolsó gondolatait kísérhetjük végig. Az olvasó maga is belemerül ebbe a dermesztő, sós vízbe, átérzi Seth lelki fájdalmát és kétségbeesését.

A történet valódi oka csak fokozatosan tárul fel az olvasás során. Együtt sodródunk a fiúval, érezzük a hideg vizet, amelyet kénytelen nyelni, miközben még küzd az elemekkel. Végül magára hagyva, eggyé válik a hatalmas, tomboló víztömeggel, amely dobálja, akár egy játékot. Átérezhetjük a becsapódás fájdalmát is: a csigolya eltörik, a gerincvelő megsérül, nincs visszaút… A hegyes sziklák végleg pontot tesznek fiatal élete végére. Ezek a drámai sorok igazán megrendítőek voltak olvasás közben.

Nehéz érzelmek nélkül beszélni erről a könyvről. Nem csupán egy fiatal élet elvesztése fájó veszteség, hanem ennél sokkal többről van szó. Éppen ezért meglepő, hogy a főszereplő épen és egészségesen ébred, ráadásul társakra is talál gyermekkora régi helyszínén, egy néptelennek tűnő kisvárosban Angliában. Hogyan és miért került ide? Hiszen rég elköltöztek innen – vagy talán ez a pokol? Esetleg a mennyország? Innen kezd igazán kibontakozni a történet, ami ettől válik igazán lebilincselővé.

Regina és Tomasz lesznek a segítségére a rejtély megoldásában, miközben megjelenik a nagy ellenfél, a Vezető névre hallgató, meglehetősen bizarr és titokzatos alak, aki mintha maga a Halál lenne, és épp rájuk vadászik.

Ness egy elég sötét és lehangoló világot fest le a három, szeretetre éhes, egymásra utalt szereplőről. Mindannyian elmesélik, hogyan és miért kerültek ebbe a helyzetbe. Sajnos Regina és Tomasz története is nagyon is „mindennapi”: elvált szülők, részeges mostoha, és egy anya, aki nem tesz semmit lánya biztonságáért. Ez a helyzet szomorú és elgondolkodtató. Tomasz, aki Lengyelországból jött jobb élet reményében Angliába, története is ismerős lehet sokak számára.

A könyv soraiban ott rejtőzik a nyomorúságos valóság és a magány érzése. A legfájdalmasabb talán az, hogy ezt az ürességet és érzelemmentességet mi, emberek alakítottuk ki a világunkban. Egy kiüresedett, érzéketlenné vált világ képe tárul elénk.

Nagyon megindító volt Seth apjának reakciója, amikor megkapta azt a bizonyos fényképet a fiáról és annak barátjáról. Szülőként megértő és önmagát hibáztató módon állt hozzá, igyekezett segíteni és elfogadni Seth érzéseit. Önmagát azért okolta, mert nem voltak eléggé figyelmesek felé, és Seth nem mert megnyílni előttük, nem osztotta meg velük a gondjait és érzéseit. Ez ritka őszinte hozzáállás! Seth ugyanis meleg, és ezt Ness mindössze néhány semleges mondattal említi, teljesen mentesen a szenzációhajhászattól. Ezek a sorok az őszinte érzelmekről, a tiszta szeretetről szólnak. Felvetődnek benne az élet értelmének kérdései, hogy mi a dolgunk ezen a földön, van-e küldetésünk. A történet nem csak a halál utáni életről szól, hanem magáról az Életről is.

Éppen ezért különleges regény a Soha nincs vége. Izgalmas, mélyen elgondolkodtató, és hús-vér karakterekkel ábrázolt sci-fi. Különösen lenyűgöző a szereplők lélekábrázolása. A főszereplő belső világa, gondolatai és érzései teljesen hitelesek, és nem hagynak kétséget afelől, hogy ez egy kétségbeesett, fájdalmas kiáltás az életért – az élhető életért. Seth lelkivilágába alaposan betekintést nyerhetünk: megismerhetjük a viszonyát szüleivel és testvérével, Owennel, akinek elrablása és kiszabadítása miatt bűntudatot érez, ezért képtelen teljes életet élni.

Láthatjuk Seth amerikai mindennapjait, valamint a barátjához, Gudmundhoz fűződő kapcsolatát is, és lassan körvonalazódik előttünk, mi vezetett az öngyilkosságához. Szomorú felismerés, hogy egy ilyen életerős fiatal ebben látja a kiutat. Regina és Tomasz szerethető karakterek; számomra különösen kedves volt Tomasz gyermeki naivitása és a felnőtt világra való rácsodálkozása.

A regény utolsó néhány oldala intenzív érzelmi töltettel bír, és a remény üzenete igazán szívhez szóló. Az egyértelmű mondanivaló az, hogy mindig van remény, mindig van miért és kiért élni, és mindig lehet többet és jobbat elérni! Számomra ez a könyv az odafigyelésről is szól: hogy másokra is figyeljünk, törődjünk velük, és ne vesszünk el saját önös érdekeink vagy gondjaink börtönében. Ez az első felnőtteknek szóló regénye is valami hasonlót szeretne közvetíteni, és már az első mondata után kíváncsi lettem rá.

Patrick Ness érzelemmel átitatott, tudományos-fantasztikus jövőképe különleges keveréket alkot, ami felejthetetlenné teszi a művet. Igazán elbizonytalanító és felkavaró regényről van szó, de úgy érzem, ez volt a célja: felrázni az olvasót, és ráirányítani a figyelmet ezekre a fontos problémákra. Különösen értékelem, hogy őszintén és nyíltan beszél olyan tabutémákról, mint a kamaszkori öngyilkosság, a homoszexualitás, a családon belüli erőszak és gyerekbántalmazás, a gyász feldolgozása, illetve a depresszió. Mindezt izgalmas, gondolatébresztő és remek stílusban tárja elénk.