Patti Smith: Kölykök olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A „Kölykök” Patti Smith önéletrajzi regénye, amely fiatal éveinek nehézségeit mutatja be a 60-as évek végi és 70-es évek eleji New Yorkban. A mű a szegénység, az éhezés, a művészet és a szerelem témáit járja körül, miközben végigköveti Patti és Robert Mapplethorpe barátságának kibontakozását. A történetben Patti még nem a későbbi punk ikonként jelenik meg, hanem egy fiatal, tehetséges, a világot felfedező „kölyökként”.

A könyv bemutatja azt a kölcsönös bizalmon és kiszolgáltatottságon alapuló barátságot, amely során mindketten próbálnak helyt állni a művészvilágban. A „Kölykök” nem csupán egy személyes visszaemlékezés, hanem egy kor szellemének tükre, egy olyan generáció portréja, amely a művészetben és a barátságban keresett menedéket a szegénység és a bizonytalanság közepette.

Patti Smith: Kölykök olvasónapló

Patti Smith – a könnyűzene és a költészet határán mozgó legendás énekes-dalszerző – fiatalkorát és egy elveszett generáció történetét idézi meg Kölykök című művében. A visszaemlékezés középpontjában egy egész életet átívelő szerelem áll: Robert Mapplethorpe, a később világhírűvé vált fotóművész, még csak keresi helyét a világban, akárcsak Patti Smith, a punk mozgalom jövendő ikonja. Történetük hátterében a késő hatvanas és hetvenes évek Amerikája, New York különleges művészeti közege húzódik meg, ahol olyan nevek bukkannak fel, mint Allen Ginsberg, Andy Warhol, Janis Joplin vagy Jimi Hendrix. A Kölykök 2010-ben elnyerte az amerikai National Book Award díjat.

Két álmodozó fiatal, akik hitték az álmaik valóra válását. Bár útjuk nem volt könnyű, végig kitartottak egymás mellett: kézen fogva, támogatva és erőt adva egymásnak. Mély hitük önmagukban végül sikerhez vezette őket. Még ma is, huszonhárom évvel az egyikük halála után, hallgatjuk dalaikat, csodáljuk képeiket. Műveik egyszerre szépek, elgondolkodtatóak, meglepőek és őszinték, amelyek sok mindent elárulnak róluk. Az életüket nehezítő másság és meg nem értettség, valamint a megértés és szeretet utáni vágy volt az alkotásaik legfőbb mozgatórugója. Hitük segítette őket átvészelni a nehéz időszakokat is.

A könyv vége rendkívül őszinte, nyílt és zaklatott hangulatú. A betegség váratlanul érkezett, és gyorsan véget vetett mindennek. Mélyen megérint és megráz. Miután elveszítette barátját és szerelmét, már nem maradt benne erő és hit a küzdelemhez. Ez a szerelem valóban mély és mindent átható volt. Egyedül, társ nélkül a siker is üresnek tűnik.

Elgondolkodtató, hogy a két szegény kölyökből idővel két kiváló művész vált, akik egymás mellett éltek, mégis külön utakon jártak. Isten segítségével megvalósították álmaikat.

„Visszatértem a hétköznapok világába. Távol kerültem attól a világtól, amit ismertem, de Robertről soha nem feledkeztem meg: ő az én kék csillagom a személyes csillagrendszeremben.”