Petőfi Sándor: Minek nevezzelek elemzése

Ebben a szerelmi versben, amely a költő művészi és politikai érése idején, 1846 és 1848 között született, Szendrey Júlia iránti mély érzelmek tükröződnek

. A vers megvallja a szerelmet, ami dialógus formájára utalna, azonban a költemény szövegéből kiderül, hogy a romantikus egyéniség és a személyes megnyilvánulások uralják a monologikus előadásmódot, miközben a szeretett feleség képe a háttérbe húzódik.

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek elemzése

A vers címében felvetett kérdés a versszakok elején és végén is megjelenik, hol a siker lehetőségét, hol a kudarc beismerését tükrözve. A költői kérdések és a válaszok elmaradása fokozzák a feszültséget, ami a mű végén sem oldódik fel, így további elmélkedésre ösztönözve az olvasót.

A mű első négy versszaka a fiatal házaspár mindennapjainak apró, mégis jelentőségteljes pillanatait örökíti meg. Az első versszak a lírai ént és párját az esti órák intim együttlétében ábrázolja, ahol a férfi csodáló tekintete a nő elmélyült szemeiben időzik. A következő versszak a nő által észlelt bámulatot és a tekintetek találkozását jeleníti meg, ami elindítja a két fél közeledését. Ez a közeledés a harmadik versszakban válik személyesebbé, amikor a nő megszólítja társát. A negyedik versszakban pedig a csókban történő feloldódás és eggyé válás extatikus pillanatát örökíti meg.

A költeményben Júlia, a költő hitvese áll a középpontban, akinek portréját aprólékosan, testrészei és jellemző tulajdonságai felvázolásával rajzolja meg. A szeme, ajkai, szelíd tekintete és zengő hangja pozitív jelzőkkel van illetve, objektív képet festve róla. A költő ezt a képi ábrázolást szóképekkel és metaforákkal gazdagítja, melyeket a természetből merít.

A versek csúcspontja az utolsó versszakban érkezik meg, ahol a költő továbbra sem talál választ a visszatérő kérdésre. Az utolsó versszakot becézgető megszólítások sora jellemzi, amelyet egy egyszerűbb, „Édes, szép, ifju hitvesem” megszólítás zár. A költő a kérdést ezt követően ismét megismétli, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy tovább gondolkodjon a felvetett témán. A költeményben visszatérő „Minek nevezzelek” kérdése hangsúlyozza a költő Júlia iránti mély szerelmét.

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek elemzése

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek