Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Sebők Imre – nyugdíjas tanár
János – Sebők Imre rokona, Mira apja
Mira – rokon kislány Erdélyből
Zoltán – Sebők orvos fia
Gábor – Sebők fia
Éva – Sebők menye
Klári – Sebők leánya
Jóska – Sebők veje
Zsófi – Sebők szomszédasszonya

Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom olvasónapló

Sebők Imre, a nyugdíjas tanár az ünnepi ebédről beszélget Zsófiával, aki háztartást vezető szomszédasszonya. A mai nap különleges számára, hiszen 75. születésnapját ünnepli, amiről az újságok is megemlékeznek. Mira, az idős tanár fiatal rokona, édesapja társaságában érkezik hozzá, hatalmas virágcsokorral kezében, amely jókedvre deríti Sebők Imrét.

A családi összejövetelre Zoltán is megérkezik, aki egy helyi orvos, Imre bácsi fia. Zsófi, aki korábban csak az ebédről beszélgetett, most arra kéri Zoltánt, hogy vizsgálja meg a lányát. Azonban váratlan fordulat történik: Zoltán eltör egy poharat, és ezzel összevágja a kezét, ami miatt nem tud átmenni Zsófihoz. Megdöbbentő indokkal szolgál: „Ma reggel megöltem egy embert…” – mondja édesapjának.

Zoltán, aki orvos, egy tiltott műtétet hajtott végre szeretőjén otthonában, ami során elkövetett egy súlyos műhibát, és az asszony meghalt. Emiatt börtönbüntetéssel számolhat, attól függően, hogy az esetet műhibaként vagy gyilkosságként ítélik meg.

A családi összejövetel további résztvevői közé tartozik Imre bácsi másik két gyermeke is, akik megérkeznek az ünnepi vacsorára. Bár a vacsora során felköszöntik az ünnepeltet, a boldog felszín mögött feszült a hangulat, mivel Imre bácsi házas gyermekei között komoly problémák vannak a kapcsolatukban.

Zoltán, aki részegen érkezett a vacsorára, felajánlásokat tesz: sógornőjének egy éjszaka eltöltéséért cserébe felkínálja autóját vagy százezer forintot. Nővérének, Klárinak pedig pesti lakását ajánlja fel, hogy elhagyja férjét. Azonban az igazi okot, miszerint egy vidéki szanatóriumban vállalt állást, nem árulja el.

Mira, a fiatal rokon jelenléte azonban hatással van Zoltánra. Mira tisztasága, szépsége és jókedve megragadja, úgy érzi, hogy ő az a lány, akibe képes lenne beleszeretni.

Másnap reggel Mira kedvesen ébreszti fel Zoltánt, aki örül, hogy a lány kelti fel. Megbeszélik, hogy a reggeli után leugranak fürdeni a Tiszához. Míg Mira elmegy összeszedelőzködni, Zoltán sógornője, Éva bemegy Zoltán szobájába, és közeledni próbál hozzá, de Zoltán megalázó módon elutasítja őt.

Zoltán és Mira távollétében a családi sakkparti folytatódik, de a család egyre türelmetlenebbül várja őket haza, mivel Zoltán megígérte, hogy autóval viszi haza sógornőjét és bátyját. Végül Józsi, a másik sógor viszi haza őket, míg Klári korábban távozik, hogy otthonról elhozza a gyerekeket. Klári élve bátyja, Zoltán ajánlatával elhagyja a férjét.

Amikor Zoltán és Mira visszatérnek, Mira játékosan kéri Imre bácsitól Zoltán kezét. Sebők Imre azonban rosszkedvűen kitér a válasz elől. Zoltán ezután egy gyűrűt ad ajándékba Mirának, és elmondja, hogy nem jegygyűrűként, hanem csupán ajándékként adja, mivel tettéért börtönbüntetésre számíthat. Mira megígéri Zoltánnak, hogy hajlandó rá várni, akármennyi ideig is tart ez.

Mira másnap reggel édesapjával együtt Erdélybe indul hazafelé. A lány mintha egy éjszaka alatt felnőtt volna, ezt a változást Zoltán is érzékeli. A férfi legbensőségesebb gondolatait és érzéseit osztja meg Mirával, aki állhatatosan és mindenáron kitart Zoltán mellett. A búcsúzáskor Zoltán egy csókkal köszön el a lánytól. Sebők Imre könnyezve búcsúzik Mirától, akivel nagyon megszerette, és ő kíséri ki őket az állomásra.

Miután Sebők visszatér, fiával kezd el beszélgetni és egy új lehetőséget vázol fel neki. Azt javasolja, ha Zoltánt tényleg börtön várja, akkor ott tanulhatna meg egy új tudományt, a mikrobiológiát, és kiszabadulásakor kész tudósként térhetne vissza.

Azonban Zoltán számára apja biztatása nem nyújt vigaszt. Keserűséggel tör ki belőle, hogy „Ezért a lányért éltem volna…”. Apja csupán annyit felel, hogy próbálja meg, mire fia leül az asztal mellé, karjára borul, és kitör belőle a mindent felszabadító, megtisztító férfisírás.