Aiszkhülosz: Agamemnón olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Agamemnón a király, valamint felesége
Klütaimnésztra, a királyné
Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére
Kasszandra, a trójai királylány
Őr
Argoszi vének kara

A darab Agamemnón argoszi palotája előtti téren játszódik.

A cselekmény kiindulópontja: Tíz évvel ezelőtt a trójai király, Parisz elrabolta Menelaosz (Atreusz-fi) feleségét Helénét. Ennek megbosszulására a két Atreusz-fi, Menelaosz és Agamemnón bosszúhadjáratra indult Trója ellen.

Aiszkhülosz: Agamemnón olvasónapló

A tűzjel hírét várva áll az őr Klütaimnésztra királynő parancsára, jelezve, hogy a görög sereg sikeresen elfoglalta Tróját. Amint a tűz meggyullad, az őr sietve közli a jó hírt a királynővel, ám szavaiban egy súlyos titok mitszól, melyet nem oszthat meg másokkal. Az argoszi vének eközben felváltva énekelnek a múltról és Parisz valamint Helena bűnös szerelméről.

A Trójai hadjárat során Zeusz egy jósjelet küld a seregnek, melyet a sereg jósa értelmez. A jelként megjelenő két sas egy nyulat felfal, ami szerint a görögök romba döntik Tróját és minden kincset birtokba vesznek.

Ugyanakkor a jósa figyelmeztet, hogy a vadak védelmezője, Artemisz haragra gerjedhet a nyúl halála miatt. Ennek következményeképp a seregnek meg kell állnia Auliszban, ahol szélcsend miatt rekednek. A jóstanácsot követve Agamemnón áldozatul ajánlja fel Iphigéniát, leányát, hogy kiengesztelje Artemiszt.

Miközben az információk cserélődnek, a királynő a győzelemről tájékoztatja a jelenlévőket, remélve, hogy a hősök nem követnek el visszaéléseket.

Egy hírnök érkezése hozza a hírt, hogy Agamemnón hamarosan hazatér, a küldetés sikeresen befejeződött. A hírnök szavai azonban arra is utalnak, hogy Menelaosz és a többi hős nem tartózkodik Agamemnón közelében, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy egy szélvihar szétszórta őket hazafelé tartva.

Klütaimnésztra királyné harci szekerén tér haza, és különös alázattal fogadja férjét, Agamemnónt. Olyan mértékű tiszteletet tanúsít, hogy még a piros szőnyeget is leteríti elé, melyet egyébként az istenek tiszteletére szokás használni. Agamemnón azonban nem érkezik üres kézzel: magával hozza Kasszandrát, a trójai királylányt, mint rabszolganőt. Az argoszi vének ezt rossz előjelnek tekintik.

Agamemnón a palotába érkezik vissza, ahol Kasszandra rémálomba illő jövendöléseket tesz: borzalmas eseményeket jósol a palota falai között. A királyné, Klütaimnésztra nemcsak Kasszandrát, hanem férjét is megöli, és cselekedete nem marad következmények nélkül.

Az argoszi vének közben az emberi sors kiszámíthatatlanságáról elmélkednek. A palotából hirtelen halálsikoly hallatszik, és bár a vének betörnék a kaput, Klütaimnésztra véres ruhában jelenik meg, mellette fekszik halott férje és a trójai királylány holtteste. A királyné büszkén vall arról, hogy tette jogos volt: férje a sikeres hadjárat során feláldozta egyik lányukat és hűtlen volt, hiszen Kasszandrát magával hozta. Emiatt mindketten megérdemelték a halált – hangsúlyozza.

A dráma végén Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére lép színre, aki apja haláláért akar bosszút állni Agamemnónon. Kiderül, hogy a gyilkosság az ő tervéből származik. A vének és Aigiszthosz serege között feszültség alakul ki, de Klütaimnésztra közbelépése nyomán az új uralkodópár visszatér a palotába. A vének reménykednek, hogy Oresztész, Agamemnón fia visszatér majd, hogy apja haláláért bosszút álljon.