Bertolt Brecht: Kurázsi mama olvasónapló * Olvasónaplóm

Szereplők listája

Kurázsi mama – Fierling Anna (markotányosnő)
Kattrin – Kurázsi mama néma lánya
Eilif – Kurázsi mama idősebb fia
Stüsszi – Kurázsi mama fiatalabb fia
verbuváló
őrmester
Oxenstjerna – zsoldosvezér
szakács
tábori pap
lőportáros
Yvette Pottier – bájait áruló hölgy
bekötött szemű
egy másik őrmester
óbester
Játszódik: a negyvenéves háború (1618-48) idején

Bertolt Brecht: Kurázsi mama – Rövid Összefoglaló

A Kurázsi mama Brecht egyik legismertebb drámája, mely a harmincéves háború pusztító pusztításának hátterében követi nyomon Fierling Anna, azaz Kurázsi mama és gyermekei szenvedéseit. A mű nem csupán egy történelmi dráma, de aktuális üzenetet is hordoz a háború borzalmairól, a túlélés áráról és az emberi erkölcs dilemmáiról.

A cselekmény:

A darab 12 jelenetből áll, melyek 1624 és 1636 között játszódnak. Kurázsi mama markotányosnőként próbál megélni a háború pusztította vidéken, ekhós szekerével árulva portékáját a zsoldosoknak. Három gyermeke van: Eilif, a legidősebb fiú, Stüsszi, a nála fiatalabb, és Kattrin, a néma lány. A háború azonban könyörtelenül beszippantja a családot: Eilif katonának áll be, Stüsszi zsoldosfizető lesz, Kattrint pedig megerőszakolják, mire némaságba burkolózik.

Kurázsi mama mindent megtesz, hogy megvédje gyermekeit a háború borzalmaitól, de hiába. Eilif dezertál, majd árulásért kivégzik. Stüsszit a zsoldosok megölik, Kattrint pedig egy kolostorba kényszerítik. Kurázsi mama egyedül marad, elveszítve mindent és mindenkit, akit szeretett.

A mű főbb témái:

A háború pusztító hatása: A dráma kendőzetlenül ábrázolja a háború pusztítását, nem csak a harcmezőkön, de a civilek életében is. A szereplők szenvedése rávilágít a háború értelmetlenségére és kegyetlenségére.
A túlélés ára: Kurázsi mama kénytelen erkölcstelen kompromisszumokat kötni a túlélésért. Üzletet köt a háborúval, és gyakran kénytelen elárulni az elveit, hogy megvédje gyermekeit. Ez morális dilemmák elé állítja, és kérdéseket vet fel az emberi természetről.
Az emberiesség kérdése: A darabban megjelenik az emberiesség fénysugara is, a szereplők között fellelhető jóság és együttérzés formájában. Kurázsi mama bátorsága és elszántsága, Kattrin önfeláldozása, és a szakács embersége mind reményt adnak a jövőre.

1.rész

1624 tavaszán Oxenstjerna zsoldosvezér Dalarnéban gyűjt csapatokat a lengyelországi hadjárathoz. A katonai vezető meggyőződése, hogy a háború keményíti az embereket, a béke idején pedig elvadulnak és fegyelmezetlenné válnak. A verbuváló azonban elvesztette hitét a háború igazságosságában, miután a toborzottak sorra dezertáltak.

Ekkor jelenik meg Kurázsi mama ekhós szekerén három gyermekével. Bemutatja családját: ő maga Anna Fierling, gyermekei pedig különböző apáktól származnak (lengyel, svájci és német). Oxenstjerna felháborodik, amikor Kurázsi mama megtiltja fiainak, hogy katonák álljanak be. Az őrmester szavai szerint: „A háborút megfeji, hát adózzék is neki”. Kurázsi mamának mindennél fontosabb a megélhetés, így az őrmester egy csellel (hamis csatakiáltást hallatva) eltereli a figyelmét, amíg fia, Eilif besorozásra kerül. Hiába sikoltozik Kattrin, Kurázsi mama nem veszi észre a cselt.

A zsoldosvezér sorsvetést rendez a jelenlevők számára. A papírlapok mindenki számára halált jósolnak, kivéve Kurázsi mamát. A drámai jelenet kiemeli a háború pusztító hatását, és Kurázsi mama hiábavaló küzdelmét a családja megvédéséért.

Egyéb megjegyzések:

A jelenet kiemeli a háború ellentmondásos természetét: Oxenstjerna számára a háború rendet és fegyelmet teremt, míg a verbuváló és Kurázsi mama a pusztítást és a szenvedést látja benne.
Kurázsi mama pragmatikus beállítottsága és üzleti érzéke ellentétben áll a háború pusztító ideológiájával.
A sorsvetés motívuma előrevetíti a szereplők tragikus sorsát.

2.rész

Kurázsi mama és Eilif hőstette Wallhof erődje előtt

1626-ban Wallhof erődje előtt találjuk Kurázsi mamát, amint épp egy kappant próbál eladni a tábori szakácsnak. Ekkor hallja meg, hogy fia, Eilif a zsoldosvezér sátrába van meghívva ebédre, hőstettéért jutalmazva. Eilif tettéről kiderül, hogy elrabolta a helyi parasztok ökreit, majd lemészárolta őket.

A dicsőséges ebéd során Eilif egy dalt ad elő a zsoldosvezérnek. Amikor a konyhából meghallja a folytatást, örömmel veszi észre anyját. Kurázsi mama azonban nem büszke fiára, sőt, pofon vágja a felesleges hősködése miatt. Eilif tettét nem tartja hősiesnek, hanem kegyetlen és értelmetlen erőszaknak. A jelenetben jelenlévők nevetnek Eilif zavarát látva.

Ez a rövid összefoglaló kiemeli a dráma ellentmondásos elemeit:

Eilif tettét a zsoldosvezér hősiesnek tartja, míg Kurázsi mama erkölcstelennek és értelmetlennek.
A háborúban a kegyetlenség és az erőszak dicsőséggé válik, ami Kurázsi mamát undorítja.
A jelenet humora Eilif zavarát és Kurázsi mama reakcióját hangsúlyozza.

További megjegyzések:

Eilif hőstette előrevetíti a háború pusztító következményeit.
Kurázsi mama erkölcsi tartása ellentétben áll a háború brutalitásával.
A jelenetben megjelenik a háborúban részt vevő civilek szenvedése is.

3.rész

Kurázsi mama már három éve a táborban van, éppen egy zsák lőszert vásárol. Stüsszi zsoldfizető lett. Megismerkedik Yvette-tel, aki a katonák szórakoztatására kínálja bájait. Elmeséli Kattrinnak, hogyan vált „pillangóvá”, és óva inti a lányt a katonáktól. Megérkezik a szakács és a pap, akik Eilifről hoznak hírt Stüsszinek. Kurázsi mamával beszélgetnek, miközben Kattrin felöltözik Yvette ruhájába és utánozza őt. Hirtelen ágyúszó hallatszik, és mindenki menekül. A szakács elmenekül, de a pipáját ottfelejti, a pap marad, de álruhába öltözik, Stüsszi pedig a tábori zsoldot a kocsiba rejti el. Stüsszi éppen el akarja rejteni a pénzesládát, amikor elfogják, és kénytelen letagadni, hogy ismeri a családját. Elhurcolják. Közben Yvette közbenjár Stüssziért, de a fiú ára az ekhós szekér. Kurázsi mama addig alkudozik, míg késő lesz, és megölik a fiát. Kénytelenek letagadni, hogy ismerik a fiút, így végig kell nézniük, ahogy névtelenül eltemetik.

4.rész

Kurázsi mama a tiszti sátor előtt áll, panaszt szeretne tenni a szekere megrongálódása miatt. Az írnok próbálja őt lebeszélni, de Kurázsi mama kitartó. Ekkor egy katona érkezik, aki az óbester lovát megmentette, neki jutalmat ígértek, de nem kapta meg. Kurázsi mama megpróbálja megnyugtatni a katonát, aki dühtől tajtékozva kiabál. Végül Kurázsi mama elénekel a Nagy Kapituláció Dalát, ami megnyugtatja őket, és mindketten távoznak panasz nélkül.

5.rész

Két évvel később, Kurázsi mama számos országot járt be, miközben a háború egyre hevesebben dúlt. Egy sebesült nőt hoz be a tábori pap, és kötszert kér tőle. Kurázsi mama azonban nem akarja felhasználni a tiszti ingeket erre a célra, de a pap darabokra tépi őket. Kurázsi mama bánkódik az elveszett profit miatt. Eközben gyermeksírás hallatszik a házból, Kattrin egy csecsemővel a karján rohan ki. Szeretne saját gyermeket, így órákon át nem lehet tőle elválasztani a babát. A mamánál isznak a katonák, de egyikük fizetés nélkül akar elmenni. Kurázsi mama erre letépi a válláról a nőtől ellopott kabátot.

6.rész

Bajorországban vagyunk, ahol éppen egy császári zsoldosvezér temetését tartják. Kurázsi mama és lánya a sátorban leltározik, miközben szakad az eső. Sajnálják a zsoldosvezért, mert temetésén még harang sem kong, hiszen ő romboltatta le az előző nap a tornyot. Kurázsi mama és a pap arról beszélgetnek, mikor ér véget a háború. A pap szerint még sokáig tart, ezért Kurázsi mama Kattrint áruért küldi el. Közben a pap udvarolni kezd Kurázsi mamának, de ő elutasítja. Kattrin sírva tér vissza, homlokán egy sebhely díszeleg. Most már tudja, hogy soha nem fog férjhez menni, így gyermekei sem lesznek. Kurázsi mama vigasztalásul odaadja neki Yvette piros cipőjét.

7.rész

Kurázsi mama a kereskedői karrierje csúcsán van. Ezüstből készült nyakláncot visel, miközben arról énekel, hogy a háború jó üzleti lehetőség, csak jól kell kihasználni.

8.rész

Egy öregasszony áll a fiával a szekér előtt, ágyneműt próbálnak eladni. Kurázsi mama felháborodik, hogy háború idején nincsen fedél az emberek feje fölött, így ágyra sincs szükség, az ágynemű felesleges. Ekkor megszólalnak a békét hirdető harangok. Kurázsi mama úgy érzi, csődbe ment, mivel véget ért a háború. Haragszik a papra, aki tanácsára sok árut halmozott fel. Panaszát a megérkező szakácsnak adja elő. A szakács tanácsára azonnal elindul árulni.

Yvette is megjelenik, aki már özvegyként keresi Kurázsi mamát. Eilif is érkezik, hogy elbúcsúzzon, mert békében ugyanazt tette, mint háborúban, amiért most halálra ítélték. Kurázsi mama boldogan tér vissza, amikor megtudja, hogy a béke csak ideiglenes. Senki nem szól neki a fiáról.

9.rész

A háború már 16 éve tart. A szakács beszámol arról, hogy levelet kapott Utrechtből, miszerint kocsmát örökölt, és szeretne oda menni Kurázsi mamával, de Kattrin nélkül. Egy háznál énekelnek és levest kérnek, de Kattrint a kocsinál hagyják, hogy ne legyenek túl sokan. Kattrin, aki meghallotta az előző beszélgetést, úgy dönt, hogy elmegy, de anyja észreveszi, megállítja, és megígéri, hogy vele marad, már csak a kocsi miatt is. Végül ott hagyják a szakácsot.

10.rész

Együtt húzza lányával a szekeret a hideg télben.

11.rész

1636-ban járunk, amikor a császári csapatok a református vallású Halle városát készülnek megtámadni. Kurázsi mama és társai egy parasztcsaládnál szállnak meg, akiknek a fiát éjszaka megpróbálják rávenni, hogy vezesse be őket a városba. A fiú eleinte ellenáll, de végül enged. Ekkor Kattrin döntő lépésre szánja el magát. Felmászik a ház tetejére és dobolni kezd, hogy felébressze a várost. Bár a katonák lelövik, az utolsó dobszót már a város ágyúinak dörgése váltja fel. Így a város megmenekül.

12.rész

Kurázsi mama gyászolja elhunyt lányát, miközben a család arra kéri, hogy hagyja el a helyszínt. Az elhunytat ígéretük szerint ők maguk temetik el tisztességesen. Kurázsi mama ezután egyedül folytatja útját a szekérrel.

Összegzés: Bertolt Brecht: Kurázsi mama olvasónapló

A Kurázsi mama egy megrázó és elgondolkodtató dráma, mely örök érvényű üzenetet hordoz a háború pusztításáról és az emberi lélek mélységeiről. Brecht epikus színházi stílusa távolságtartást kényszerít a nézőre, aki így objektívebben szemlélheti a szereplők sorsát és a háború pusztító következményeit. A mű napjainkban is aktuális, és arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk a béke fontosságáról és az emberi élet értékéről.

További gondolatok:

A darabban megjelenő dalok és narrációk erősítik a drámai hatást, és Brecht epikus színházi elméletét tükrözik.
A szereplők nem egyértelműen jók vagy gonoszak, hanem árnyalt jelleműek, akik hibáznak és küzdenek a túlélésért.
A Kurázsi mama nem csupán történelmi dráma, de aktuális üzenetet is hordoz a mai kor emberének.