Jókai Mór: Az aranyember olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő; az arany ember

Ali Csorbadzsi, Timéa apja, a török szultán főembere
Trikalisz Euthym, Ali Csorbadzsi álneve, titokzatos görög kereskedő
Athalie, Brazovics úr lánya, ármánykodó, intrikus nőalak
Brazovics Athanáz, Athalie apja, gátlástalan komáromi üzletember
Zófia asszony, Brazovics úr felesége, szobalányból lett úrnő
Kacsuka Imre, Athalie vőlegénye, Tímea férje, katonatiszt, kapitány majd őrnagy
Noémi, Teréza mama lánya, romantikus, szerető nőalak
Teréza mama, Noémi anyja, a romantikus sziget úrnője
Bellováry, Noémi apja, Brazovics úr öngyilkossá lett adósa
Dódi, Tímár és Noémi kisfia, a titkos levélíró
Krisztyán Maxim, Krisztyán Tódor apja, nagyvonalú pancsovai kereskedő
Krisztyán Tódor, Noémi „jegyese”, csavargó, léha, semmirekellő gazember
Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár

Jókai Mór: Az aranyember olvasónapló

A Szent Borbála

A Vaskapu

Az író a román–szerb határon fekvő Vaskapu-szorosról ír, ami a Dunán a hajózás szempontjából az egyik legveszélyesebb szakasz volt abban az időben.

A Szent Borbála és utasai

Ebben a korszakban még lovak húzták a hajókat felfelé a folyón. Így halad előre a Szent Borbála nevű hajó is, dacolva a sötétséggel és egy szörnyű viharral. A hajó legénységén túl a következő személyek tartózkodnak a fedélzeten: Fabula János, a kormányos; Timár Mihály, a hajóbiztos; egy „tisztító”; valamint Trikalisz Euthym, a hajó rakományának (tízezer mérő búza) tulajdonosa és lánya, Timéa. Ekkor hirtelen rettenetes veszély fenyegeti őket: a víz egy elszabadult vízimalmot sodor feléjük.

A fehér macska

Timár és öt társa egy csónakba szállnak, hogy elhárítsák a veszélyt: egy horgonnyal megfogják a még mozgó malom lapátjait, és egy örvénybe irányítják – sikeresen. A tizenhárom éves Timéa azonban szomorú, mivel a malommal együtt a rajta utazó fehér macska is a vízbe fullad.

A salto mortale egy mammuttól

A Szent Borbála hajóra azonban további megpróbáltatások várnak: kiderül, hogy egy huszonnégy evezős török ágyúnaszád követi őket. Timár vakmerő manőverbe kezd, hogy lerázza a török hadihajót: a perigradai szorosban átkel a Duna szerb partjáról a románra. Sikeresen érnek át a túlpartra, ahol Timár új hajóvontatókat toboroz, akik már ökrökkel dolgoznak.

A szigorú vizsgálat

A hajó útja végül szerencsésen ér véget Orsován, ahol átvizsgálják a rakományt, kikérdezik a tiszteket, és a „tisztító” igazolja, hogy a hajó nem érintkezett keleten semmilyen pestises tárggyal vagy személlyel.

A Senki szigete

A Szent Borbála hajó utazása során váratlanul erős ellenszélbe került, ami miatt a legénység kénytelen volt lehorgonyozni az újonnan keletkezett szigetnél, amelyet a Duna Osztrova-sziget egy részének leszakadása és a folyó hordalékának lerakódása hozott létre. Timár Mihály, a hajóbiztos, a kényszerű megállás idején úgy döntött, felfedezőútra indul a szigeten, ahol váratlanul egy valóságos édenkertre bukkant.

Almira és Narcissza

A szigeten Timár találkozott a helyi lakosokkal, Teréza asszonnyal, annak lányával, Noémivel, valamint két hűséges állattal, Almírával, a nagy fekete newfoundlandi kutyával és Narcisszával, a kis fehér cicával. A szigetlakók vendégszeretetét élvezve, Timár arra kérte őket, hogy engedjék meg neki és Euthym lányának, hogy az éjszakát a barátságos kunyhóban tölthessék, amire a szigetlakók beleegyeztek.

Az éj hangjai

Az idilli szigetre nem várt vendég érkezett Krisztyán Tódor személyében, aki mint kiderült, Noémi jegyese. Krisztyán célja azonban nem a szerelmi viszontlátás volt, hanem hogy anyagi hasznot húzzon ki Teréza asszonytól. Modora goromba és zsaroló jellegű volt, ezért nem vált kedveltté a ház lakói körében, ami miatt rövid időn belül, még aznap távozott is a szigetről.

A szigetlakók története

A szigetlakók múltjáról Teréza asszony mesélt Timárnak. Egykor a család Pancsován élt, Teréza férje és Krisztyán édesapja, Maxim jó barátok voltak. A két család megállapodott, hogy gyermekeiket összeházasítják. Krisztyán kereskedőként tevékenykedett, fő megrendelője pedig Brazovics Athanáz volt, aki jelenleg Timár munkaadója. Krisztyán üzleti nehézségekbe ütközött, és miután elszökött, hitelezői Teréza férjét tették felelőssé, aki végül öngyilkosságot követett el. Teréza és lánya Noémi ekkor menekült át a szigetre Almirával, a kutyával együtt, és itt kezdtek új életet. Az itteni javak mind az ő munkájuk gyümölcsei.

Ali Csorbadzsi

Másnap reggel a hajón Euthym felfedi titkát, miszerint valójában Ali Csorbadzsi a neve, aki korábban Törökországban kincstárnokként tevékenykedett. Egy megbízható forrásból értesült arról, hogy életét fenyegeti veszély, vagyonát és lányát pedig elkobozni akarják. Ezért döntött úgy, hogy vagyonát búzába fekteti, lányával, Timéával pedig hajóra száll, hogy eljuthasson Brazovics Athanázhoz, aki késő görög felesége révén a rokona. Azonban Krisztyán Tódor, aki török kémként működött, felfedezte őket, így ismét nyomukra bukkantak. Ennek következtében, hogy lányát és vagyonát megóvja, Ali Csorbadzsi mérget vett be és megbízta Timárt, hogy gondoskodjon arról, Timéa Brazovicshoz kerüljön. Ezután csendesen elhunyt.

Az élő alabástrom

Az „Élő alabástrom” című részben Timár a kapott utasítások szerint felébreszti az alvó Timéát, aki Csorbadzsi által adott álompor hatására mély álomba merült.

A hajóstemetés

A „Hajóstemetés” során a meghalt utasítása szerint a Dunába készültek ejteni a holttestet, ám ez nem volt egyszerű feladat. Timár először a legközelebbi falu pópájához fordult, hogy temesse el a halottat, de mivel az nem gyónt meg, a pópa nem vállalta a temetést. A parton sem lehetett eltemetni a testet a helyi parasztok babonái miatt. Végül négy helyi szerb legény szállt fel a hajóra, és amíg a legénység aludt, ők a Dunába lökték a koporsót.

A nevetni való tréfa

Amikor a Szent Borbála hajó Pancsovához érkezett, császári ellenőrök lepték meg, akik a török szökevény után érdeklődtek. Timár azonban mindenre volt felkészülve: rendelkezett a szükséges dokumentumokkal, és mivel a holttestet sem találták meg, a hatóságok nem tudták elkobozni a kincseket.

A Szent Borbála végzete

A Szent Borbála végzete drámai fordulatot vett, amikor a hajó egy úszó farönkre futott és elsüllyedt. Timár hősiesen cselekedett: kimentette a víz alól Timéa ezer aranyat tartalmazó ládikóját. A legénység ezt követően mentőcsónakokba szállt, és Komárom felé vette az irányt, hogy folytassák útjukat.

Timéa

Timár és fogadott lánya, Timéa megérkeztek Brazovics Athanáz komáromi rezidenciájára, ahol Brazovicsné Zófia asszony, lánya, Athalie, valamint Athalie jegyese, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodtak. A hír hallatán hamarosan megérkezett maga Brazovics úr is, aki befogadta Timéát, és felhatalmazást adott Timárnak, hogy emeltesse ki a Dunából a búzát és rendezzen belőle árverést.

A jó tanács

Egy jó tanács címszó alatt a történet folytatódik azzal, hogy Kacsuka főhadnagy meghívja Timárt lakására, és javaslatot tesz neki: vásárolja meg az egész búzakészletet, és gyártasson belőle – bár nem túl jó minőségű – kenyeret a három hétig Komáromban tartózkodó katonák számára.

A vörös félhold

A „Vörös félhold” című fejezetben Timár megveszi a búzát és megkezdi annak kiemelését a vízből. Azonban az esti munka során egy különleges, vörös félholdas jelzésű zsák kerül elő. Timár külön elviszi és megvizsgálja a zsák tartalmát, amelyből kibontva rengeteg drágakő, kincs és arany zúdul elő, ami igen nagy meglepetést okoz neki.

Az aranybánya

Az „Aranybánya” című részben Timár Mihály váratlan meggazdagodása éles figyelmet vált ki Brazovics Athanáznál. Timár, mint „jó” barátja, felvilágosítja Brazovicst Kacsuka úr javaslatáról, miszerint a katonáknak szánt kenyeret ő gyártatta. Ekkor Brazovics feljelentések sorozatát indítja Timár ellen, vádolva őt a katonák rossz minőségű, penészes kenyerének ellátásával. A vádak azonban hamarosan cáfolatot nyernek, és Timárt rehabilitálják, ellenpert nem indítva, amiért nagyra becsülik őt. Bécsi útja során, amikor megvásárolja a levetinci birtokot, nemesi címet is kap hozzá. Amikor pedig a vaskoronarenddel akarják kitüntetni, ő egy méltóbb jelöltet javasol, a pleszkováci esperes pópát.

Leánytréfa

A „Leánytréfa” című részben Athalie ráveszi Kacsuka Imrét, hogy udvaroljon Timéának, amit a lány komolyan vesz, és el is kezd készülni az esküvőre: tanulja a keresztény szokásokat és varrja az esküvői ruháját. Timár, aki szereti Timéát, rendszeresen látogatja a Brazovics-házat, bár Athalie-t inkább őt szánják a gazdagodó Mihálynak. Timéa tervezett házassága azonban végül nem jön létre, Mihály dühösen távozik a házból.

Ez is egy tréfa

„Ez is egy tréfa” címmel Timár meglepetést okozva kezd el szőlőbirtokokat vásárolni a Komárom melletti Monostori homokdombon, Fabula részvételével. Timár tudja, hogy a kormány hamarosan meg fogja vásárolni a területet egy vár építése céljából. Brazovics, a helyzetet kihasználva, minden pénzét és hitelét felhasználva kezd el vásárolni telkeket a környéken, de nem számít egy váratlan fordulatra…

A menyasszonyköntös

A Brazovics háznál drámai események zajlottak, amelyek végül esküvői tervek felbomlásához vezettek. Zófia asszony részletesen beszélt Timéának az ortodox esküvő szokásairól, mire a lány izgalomtól az éjszakát álmatlanul töltötte el, hiszen másnapra volt tervezve az ő és Kacsuka Imre főhadnagy esküvője. Reggel azonban váratlan fordulat következett: Timéa menyasszonyi ruháját Athalie viselte, és mindenki Athalie és Kacsuka egybekelésére készült.

A helyzetet súlyosbította, hogy ugyanezen a reggelen Brazovics Athanáz értesült arról, hogy a kormány nem azonnal, hanem csak húsz év múlva vásárolja fel az ő földjeit, míg Timár földjeit előbb megkapja. A hír halálos csapásként érte Brazovicset, aki még aznap elhunyt. Az esküvő így elmaradt, mivel a vőlegény nem kapta meg a várt százezer aranyforintos hozományt.

Timéa

A történet tovább bonyolódik, amikor Athalie éjszaka felkeresi Kacsukát legénylakásán, aki ígéri, hogy másnap elviszi gazdag belgrádi nagybátyjához, ám ígéretét nem tartja be. Közben Brazovics család vagyona árverésre kerül, amit Timár felvásárol, beleértve a családi házat is minden ingóságával. Ezt követően felajánlja a házat, és magát is Timéának, aki hálájából beleegyezik a házasságba. Timéa csupán annyit kér, hogy Zófia asszony és Athalie maradhassanak vele.

Ezek a fordulatos események nem csupán egy család, hanem egy egész közösség életét átformálták, miközben a politikai és társadalmi változások is tükröződnek a történetben.

A Senki szigete

Az alabástromszobor menyegzője

Timár és Timéa puritán, református esküvője megtörtént, jóval szerényebb körülmények között, mint ahogy azt Zófia asszony korábban festette. Az ünnepség során Timéa áttért a református vallásra, és a keresztségben Zsuzsánna nevet kapta. Azonban az esküvő után Timár rá kell, hogy döbbenjen: Timéa hűséges és engedelmes, de nem szerelmes belé.

A védördög

Timár egyre gyakrabban távolodik el otthonról, de váratlan időpontokban tér haza, mivel félti Timéát, különösen Athalie-tól. Egy alkalommal Athalie, a bosszúéhes nő, elmondja Timárnak, hogy Timéa nem boldog, mivel még mindig az ő egykori vőlegényét szereti, ami őt különösen boldoggá teszi.

Tavaszvirány

A családi feszültségek elől Timár visszavonul levetinci birtokára. Ott dönt úgy, hogy meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén. Megérkezésekor a szemet gyönyörködtető látvány fogadja: az egész sziget rózsába öltözött. Kiderül, hogy Terézáék rózsavizet főznek, amely folyamatba Timár is bekapcsolódik, segítve a szigetlakóknak ebben a tevékenységben.

A pók a rózsák között

A Senki szigetére újabb vendég érkezik Krisztyán Tódor személyében, aki most trieszti hajógyáros, signore Scaramelli faszállítójaként dolgozik. Krisztyán megfenyegeti Terézát, hogy ha nem kapja meg a sziget diófáit, bejelenti a sziget létezését a bécsi és az isztambuli kormánynál. Ekkor Timár felfedi, hogy ő kilencven évre kibérelte a szigetet mindkét kormánytól, és azt ingyen átadja Terézáéknak. Krisztyán fenyegetőzve távozik a helyszínről.

A világon kívül

A szigetlakók nem győznek hálálkodni Timárnak a nagylelkű gesztusért. Noémi bevallja szerelmét Mihály iránt, aki azonban hamarosan távoznia kell, így elhagyja a szigetet.

Tropicus Capricorni

A túlparton Krisztyán orvul megpróbálja megölni Timárt, de a merénylet sikertelenül zárul. Timár ezután felajánlja Krisztyánnak, hogy utazzon el az egyik hajóján Brazíliába, és irányítsa ottani új üzleti vállalkozását, amely liszt exportálásával foglalkozik. Krisztyán beleegyezik a tervbe és elutazik. Eközben Mihály levelet kap Timéától, amelyben az íróasztala kulcsait küldi el neki. Mihály ijedten gondolkodik el azon, hogy Timéa talán megtalálta édesapja kincseit az íróasztalban. Végül úgy dönt, hogy az üzleti ügyeket Timéára bízza, ő pedig visszatér a Senki szigetére.

Az édes otthon

Timár Mihály fél évig boldogan tölti idejét a Senki szigetén Noémi társaságában. Az időt hasznosan töltve, árvízelvezető csatornákat épít ki a szigeten. Az ősz közeledtével azonban honvágy fogja el, és úgy dönt, hogy visszatér, hogy személyesen irányíthassa gazdasági ügyeit.

A családi ékszer

Timár hazatérésekor a levetinci birtokára érkezik, ahol nagy meglepetésére feleségét, Timéát találja, aki nemcsak hogy folytatja férje üzleteit, hanem újabb tételekkel is bővíti azokat. Timár lenyűgözve csodálja felesége áldozatos hűségét és üzleti ügyességét. Amikor a tél közeledtével a pár visszatér Komáromba, Timár egy merész lépésre szánja el magát: átadja Timéának apja kincseit, úgy téve, mintha azokat törökországi utazása során szerezte volna. Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett minden kétséget eloszlat Timárban. Felesége így maradhat tudatlan a kincsek valódi eredetéről.

Noémi

Egy új vendég

Télen Timár gondoskodik gazdaságának ügyeiről, majd a tavasz beköszöntével sietve tér vissza a Senki szigetére, Noémihez. Megérkezésekor azonban szomorúan tapasztalja, hogy a tavalyi árvizek kárt tettek, és a szép nagy diófákat kiölték. A kunyhóban egy kisgyermeket talál a két nő, Teréza és Noémi társaságában. Teréza elmondja, hogy a gyermek egy itt elhunyt csempészlány fia. Timár azonnal megkedveli a kisfiút, és elhatározza, hogy a kidőlt diófákból házat épít neki. Az ősz közeledtével azonban ismét elhagyja a szigetet.

A faragóember

Orvosai tanácsára Timéát Athalie-val együtt Meránba küldi gyógyulni. Timár otthon marad, és egy faragóembert fogad, akivel együtt kezd el építeni egy mulatólakot a monostori birtokán. Saját kezével segíti a munkálatokat, hiszen a tapasztalatokra még szüksége lesz. Tavasszal ismét a Senki szigetén találja magát, ahol a helyiek gyanakvását úgy oszlatja el, hogy az asztalosszerszámait fegyverként mutatja be, így a szigetlakók szabadsághősnek tekintik.

Noémi

Timár a házépítési munkálatokat folytatja a szigeten, de hirtelen a tífusz (hagymáz) leteríti, és hetekig ágyban fekszik, míg Noémi gondosan ápolja. Amikor állapota kezd javulni, kiderül, hogy a kis Dódi torokgyíkban szenved, amely akkoriban gyógyíthatatlan betegség volt. A kisfiút a szigeten temetik el, sírja fölé rózsabokrot ültetnek. Ezt a szomorú hírt Mihálynak csak teljes felépülése után merik elmondani.

Melankólia

A Senki szigetéről visszatérve Timár állapota aggodalomra ad okot, környezete azonnal észreveszi betegségének súlyosságát és életveszélyes helyzetét. Orvosai sürgős pihenést javasolnak, így ő a Balaton-felvidéki kastélyába utazik. Itt hosszú, magányos töprengései során arra a következtetésre jut, hogy nem folytathatja tovább kettős életét, és először határozza el, hogy véget vet életének. Ezzel a szándékkal tavasszal ismét a Senki szigetére látogat.

Teréza

A szigetre érkezésekor Timár új életcélt talál, amikor ismét egy kisfiúval találkozik a kunyhóban, akit Teréza szerint szintén egy elhunyt csempészlány hagyott hátra. Timár ekkor folytatja a megkezdett házépítést, amit négy év múlva sikeresen befejez. Ebben az időben Teréza rossz hírt közöl vele: szívbetege és hamarosan el fog halni. Ezt követően Sándorovics esperes érkezik a szigetre, hogy meggyóntassa Terézát, de ő már kissé eltávolodott a vallástól. A helyzet feszültté válik, amikor a pap megpróbálja megtudni, ki lehet Noémi jövendőbelije, de Teréza lélekjelenléte oldja meg a helyzetet. Teréza nem sokkal később elhuny, és jelöletlen sírban helyezik örök nyugalomra a Senki szigetén.

Athalie

A kettétört kard

Hazatérése után Timár Mihályt Athalie arra kéri, tegyen úgy, mintha újra elutazna, majd bemutat neki egy titkos folyosót, ahonnan meghallgathatja Timéa és az őrnaggyá előléptetett Kacsuka Imre beszélgetését. A folyosón hallottak azonban teljesen más képet festenek: Kacsuka megvédte Timár becsületét egy párbajban egy csavargóval szemben, míg Timéa kijelenti, hogy ő a sírig hűséges lesz férjéhez. Timár megrendült és feldúlt állapotban távozik otthonról.

Az első veszteség

Timár Rác utcai otthonában kezdi átolvasni felhalmozódott postáját, és egy levélből megtudja, hogy a korábban Brazíliába küldött Krisztyán Tódor megcsalta és meglopta őt, ezért tizenöt év gályarabságra ítélték, ahonnan később megszökött. E hírek hatására Timár úgy dönt, hogy elhagyja a várost.

A jég

Elkerülve a nyilvánosságot, Timár gyalog indul át a befagyott Dunán, de köd száll le, és csak közel kilenc órás gyaloglás után éri el a túlpartot. Itt kocsit fogad, és a balatoni kastélyába utazik. A Balatonon helyi halászok, Galambos mester vezetésével, jégbe vájt lyukon keresztül gazdag fogást érnek el. Timár a helyiekkel együtt ünnepel, majd megírja utolsó levelét Timéának, amely mellé egy kis halat is csomagol, mint jelképes ajándékot.

A rém

Egy váratlan és feszült estén Timár Mihály kastélyában pihen, amikor Krisztyán Tódor tűnik fel, aki már nem az az ember, akivel utoljára találkoztak. Mihályra puskát szegezve meséli el brazíliai viszontagságait: tízmillió reist lopott el, de elkapták és gályarabságra ítélték. A börtönben találkozott apjával, akitől megtudta, hogy az egykori megbízója, aki miatt korábban szökevény basát követte, éppen Timár volt. Apja szerint Timár az, aki hajdanán figyelmeztette a kincstárnokot, hogy életveszélyben van. Krisztyán ebből azt a következtetést vonta le, hogy Timár megölte a basát és elrabolta annak kincseit. A börtönben apja meghalt, Krisztyán pedig két társával megszökött. Most Timárt fenyegeti, hogy ha nem kap menedéket a Senki szigetén Noémival együtt, feladja őt az osztrák és a török kormánynak, valamint Timéának és Noéminek is. A konfrontáció hevében Mihály kilöki Krisztyánt az ajtón, de nem öli meg; már beletörődött sorsába.

Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?

A következő napokban Timár ismét öngyilkosságot fontolgat, ezért a Balatonhoz megy, hogy belefojtsa magát a tó vizébe. Amikor azonban odaér, egy holttest úszik fel a víz felszínére, Krisztyán Tódoré.

Ki jön?

Timár a tragikus események után a Senki szigetére látogat, hogy Noémivel találkozzon. Érkezésekor a hálás Almira kutya, aki korábban Krisztyán lövéséből sérült meg, utolsó erejével üdvözli, majd elpusztul. Timár megígéri, hogy soha többé nem hagyja el Noémiéket, jelét adva új kezdetnek és elkötelezettségének a szigeti élet mellett.

A hulla

Tavasszal a Balaton olvadó jegei között a helyi halászok egy hullát találtak, amit sokan Timár Mihálynak vélték. Azonban a holttest Krisztyán Tódoré volt, akit a legnagyobb tisztességgel és kitüntetésekkel — köztük a magyar Szent István-renddel, az olasz Szent Móric-renddel és a brazil Annunziata-renddel — temettek el a Levetinczy család saját sírboltjában.

Zófi asszony

Zófia asszony meglátogatta Kacsuka úrat, akihez tanácsot adott: ideje megtörni a hosszú gyászt, és megnyernie Timéa, a még mindig szerelmes nő szívét. Ezzel a lépéssel Zófia célja az volt, hogy Athalie-t is végre férjhez adhassa, mivel már nem bírja tovább a feszült légkört a háznál.

Dódi levele

Timár tanítgatja Dódit, a fiatal fiút, többek között az írásra is. Egy nap rádöbben, hogy Timéa nagy veszélyben lehet az ellenséges Athalie miatt. Mivel más nem írhatna biztonságosan hazai levelet, Timár megkéri Dódit, hogy írjon Timéának a rejtekfolyosóról, amely az asszony szobájába nyílik.

Te ügyetlen!…

A régi jelenet újra megismétlődik, csak most a szerepek felcserélődnek. Timéa elhatározza, hogy meghívja Kacsuka Imrét névnapi báljára, ahol kezét nyújtja neki. Nem telik el fél év, és már az esküvőre készülődnek a háznál, ahol most Athalie öltözteti Timéát a menyasszonyi ruhába, és ő szúrja meg a menyasszony fejét a hajtűvel.

Athalja

Az esküvő előtti utolsó éjszakán Athalie álomport kever a cselédség italába, melynek következtében, Zófia asszony kivételével, mindenki mély álomba merül. Athalie a rejtekfolyosón lesben áll, és miután az őrnagy, Kacsuka Imre távozik, megpróbálja megtámadni Timéát az emlékül kapott karddal, amellyel korábban Krisztyán ellen vívott. Bár a támadás nem halálos, a zajra Zófia asszony felriad és segítségért kiált. Athalie menekülés közben lelepleződik, Timéa pedig elájul. Athaliet később saját szobájában találják meg, alvást színlelve.

Az utolsó tőrdöfés

Athalie ellen bírósági eljárás indul, de kézzelfogható bizonyíték híján minden vádat tagad. Timéa nem hajlandó terhelő vallomást tenni ellene. Az esküvői készülődés során Kacsuka őrnagy olvassa fel a gratuláló leveleket, amikor Dódi levelével ráébred a rejtekfolyosó létezésére, ahol megtalálja a bűnjeleket: a véres kardot és ruhákat. Timéa felépülése után megtartják az esküvőt, de a bíróságon szembesítésre kerül sor. Athalie végül elítéltetik, de az utolsó szavakkal még egy sebet ejt Timéa szívén: elárulja, hogy a rejtekajtóról csak ő és Timár tudott, tehát Timéa előző férje, Timár még életben kell hogy legyen.

A márianostrai nő

Negyven év telt el azóta, hogy Athalie börtönbe került, és ez idő alatt sosem kért kegyelmet. Sőt, kijelentette, hogy ha szabadlábra helyeznék, azonnal megölné Timéát, noha az a nő már rég elhunyt és Levetincen temették el, távol esve attól, hogy Krisztyán Tódor, apja halálának egyik okozója mellett nyugodjon.

A Senki

Negyven évvel később egy író és barátja ellátogatnak a Senki szigetére, ahol most egy békés kis kolónia él. A sziget lakossága, körülbelül negyven fő, két ember leszármazottai. Egy körülbelül negyven év körüli férfi, Deodát fogadja őket, aki egy faházhoz vezeti a látogatókat. Itt élnek az „öregek”, azaz a sziget idősebb lakói. Az egyik idős férfi üdvözli őket, és megkéri az írót, hogy örökítse meg történetüket: ő maga „odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy világot, ahol szeretik.” A szigetlakók a régi bérleti szerződés értelmében még körülbelül ötven évig élhetnek békében a Senki szigetén.