Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma olvasónapló * Olvasónaplóm

Szereplők:

Mikszáth Kálmán, író

gróf Pongrácz Károly, képviselő és tábornok
Dugali bácsi, görög
gróf Pongrácz István, nedeci várúr
Sztrelnyik Matykó, gbelai javasember
Forget, nyugalmazott császári királyi őrnagy
Donna Estella, cirkuszi trapéztáncos
Pamutkay János, nedeci tiszttartó
Holub Mihály, nedeci udvari káplán
Kovács János, nedeci várnagy
Pruzsinszky Szaniszló (Tarcsay László), nedeci    lengyel
Bakra Ferenc, nedeci íródeák
Ancsura, podzámeki parasztasszony
báró Behenczy Pál, krivánkai várúr
báró Behenczy Károly, a várúr fia
Rozsákné, krivánkai gazdasszony
Melitorisz Pál, gbelai pap
Matykó, nedeci lovász
Makovnyik József, nedeci káplár
Szurina Pál, nedeci őrmester
Komár György, nedeci káplár
Korenyák, nedeci toronyőr
Mravák Mátyás, nedeci zászlóvivő
Kral Demeter, nedeci katona
Szlimak János, nedeci katona
Barinka Gyuro, nedeci katona
Kovács Pál, nedeci katona
Kontopek András, nedeci katona
Trnowszky, zsolnai vaskereskedő
Trnowszky Péter, zsolnai    viaszkereskedő
Trnowszky György, zsolnai orvos
Trnowszky (Tarnóczy) Gáspár, zsolnai juhpásztor
Trnowszky Apollónia, György lánya
Blázy Miklós, zsolnai bíró
Domák Mihály, eretnek
Klivényi József, zsolnai írnok
Klivényi Józsefné Zsuzsanna
Gongoly, zsolnai cigány
Szabó Pál, debreceni nevelő
Trnowszky Miloszláv (Tarnóczy Emil), zsolnai    ügyvéd
Skultéty kisasszony, társalkodóné
Kubikné, zsolnai parasztasszony
Szmialovszky Antal, színész
Kalina György, színész
Rebernyik János, zsolnai hajdú
Hrubcso Pál, zsolnai toronyőr
Jágovics Bogdán, zsolnai    kocsmáros
Lengeffy Elemér (Nawratil Samu), színigazgató
Katharina, Lengeffy felesége
Krizsán Katalin, nedeci szolgálólány
Sztercso Miklós, nedeci kozák
Rátky Pál, nedeci apród
Jutka, nedeci cseléd
Kotlányi Sámuel, trencséni szabó
Ordódy, huszártiszt
Breke Nep. János, budetini katonaorvos
Matinák János, zsolnai városi tanácsos
Malinákné
Kurka, zsolnai ügyvéd
Flóris János, zsolnai ügyvéd
Vakarcs, budetini honvéd
Brüll Ármin, vágújhelyi zsidó
Zubek Andrásné, privodai dajka
Limpa Valerius, zsolnai szabó
Matyej György, lapusnyai asztalos
Starvich báró
Vereczkey Pálné Motesiczky Erzsébet

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma olvasónapló röviden

Mikszáth Kálmán ‘A Beszterce ostroma’ című műve kiemelkedik magyar irodalmi életművéből, mint egyik legizgalmasabb és legkedveltebb alkotása. A regény középpontjában egy különleges és felejthetetlen karakter, Pongrácz István gróf áll, aki a felvidéki nemesség Don Quijote-jaként tűnik fel. A történet két párhuzamosan futó eseménysorral bontakozik ki, amelyek a könyv közepén találkoznak, így adva új lendületet a narratívának. Miközben a háttérben egy szerelmi történet is kibontakozik, a fő cselekmény Pongrácz gróf extravagáns és régimódi életvitelét helyezi előtérbe. Bár a 19. századi környezetben játszódik, a gróf mintha középkori várúrként élne: várát hagyományosan tartja fenn, és életét a harc és a szolgálat szellemében formálja meg, ahol csupán az erőszak jogának van helye.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma olvasónapló

1. Estella

A ‘Beszterce ostroma’ című regény első részében bevezetésre kerül a Nedec vára és annak ura, Pongrácz István gróf. Az idősebb grófot teljesen leköti a katonai életmód; sosem vette feleségül, helyette hatszáz forintért vásárolt magának egy cirkuszi komédiásnőt, Estellát, akit „várúrnőként” tart.

Pongrácz gróf nap mint nap adakozik a várába özönlő szegényeknek, gyerekeknek és léhűtőknek. Behenczy Károly, egy nemesi család sarja, orvosi tanulmányai után Nedec várában talál szolgálatot, előbb várorvosként, majd később előkóstolóként tevékenykedik.

Egy alkalommal Estellának udvarol, amiért a gróf börtönbe veteti. Estella azonban furfangosan kiszabadítja Behenczyt, és a kettő együtt Besztercebányára menekül. Amikor Beszterce városa megtagadja, hogy kiadja őket, Pongrácz István haderejével ostrom alá veszi a várost.

2. Kedélyes atyafiak

A ‘Beszterce ostroma’ regény második cselekményszálában a Zsolnán élő Trnowszky család életébe nyerhetünk bepillantást. A család főszereplői a három testvér: György, Gáspár és Péter. György, aki orvosként dolgozott, szegény sorsra jutott és így is hunyt el, maga után hagyva árván lányát, Apollóniát.

A gyermek gyámsága körüli viták során a két testvér, Gáspár és Péter összeveszik, és végül Apollónia egy harmadik fél, Klivényi József írnok gondjaira kerül, ahol dolgoznia kell. Egy véletlen találkozás során azonban a lány nagybátyja felfigyel Apollónia szépségére és elhatározza, hogy ő maga is gondoskodni kíván róla.

Ezt követően a két testvér között újabb vita bontakozik ki, mindketten magukhoz vennék a lányt. Megállapodnak, hogy Apollónia felváltva él majd egyikük, majd másikuk családjával. Mindkét fél igyekszik minél többet nyújtani neki, még taníttatni is kezdik.

A történet tovább bonyolódik, amikor Gáspár fia, Miloszláv beleszeret Apollóniába. A lány azonban a sok megpróbáltatás után visszakerül az írnokhoz, és az élete nehézségei miatt öngyilkosságot fontolgat, ám végül ájultan találják meg a Vág partján.

3. A túsz

Amint Pongrácz István gróf és fegyveresei Zsolnán haladnak át, egy váratlan esemény keresztezi útjukat, amely kapcsolódik Apollónia, a helyi árva lány sorsához. A gróf a város polgármesterének, egyben jó barátjának vendégeként tölti a napot, miközben zsolnai előkelőségek és a gróf emberei összefognak, hogy megakadályozzák Beszterce megtámadását.

Tervük szerint a besztercei polgárok behódolását színlelik, és Estella helyett egy túszt, Apolkát küldenek a grófnak. A színjáték sikeresen meggyőzi István grófot, aki így túsza, Apolka társaságában hazatér.

A különleges kapcsolat, ami a gróf és Apolka között kialakul, mély érzelmeket szül. Apolka megszereti a grófot, aki viszontozza érzéseit és mindent megad neki. Amikor a gróf betegen fekszik, Apolka imádkozik érte, és ezek az imák eljutnak a gróf fülébe, aki ráébred, hogy szeretet övezi.

Ennek hatására a gróf a nemesi cím átadását kezdeményezi Apolkának, ám ekkor történik egy váratlan fordulat. Emil, azaz fiatalkori nevén Miloszláv megérkezik, és bevallja a grófnak szerelmét Apolkához. A gróf reakciója drasztikus: börtönbe veteti Emil/Miloszlávot.

4. Az éj

A helyi közösséget megrázza a hír: István gróf börtönébe került az ügyvéd. Bár végül kimenekítik, a gróf egyre zavarodottabb viselkedése okoz gondot, melyre megoldást nem találnak. A várába érkezőket nem fogadja, a követségeket tojásdobálással zavarja el, máskor pedig bikákat uszít rájuk.

A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor kiderül, hogy Apolka valóban szerelmes Emilbe. A gróf életereje hanyatlik, miközben hír érkezik, hogy Miloszláv Estellát elnyerte.

Egy újabb cselszövés keretében megismétlik a tervet: Beszterce állítólag átadja a keresett személyt a grófnak, Apolka visszaszerzése érdekében. Az átadás napján azonban István gróf megmérgezi magát. Utolsó kívánsága szerint azt kéri, hogy az előre elkészített, lova számára is kialakított koporsóban temessék el, miután halála napján lelövette állatát. A grófot tisztelettel eltemetik, ám nem lovával együtt, hanem egyedül, ősei mellé helyezik nyugalomra.

A történet végén Apolka és Emil összeházasodnak, megpecsételve ezzel a családi és személyes drámák sorozatát.