Moliére: A fösvény olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Színhely: Párizs

Szereplők:

Harpagon, Cléante és Eliz apja, szerelmes Mariane-ba
Cléante, Marianna szerelmese
Eliz, Valér szerelmese
Valér, Anzelm fia
Anzelm, Valér és Marianna apja
Fruzsina, házasságszervező
Simon, pénzközvetítő
Jakab, kocsis és szakács
Fecske, Cléante inasa

Moliére: A fösvény olvasónapló röviden

Valér, Harpagon szolgája, és Eliz titokban egymásba szerelmesek, ahogyan Cléante és Marianna is. Egy nap azonban a fukar Harpagon közli, hogy meg akarja nősülni Mariannát, mert a lány nagy hozományt hoz. Eközben azt tervezi, hogy Elizt Anzelm úrhoz adja feleségül, aki azonban ellenáll. Cléante kétségbeesésében kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvegye Mariannát. A kölcsönadót Harpagonban találja meg, aki rájön fia szándékára. Közben Fruzsina Harpagonnál jár, hogy Marianna erényeit ecsetelje neki és megbeszélnek egy találkozót vele. Fruzsina felkeresi Mariannát, hogy az előkészületeket megtegye, és rádöbben, hogy a lány retteg Harpagontól és Cléantét szereti, amit a találkozón is megerősítenek.

Harpagon is figyelmes lesz fia gyanús magatartására Mariannával kapcsolatban. Vita kezdődik közöttük, mire Cléante felfedi szándékait, és apja kitagadja. Fecske felfedezi Harpagon pénzesládáját, ami őrjöngő dühöt vált ki belőle. Ekkor a csendbiztos és az írnok Jakab kíséretében érkeznek, ahol Harpagon Valért tartja a tolvajnak és feljelenti. Valér a helyzetet félreértve bevallja, hogy szerelmes Elizbe, mire Harpagon rablással és becstelenséggel vádolja. Ekkor megérkezik Anzelm úr, aki látogatóban jött. Valér végül felfedi gazdag voltát és azt, hogy csak Eliz kedvéért lett inas, miután apját elvesztette egy tengeri viharban, aki ráadásul megmentette a lányt is. Az utolsó jelenetben kiderül, hogy Anzelm úr Valér apja, aki beleegyezik a házasságukba. Cléante és Marianna, valamint Valér és Eliz boldogan összeházasodnak, Harpagon pedig visszakapja pénzesládáját.

Moliére: A fösvény olvasónapló felvonásonként

Első felvonás

Valér, aki Harpagon szolgájaként dolgozik, szerelmes a gazdája lányába, Elizbe. Valér, hogy elnyerje szerelme apjának támogatását, próbál úgy viselkedni, hogy természete és viselkedése egyre inkább Harpagonéra hasonlítson. Reméli, hogy ha sikerül megtalálnia rég elveszettnek hitt szüleit, Harpagon is kedvezőbben áll majd hozzá, és ha szükséges, maga is hozzájárul a kutatáshoz. Eliz viszont arra kéri, maradjon mellette, és inkább apja tetszését próbálja megnyerni.

Valér elmeséli, mennyire ügyeskednie és hízelegnie kellett, hogy bekerüljön Harpagon szolgálatába, és mennyire álcázza magát, hogy apja kedvében járjon. Úgy véli, az emberek megnyerésének legjobb módja, ha tükörként viselkedünk előttük, és visszhangozzuk az elveiket. Bár ez az őszinteséggel ellentétes, Valér szerint ez az egyetlen út a cél eléréséhez.

Eliz arra ösztönzi Valért, hogy ne csak apját, de bátyját, Cléantét is igyekezzen megnyerni. Valér azonban úgy látja, hogy a két férfi természete annyira különbözik, hogy egyszerre mindkettőjüket megnyerni kihívást jelent. Elizt arra kéri, próbáljon meg beszélni bátyjával, de szerelmükről csak a legszükségesebbeket árulja el. Cléante közben beleszeret a szomszédba költözött Mariannába, aki anyagilag nehéz helyzetben van, és apja sem tud segíteni.

Harpagon, aki betegesen félti a pénzét és csak az anyagiakat tartja szem előtt, alacsony bérért dolgoztatja cselédeit. Amikor a gyerekeivel beszél, Cléante azt hiszi, apja neki szánja Mariannát, de Harpagon valójában maga akarja feleségül venni a lányt. Harpagon Elizt egy gazdag idős úrhoz, Anzelm urhoz akarja férjhez adni, akihez a lány még aznap este menni készül, de kétségbeesetten tiltakozik.

Végül Eliz azt javasolja, hogy Valér legyen az ügyükben döntőbíró, remélve, hogy szerelme segíteni fog. Valér azonban, hogy ne bőszítse fel Harpagont, színleg az öregúr mellett dönt, bár megígéri Eliznek, hogy megakadályozza az esküvőt, és kitalál valami megoldást.

Második felvonás

Cléante, sürgős pénzszüksélete miatt, apja szolgáját, Fecskét bízza meg azzal, hogy szerezzen neki kölcsönt valakitől. Fecske magas uzsorakamat mellett jut pénzhez a fiatalember számára, amit azzal súlyosbít, hogy ezer frank értékben értéktelen tárgyakat is rákényszerít. A kölcsönügyletet egy közvetítő, Simon segítségével bonyolítják le, aki Harpagont tájékoztatja, hogy a fiatalembernek égetően szüksége van a pénzre, így a kölcsönadó bármilyen feltételt szabhat. Az igazi meglepetés akkor érkezik, amikor kiderül, hogy az uzsorás maga Harpagon, a kölcsönt kérő pedig a saját fia, Cléante. Apa és fia heves vita kezdődik közöttük, vádaskodásba fulladva.

Harpagon egy házasságszerzővel, Fruzinával találkozik, akit Fecske előzetesen figyelmeztet, hogy ne várjon anyagi előnyöket a kapzsi Harpagontól. Fruzsina azonban ügyesen bánik a szavakkal, dicséri és hízeleg Harpagonnak. Megállapodnak, hogy Marianna, akit Elizzel együtt a vásárba kísérnek, délután részt vesz a vacsorán. Harpagon aggodalmát fejezi ki, mivel a lány nem rendelkezik hozománnyal, de Fruzsina megnyugtatja őt, állítva, hogy a lány évi tizenkétezer frank jövedelmet hozhat, hiszen takarékos életmódot folytat. Harpagon öregségétől is tart a fiatal lányhoz, de Fruzsina itt is megnyugtatja, mondván, a lány az idősebb férfiakat részesíti előnyben, sőt, nemrég elutasított egy gazdag kérőt, mert csak ötvennégy éves volt. Fruzsina minden ügyessége ellenére sem képes egy fillért is kicsikarni Harpagonból

Harmadik felvonás

Harpagon, akit rendkívüli takarékossága jellemez, szigorú előkészületeket tesz a közelgő vacsorára. Olyan szűkös költségvetést szabott, hogy szakácsa helyett Valér veszi át az irányítást a konyhán. Valér, Harpagon teljes támogatásával, meg van győződve arról, hogy minimális költséggel is lehet vacsorát készíteni tíz főre. A menü egyszerű, zsíros szárazbab-főzelékből és marhadarálékból áll, melyet gesztenyével körítve tálalnak. A személyzetnek sem szükséges új ruházatot biztosítani, elég a ruhákon lévő lyukakat és foltokat eltakarni. A bor felszolgálását is megkérdőjelezi, azt javasolja, hogy csak akkor töltsenek, ha a vendég már többször kéri, és ekkor is hígítva vízzel.

Valér, aki a szolgálók között Jakabot is megpróbálja maga mellé állítani, közeledni igyekszik hozzá. Eközben Marianna aggódva várja a találkozást Harpagonnal. Fruzsina szerint egy gazdag, öreg férj jobb választás lehet egy szegény, fiatalnál, hiszen egy idősebb férj esetében hamarabb özvegy lehet a feleség, aki ezután már szabadon választhatja meg szerelmét. Marianna azonban megdöbben Harpagon látványától. Amikor találkozik Harpagon gyermekeivel, bármi kritikát fogalmaz meg Harpagonról, Fruzsina úgy adja tovább, mintha a lány dicsérné a férfit.

Cléante furcsa mód üdvözli apja jövendőbelijét, kijelenti, hogy bármit inkább kívánna, mint hogy Marianna a mostohaanyja legyen. Harpagon felháborodik fia goromba modorán, de a lány nem veszi sértésnek, és biztosítja Cléantet, hogy megérti őt, és ha lehetne, sosem vállalná el őt mostohafiának. A fiatalok így, Harpagon tudta nélkül, szerelmükről biztosítják egymást.

Cléante magatartásán változtat, elbűvölően kedves lesz Mariannához. Mivel Harpagon nem gondoskodott a vendégekről, Cléante drága csemegéket rendel a fűszerestől, és még apja drága gyűrűjét is lehúzza a kezéről, amit apja nevében ajándékoz a lánynak. Apja fia viselkedésétől majdnem agyvérzést kap. Amikor egy vendég érkezik pénzügyi ügyekkel, Harpagon azonnal távozik, a házigazdai feladatokat fia gondjaira bízza és utasítja Valért, hogy figyeljen oda, hogy minél több ételt lehessen visszaküldeni a fűszereshez.

Negyedik felvonás

Fruzsinának elárulják, hogy Cléante és Marianna szerelmesek egymásba, amire az asszony kifejezi csalódottságát, hogy nem avatták be korábban, mert talán tudott volna segíteni a helyzeten. Marianna úgy érzi, minden remény elveszett, tehetetlen a helyzetben. Fruzsina szerint az egyetlen lehetséges megoldás az lehetne, ha Harpagon mondana le az esküvőről. Ehhez egy idős hölgyet kellene találni, akit gazdag grófnőnek állítanának be Harpagon előtt, aki állítólag olyan mélyen szerelmes lett volna Harpagonba, hogy készen állna minden vagyonát ráruházni, ha feleségül veheti. Fruzsina egyik ismerősét tartja megfelelő jelöltnek erre a szerepre. Mariannának csupán annyi a dolga, hogy meggyőzze az édesanyját a tervről.

Amikor Harpagon fia, Cléante véleményét kéri ki Mariannáról, Cléante rosszat mond róla, hogy ezzel eltántorítsa apját az esküvőtől. Harpagon sajnálkozik, hiszen eredetileg a fiához szánta a lányt, de Cléante hirtelen visszakozik és elmondja, hogy már többször találkozott a lánnyal, és úgy véli, hogy a lány is viszonozza az érzelmeit. Harpagon ekkor felfedi, hogy csak próbára tette fiát, és valójában nem tervezi lemondani a lányról. Cléante dühösen reagál apja csapdájára és közli, hogy soha nem mond le Mariannáról. Egy heves vita bontakozik ki közöttük, amit Jakab próbál szétválasztani, külön terelve őket a szobában, és közvetít közöttük. Jakab különböző üzeneteket visz át apának és fiúnak, de amikor újra találkoznak, kiderül az igazság. Harpagon haragjában kitagadja fiát és megátkozza.

Közben Fecske megtalálja Harpagon elásott kincsteli ládáját, amiről értesíti Cléantet is. Harpagon kétségbeesetten szembesül ládája eltűnésével, és pánikszerűen keresi. Teljesen zavarodottan futkos a kertben, kiabálva, hogy tolvajt, gyilkost és igazságot. Önmagával is összekeveredik a zűrzavarban, majd felkiált, hogy meggyilkolták, ellopták a pénzét. Harpagon aztán elhatározza, hogy feljelenti az egész házat, beleértve a cselédeket, a fiát, a lányát és még saját magát is, ha szükséges. Esküszik, hogy mindenkit felköttet, és ha nem találják meg a pénzét, végül magát is felakasztja.

Ötödik felvonás

Harpagon a város teljes lezárását követeli a csendbiztostól, hogy megtalálják az ellopott tízezer aranytallérját. Ekkor bukkan fel Jakab, aki eddig nem is tudott a ládikó eltűnéséről, de ezt a helyzetet kihasználva Valért vádolja meg az eltűnéssel. Amikor Valér megjelenik, Harpagon rátámad, vádolva őt a bizalmának visszaélésével és háza megsértésével. Valér beismeri, hogy szerelmes Elizbe, de tagadja, hogy visszaélt volna Harpagon bizalmával. A félreértések sorozata folytatódik: Harpagon azt hiszi, hogy Valér ellopta a pénzét, Valér pedig azt gondolja, hogy Harpagon a lánya szerelmével vádolja őt.

A helyzet tovább bonyolódik, amikor megérkezik Eliz kérője, Anzelm úr, valamint Marianna, a csendbiztos, Fruzsina, Jakab és az írnok is jelen vannak. Valér elmondja, hogy édesapja Dom Thomas d’Alburcy, akit Nápolyban tiszteltek és ismertek. Anzelm úr azonban ezt nem hiszi el, mivel úgy tudja, hogy Valér apja hajótörésben vesztette életét. Valér bebizonyítja, hogy ő a hajótörésből kimenekült fiú, akit egy hajóskapitány nevelt fel. Ezt egy rubingyűrűvel és egy agát karpereccel igazolja, amelyeket szülei adtak neki.

Ebben a pillanatban Anzelm úr felismeri, hogy ő maga Dom Thomas d’Alburcy, Marianna és Valér édesapja. Harpagon ekkor követeli pénzét Anzelmtől, arra hivatkozva, hogy ha Valér a fia, akkor térítse meg a károkat, amelyeket fia okozott. Cléante javaslatot tesz, hogy ha hozzáadhatja Mariannát, akkor visszaadja a ládikót. Harpagon végül beleegyezik a házasságokba azzal a feltétellel, hogy Anzelm úr állja a költségeket, továbbá kap egy új ruhát, a gyerekeinek pedig nem kell hozományt adni, és a csendbiztos díját is Anzelm úr fizeti.