Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 3 * Olvasónaplóm

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 3

Szereplők:

Gergő, egy szegény család egyik gyermeke

Jano bácsi, a tót játékárus, akitől a körtemuzsikát kapja Gergő
Gergő édesanyja
Márton, Gergő édesapja, szűcs (bőrvarró)
Titulász doktor
Marika, a húga, aki baba korában meghal
Bordács keresztanya, keresztapa
Messzi Gyurka, az öreg csősz, Mitvisz, a pulija
bűbájos Küsmödi Kelemen/Maksus árus, unokája, Pálistók Peti, a kis bice-bóca
Túri bíróék, azok fia
kenyérsütögető asszonyék
Kese kalaposék
Sánta bognárék
Holló asztalosék
Mitetszik boltosék
Nekopogi kovácsék
Báró cigányék, hat fiuk: Nácika, a legidősebb, Marcsóka, a legkisebb
Gáspár apó, harangozó
Ábel pandúr
Csorbóka úr, könyv- és mézeskalács-kereskedő
Malvinka, „ködmöntündér” kisruha-varrónő nénike és macskája, Pajtás, öreg kanárija
tanító úr
Cötkény varga, fia, Gáborka
nagy Cintula, Tarán Laci, Veszkény Gyuszi, Pipitér Gazsi, Gergő osztálytársai
Matókné, Fajki bácsi, Támadi bácsi, Vízhányóné, Nebula bácsi, piaci árusok
Habók Fügedi, toronyőr
Péter apó, bányász, Küsmödi egykori bányásztársa

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 3.

Az utolsó öltés

Lassan készül a ködmön, Gergő alig bírja kivárni. Addig egyre azt keresi, hol láthat tündért, mígnem apja felvilágosítja: a tündérek az emberek szívében laknak. Ezután Gergő szorosan apja lábánál várja az utolsó öltést.

A ködmön készül, egyre szebb lesz, a szülők közösen dolgoznak rajta. Apja végül kimondja a várva várt mondatot: ez lesz az utolsó öltés. Gergő behívja anyját, és látják: édesapa meghalt – szívszélhűdés, mondja Titulász doktor. De Gergő tudja: apja tündére szívéből a ködmönbe költözött.

Apám (vers)

Az öreg szűcs immár a temetőben nyugszik. Én is sokszor emlékezem rá, immár deresedő fejemmel is, az utolsó napra, mikor örökre elaludt.

A szél halkan sírdogál, vele üzen édesapám, de elérkezett a tél, havas a temető, öreg subaként borítja a sírt. Az öreg szűcs immár nem panaszkodik: szépeket álmodik már örökké.

Megy a ködmön világgá

Bordás keresztapa Márton temetésének napján felajánlja Gergő édesanyjának, hogy magukhoz veszi Gergőt. Mivel a keresztszülőknek van mit tejbe aprítaniuk a Bordács-szőlősben, édesanyja nagy nehezen átengedi neki a fiát.

Gergő eleinte lelkes, mert azt reméli, jól fogják tartani. De a keresztszülők éheztetik, miközben dolgoztatják, rosszabb a helyzete, mint otthon. Este kihallgatja, ahogy Bordácsék örülnek, milyen jó vásárt csináltak vele, megspórolva a béres fizetését. Mikor azt hallja, hogy már a szép ködmönére is fáj a foga, az éjjeli sötétben hazaszökik. Úgy dönt: inasnak fog állni.

Csontos Szigfrid

Édesanyja boldog, hogy otthon van, de nem örül annak, hogy Gergő inas szeretne lenni. Azért Gergő kedvéért elmennek Kese kalaposhoz, hátha felveszi őt. Ám a kalapos inkább tanítványt szeretne inas helyett. A kovácsnál sem járnak sikerrel, mert nem elég erős. Végül Csorbóka úr, a könyv- és mézeskalácsárus fogadja fel Gergőt, aki boldog, hogy rengeteg könyv között lehet.

Második héten már egyedül viszi a boltot. A Csontos Szigfrid-del kezdi az olvasást – amikor betoppan egy kisfiú, és éppen azt akarja megvenni. Ezért a könyv helyett inkább egy mézeskalácsot ajándékoz neki. Több sem kell a többi fiúnak: sorra kopogtatnak a könyvért – mindegyik megkapja az ingyencsemegét. Nemsokára Csorbóka úr visszatér, és véget vet a potyázásnak, ami egyúttal Gergő inaskarrierjének végét is jelenti.

Malvinka

Gergő megijed, hogy amiért hazudott a könyvről, megnőttek a fülei, de Malvinka, egy nénike megvigasztalja, és estére hazaviszi magához. Gergő azt hiszi, tündér (a ködmöné), de megijed a vas-ujjától, amiről később kiderül: gyűszű, mert Malvinka apró ruhákat varr. A néne jól megeteti libamájjal a macskáját és Gergőt, majd lefekteti, ködmönével betakarva.