Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 2 * Olvasónaplóm

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 2

Szereplők:

Gergő, egy szegény család egyik gyermeke

Jano bácsi, a tót játékárus, akitől a körtemuzsikát kapja Gergő
Gergő édesanyja
Márton, Gergő édesapja, szűcs (bőrvarró)
Titulász doktor
Marika, a húga, aki baba korában meghal
Bordács keresztanya, keresztapa
Messzi Gyurka, az öreg csősz, Mitvisz, a pulija
bűbájos Küsmödi Kelemen/Maksus árus, unokája, Pálistók Peti, a kis bice-bóca
Túri bíróék, azok fia
kenyérsütögető asszonyék
Kese kalaposék
Sánta bognárék
Holló asztalosék
Mitetszik boltosék
Nekopogi kovácsék
Báró cigányék, hat fiuk: Nácika, a legidősebb, Marcsóka, a legkisebb
Gáspár apó, harangozó
Ábel pandúr
Csorbóka úr, könyv- és mézeskalács-kereskedő
Malvinka, „ködmöntündér” kisruha-varrónő nénike és macskája, Pajtás, öreg kanárija
tanító úr
Cötkény varga, fia, Gáborka
nagy Cintula, Tarán Laci, Veszkény Gyuszi, Pipitér Gazsi, Gergő osztálytársai
Matókné, Fajki bácsi, Támadi bácsi, Vízhányóné, Nebula bácsi, piaci árusok
Habók Fügedi, toronyőr
Péter apó, bányász, Küsmödi egykori bányásztársa

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 2

Az ősök kincse

A gyors felgyógyulást Gergő szülei nagy „lakomával” ünnepelnék: sült tök, hajas krumpli – sőt, még egy kirántott galambfióka is. Ám szerencsétlenségükre éppen ekkor toppan be bűbájos Küsmödi, akinek megbabonázó erejétől mindenki fél, és eleszi Gergő elől a finom falatokat.

Küsmödi valójában azért látogatta meg őket, mert Gergő apja állítólag bárócsaládból származik, és meg akarja kaparintani az ősei elásott kincsét. Ám Márton szűcs nem hisz a javas embernek: egy üres vászonzacskóval bocsátja útjára, „hogy abba tegye a téglából varázsolt aranyakat”.

A sarkantyús csizma

Ám Gergő képzeletét elragadja a „megbárósítás”; álmai lidérce is erre csábítja. Így jut eszébe a Túri bíró fiának sarkantyús csizmája, és hirtelen ellenállhatatlan vágyat érez, hogy neki is legyen.

Édesapjától is inkább ezt kéri ábécés könyv helyett, aki ad is neki egyet, azzal a feltétellel, hogy mindig viselnie kell. Eleinte boldog is benne, majd rá kell ébrednie, hogy a mindennapi életben inkább nyűg a sarkantyús csizma. Szerencsére kapálás közben kihasítja a csizmáját. Gergő így tanulja meg, hogy ne kívánjon többet, mint amire szüksége lehet.

Hogyan tanultam meg olvasni?

Eljön a tél, a hideg okozta szobafogság miatt Gergő képzeletének teremtményeivel szórakoztatja magát. Apja szerint ideje iskolába mennie Kese kalaposhoz, aki nem éppen kellemes módszerekkel okít egyénileg. De édesanyja megmenti: ő tanítgatja a párás ablaküvegen írni Gergőt. Az S betűt azonban fordítva írva tanítja meg a „kincs” szóban – az író máig néha elrontja, és ilyenkor édesanyjára emlékezhet.

A másik téli szórakozás az szűcsinasnak tanulás, édesapjától. De miután hozzáférceli a bőröket a nadrágjához, véget is ér Gergő szűcsipari pályája.

A gyémántcserép

Tél végére Gergő folyékonyan olvas, és egyre betűéhesebb lesz. Édesapja tanácsára a padláson levő könyveket falná fel, de azok még „túl okosak” neki, kivéve a magyar történelemről szólót. Édesanyja eladja a kakasukat, hogy meglephesse Gergőt az Ezeregyéj meséskönyvvel. Gergő mohón nekilát.

Aladdin történetét olvasva kedve támad megkeresni „ősei” kincsét, így bukkan egy csillogó „gyémántra”: egy üvegdarabkára, amit legkedvesebb kincseként dédelget. Nem adná oda a világon senkinek – ehelyett inkább odaajándékozza a szomorúnak látszó jóistennek.

Ám Gáspár apó, a harangozó kihajítja, mert a templomban nincs helye játéknak. Gergő mégiscsak visszacsempészi, és emiatt a templomban tölti az éjszakát. Álmában látja, mennyire becsüli Isten az ajándékát, mert tudja: gyémánt szív adta. Reggelre pedig Gáspár apó is meglágyul iránta.

Miben lakik a magyar tündér?

Hazafelé menet Gergő megtudja Messzi Gyurkától, hogy szülei kétségbeestek az eltűnése miatt. Attól félnek, hogy elvitte őt a markoláb (ijesztgető gonosz lény, mumus). Kicsit félve közeledik, attól tart, megvesszőzik, de szerencsére inkább boldogok, hogy megkerült.

Elmeséli kalandját Istennel, melyet ábrándos anyja hajlik elhinni, apja azonban álomnak tartja. Miközben lekváros derelyét eszik, megtudja, ősztől iskolába kell járnia, pedig ő inkább kincskereső lenne. Ezt Aladdin történetével magyarázza, cserébe megtudja, hogy a török tündér a csodalámpában lakik, míg a magyar tündér a csodaködmönben.

Édesapja megígéri, hogy mire diák lesz, varr neki egy csodaködmönt. Cserébe a gazdájának mindig igazat kell mondania, és nagyon vigyáznia kell a ködmönre. Édesanyja pedig rézcsengős pántlikát tesz a nyakába, hogy ne tűnhessen el többé.