Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 1 * Olvasónaplóm 2024

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 1.

Szereplők:

Gergő, egy szegény család egyik gyermeke

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló

Jano bácsi, a tót játékárus, akitől a körtemuzsikát kapja Gergő
Gergő édesanyja
Márton, Gergő édesapja, szűcs (bőrvarró)
Titulász doktor
Marika, a húga, aki baba korában meghal
Bordács keresztanya, keresztapa
Messzi Gyurka, az öreg csősz, Mitvisz, a pulija
bűbájos Küsmödi Kelemen/Maksus árus, unokája, Pálistók Peti, a kis bice-bóca
Túri bíróék, azok fia
kenyérsütögető asszonyék
Kese kalaposék
Sánta bognárék
Holló asztalosék
Mitetszik boltosék
Nekopogi kovácsék
Báró cigányék, hat fiuk: Nácika, a legidősebb, Marcsóka, a legkisebb
Gáspár apó, harangozó
Ábel pandúr
Csorbóka úr, könyv- és mézeskalács-kereskedő
Malvinka, „ködmöntündér” kisruha-varrónő nénike és macskája, Pajtás, öreg kanárija
tanító úr
Cötkény varga, fia, Gáborka
nagy Cintula, Tarán Laci, Veszkény Gyuszi, Pipitér Gazsi, Gergő osztálytársai
Matókné, Fajki bácsi, Támadi bácsi, Vízhányóné, Nebula bácsi, piaci árusok
Habók Fügedi, toronyőr
Péter apó, bányász, Küsmödi egykori bányásztársa

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön című ifjúsági regényéről

Az összesen 23 különböző kis történet a narrátor, Gergő szemével mutatja meg a világot, életének fontos eseményeit. Móra Ferenc gyermekkori emlékei alapján írta meg őket, 1918-ban. Több filmváltozat is készült belőle, színpadon is számos változatban előadták, és mindmáig népszerű olvasmány fiatalok és felnőttek körében egyaránt.

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön tartalom

Szépen szóló muzsika

A főhős különleges körtemuzsikát (tojás alakú, körtefából készült fúvós hangszert) kap ajándékba egy öreg játékárustól, amiért friss vizet adott neki. Azért különleges, mert csak akkor szól, ha jó gyerek fújja. Gergő belefúj, és csodálatos hangokat csal ki belőle.

Otthon pici húgocskája nagybeteg, az egész család és az orvos is érte aggódik. Mikor meghallja, milyen szépen muzsikál bátyja, el akarja kérni tőle. Gergő csak vonakodva adja oda, és mikor nem kaphatja vissza, sötétben lopózva visszacseni húga párnája alól.

Másnapra meghal a kislány. Gergő lelkiismeret-furdalása miatt a halott kezébe adná a körtemuzsikát – de a halott kislánynak már nem kell.

Később hiába próbálja húga sírja mellett megszólaltatni a körtemuzsikát: az örökre néma marad, mert nem jó (irigy) gyerek fújja…

A cinegék királya

Felnőtt fejjel tudja, érti meg az elbeszélő, hogy kishúga a fertőző torokgyíkban halt meg. Akkoriban viszont hamar elfeledte a húga elvesztését, és boldogan hordozta visszakapott (fertőző) körtemuzsikáját.

Mikor cinegét akar fogni, Gyurka bácsitól megtudja, hogy az igazi zsákmány a cinegék királya lenne. Kék koronás, rózsaszín palástú, fehér mellényű, piros csizmájú, fekete szakállú – de ami a legfontosabb: az viszi a szerencsét a házhoz.

Bár Gyurka bácsin kívül senki nem hisz a létezésében, Gergőnek mégis sikerül fognia egyet. A cinegekirály könyörgő tekintete azonban kishúga utolsó pillantására emlékezteti, ezért elereszti – emiatt attól fél, hogy elvesztette vele a szerencséjét. Valóban: másnapra ő is súlyosan megbetegszik a torokgyíkban.

Napokig öntudatlanul fekszik, majd mikor felébred, egy nagy fekete madarat lát az ágya mellett. Ám berepül a cinkekirály, aki elkergeti a halál madarát: és lám, Gergő meggyógyul! Mikor szüleinek meséli, hogy a fogas szélén pihenő madár mentette meg, apja megpróbálja kiábrándítani: az egy szakállas cinke volt.

De Gergő tudja, hogy ő a cinegekirály, és neki köszönheti az életét.