Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 4 * Olvasónaplóm

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 4

Szereplők:

Gergő, egy szegény család egyik gyermeke

Jano bácsi, a tót játékárus, akitől a körtemuzsikát kapja Gergő
Gergő édesanyja
Márton, Gergő édesapja, szűcs (bőrvarró)
Titulász doktor
Marika, a húga, aki baba korában meghal
Bordács keresztanya, keresztapa
Messzi Gyurka, az öreg csősz, Mitvisz, a pulija
bűbájos Küsmödi Kelemen/Maksus árus, unokája, Pálistók Peti, a kis bice-bóca
Túri bíróék, azok fia
kenyérsütögető asszonyék
Kese kalaposék
Sánta bognárék
Holló asztalosék
Mitetszik boltosék
Nekopogi kovácsék
Báró cigányék, hat fiuk: Nácika, a legidősebb, Marcsóka, a legkisebb
Gáspár apó, harangozó
Ábel pandúr
Csorbóka úr, könyv- és mézeskalács-kereskedő
Malvinka, „ködmöntündér” kisruha-varrónő nénike és macskája, Pajtás, öreg kanárija
tanító úr
Cötkény varga, fia, Gáborka
nagy Cintula, Tarán Laci, Veszkény Gyuszi, Pipitér Gazsi, Gergő osztálytársai
Matókné, Fajki bácsi, Támadi bácsi, Vízhányóné, Nebula bácsi, piaci árusok
Habók Fügedi, toronyőr
Péter apó, bányász, Küsmödi egykori bányásztársa

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 4

Megurasodom

Másnap reggel, miután megfésülködött-megreggelizett, Gergő „urasodni” tanul: tányérban visz vizet Malvinkának, félreértve, amit kért. De Malvinka csak neveti, és megkéri, locsolja meg a kerti virágokat. Ám ő ehelyett inkább vakondot fog. A vakondot a kertben hagyják, majd Malvinka hazaviszi Gergőt édesanyjához, és megígéri neki, hogy kitanítja a gyermeket.

Gá-bor-ka, Gá-bor-ka…

Malvinka elviszi Gergőt az iskolába, ahol a tanító úr Cötkény Gáborka mellé ülteti, akinek gyönyörű szép csizmája van. Édesapja, a varga készítette neki, és ha jár benne, akkor azt csikorogja: Gá-bor-ka, Gá-bor-ka. Gergő is szeretne ilyet, de neki is csak a varga fiának nevét csikorogja.

Mint minden más csizma is, amelyet Cötkény varga készít. Még akkor is, mikor a kis Gáborka már csak az égből tekint le a világra. De Báró cigányék hat gyermekének ez jó, mert a varga hagyja, hogy csizmáit viseljék. Hiszen azok is csak a mennyből a világra tekintő fia nevét csikorogják egyre.

Puli

Gergő otthon, a malomházban is magányos gyerek volt, Gáborka halála után az iskolában sem igen talál barátokra. Retteg a nagy Cintulától, aki a „Puli” gúnynevet ragasztja rá. Annyira fél tőle, hogy az órákon meg sem mer szólalni.

Messzi Gyurka aggódik Gergő miatt, még a tanítóval is konzultál róla. Végül azt találja ki, hogy ad Gergőnek egy „csodatevő” kalapot. Az ötlet beválik: Gergő legyőzi a nagy Cintulát, átveszi a „királyságát”, és már bátran fújja a leckét is. A csúnya, „csodatevő” kalapot pedig végre el is dobhatja, anélkül is megmarad a bátorsága.

Néha a bő ködmön is szorít

Gergő iskolatársaival métázik (régi labdajáték), mikor megpillantja édesanyját nehéz zsákot cipelni. Szégyelli a fiúk előtt, hogy ilyen szegény rokonai vannak, ezért el akar fordulni tőle. Ám ekkor a máskor oly bő ködmöne szorítani kezdi. Végül nem bírja tovább, odarohan hozzá, és társaival segít hazacipelni édesanyja terhét. Este érzi, a ködmönben lakó édesapja lelke büszke rá, mikor ilyen jól viselkedik, mint aznap tette.

Az ezüst-köröm

Malvinka néne egyre öregszik, legnagyobb vágya, hogy nehéz vasgyűszűje helyett könnyű ezüstgyűszűt használhasson. Végre összegyűlik rá a pénz, és megvásárolhatja Mitetszikéknél. Boldogan mutogatja mindenkinek, ám megsajnálja Messzi Gyurkát, akinek elvitték Mitvisz puliját, mert nem fizetett ebadót. Visszaviszi az ezüstgyűrűt, az árából kiváltja a pulit, és a jótettnek köszönhetően régi vasgyűszűje is könnyűvé válik.