Ernest Hemingway A Kilimandzsáró hava olvasónapló 1 * Olvasónaplóm

Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava olvasónapló 1/4

Szereplők:

Harry, a híres író (valószínűleg az író alteregója)

Ernest Hemingway A Kilimandzsáró hava olvasónapló

Helen, Harry gazdag felesége
Harry nagyapja
Molo, háziszolga az afrikai vadásztáborban
múltbéli szeretők, barátok, katonatársak, szomszédok, egyéb ismeretségek
Williamson, sérült katona
Compton, régi jó barát, „megmentő”
„a fiúk”
dögkeselyűk, hiénák, zsákmányvadak

Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava elbeszélésről

A rövid, tömör, sallangmentes írói stílusáról ismert amerikai szerző, Ernest Miller Hemingway (1899-1961) a legjobb művének tartotta A Kilimandzsáró havát. Mint sok más művét, ezt is saját élményei ihlették, és a férfias erényeket dicsőíti benne.

Az 1932-ben született novellát természetesen meg is filmesítették, a főhőst Gregory Peck alakította.

Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava felépítése

A Kilimandzsáró hava egy rövid, dőlt betűkkel írt tájékoztatással indul a novella címében szereplő hegyről. Ezt követően váltakozva olvashatjuk a jelenben szenvedő sebesült főszereplő és feleségének hadakozását a férfi visszaemlékezéseivel és merengéseivel. Ezek a belső gondolatok ugyancsak dőlt betűvel vannak szedve.

Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava tartalma röviden

Egy amerikai vadász Afrikában egy vadászbaleset során megsérül, és a halált várja. Miközben a keselyűk és dögevők gyülekeznek körülötte, gazdag feleségével marakodik, és visszatekint múltjába, az elhalasztott lehetőségek és elbeszéléstémák világába.

Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava részletes tartalom

Bevezető rész

Tájékoztató Afrika legmagasabb hegyéről, a Kilimandzsáróról. Egyik, nyugati csúcsát „Isten házá-nak hívják, melynek közelében egy leopárd teteme fekszik – melyről senki nem tudja, hogyan, miért került oda..

1. rész

Egy férfi és egy nő beszélgetésébe csöppenünk. Ebből megtudhatjuk, hogy a férfi megsérült, és egy függőágyban fekszik, miközben látja, hogy három nagy madár: keselyűk figyelik egyre közelebbről. Az autójuk lerobbant, ezért a táborukban vesztegelnek.

Az asszony tehetetlenül nézi a férfi szenvedését, nem tudja, hogyan segíthetne rajta, vidíthatná fel. A férfi leginkább a vele való veszekedésben vezeti le haláltól való félelmét. A nő abban bízik, hogy repülővel értük mentek, és megmentik a férfi életét, de a férfi nem hisz ebben.

A férfi inni akar, de az asszony attól fél, nem tesz jót neki, de férje nem hallgat rá. Az ital szopogatása közben elmélkedik, milyen érzés a lassú elmúlás: üszkösödő lába miatti vég, amit a körülmények nem engednek meggyógyítani. A fájdalom elmúlása azt jelzi, nincs már sok hátra, pedig annyi mindent nem írt még meg, amit szeretett volna.

A nő sajnálja, hogy Afrikát választották Párizs vagy Magyarország helyett, ahol mindez nem történhetett volna meg velük. Ezzel szemben a férfi felesége gazdagságát okolja. A nő nem érti, mivel érdemelték ki, hogy ilyen szerencsétlen helyzetbe kerültek. A férfi, félreértelmezve kérdését, a sérülés elfertőződésének okait sorolja, az olvasó tudtára adva, hogy egy tüske sértette meg a lábát.

A beszélgetés azzal végződik, hogy a férfi megvallja, sosem szerette a nőt. Mindketten fáradtak és csalódottak, kétségbeesettek és tehetetlenek.